148065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tűzoltásra is alkalmas tömlők belső felületének gumírozására

148.065 tétjük, amely előnyösen kb. 30 fokkal hajlik a vízszinteshez. Az asztal oly hosszú, hogy a tömlő teljes hosszában elfér rajta, tehát pl. 20 méter hosszúságban készül és hátsó részén még meg­hosszabbítás is lehet, amely egyrészt a kezelő személynek tartózkodási hely, másrészt akkor használható, ha még hosszabb, pl. 22 méteres tömlőt akarunk készíteni. Ezt a hosszabbítást a rajz nem mutatja. Az asztal a 2a állványon nyugszik, ill. oly 2a lábakkal kell ellátni, amelyek megfelelő merev­séget biztosítanak. Az asztal alsó végénél van a 3 ventillátor, mely a 4 csöveken át tud levegőt kifújni, továbbá az 5 tartály, amelyben a „revultex" néven ismert elővulkanizált latexet helyezzük el. A latex a 6 csöveken át távozhat a felette levő levegő nyomásának hatására, amelyet a 7 légtartályból vagy üstből vezetünk be. A 7 légüstöt a 8 szi­vattyú látja el levegővel. A berendezés használata a következő: A tömlőket az 1 asztalra fektetjük, de előnyö­sen oly széles asztalt használunk, amelyen egy­más mellett, ill. egymással párhuzamosan húsz­huszonkét tömlő is elhelyezhető. A középen levő pl. két darab tömlő alsó végét a 6 csövekkel kap­csoljuk össze, majd pedig a 7 légüstből viszony­lag kis nyomáson, pl. 1,5—2 légkörrel beenged­jük a levegőt az 5 tartályba, mire a latex a lég­nyomás hatására behatol a tömlőkbe és azok belső felületén réteget képez. A tömlők felső végét el­zárjuk akkor, amikor a latex fent megjelenik, hogy belső túlnyomás keletkezhessek. Az elzárást az 5. ábra mutatja, mely szerint a tömlők felső végét a 11 léc segítségével a vályú alakú 13 lécbe szorítjuk. A keresztirányú 11 lécet két 12 csavar nyomja le. Mikor így az első réteget felvittük olyan nyo­máson, amely nem oly nagy, hogy a gumit ki­. nyomja a tömlő külső részére, a nyomást meg­szüntetjük, a tömlőket a 6 csonkról lekapcsoljuk és a latex (revultex) fölös mennyiségét a ferdén fekvő tömlőkből kifolyatjuk, miközben a tömlő­ket hossztengelyük körül forgatjuk. Ez az anyag egy gyűjtőbe jut és ismételten felhasználható. Kifolyatás után a tömlők alsó végét a 4 csonkok­kal kötjük össze és a 3 ventillátor megindítása révén kb. félórán át hideg levegőt fúvatunk át a tömlőn. A felvitt gumiréteg tehát nem vulka­nizálódik, de bizonyos mértékben száraz az átfújt kb. 25—30 fokos levegő hatására. Szárítás után a tömlők alsó végét ismét a 6 csövekkel kapcsoljuk össze és megint latexet vi­szünk be annak belsejébe, de most nagyobb nyo­máson, kb. 3—4 légkörrel, hogy a gumi jól be­hatoljon a rostok közé és tökéletesen tapadjon. Az így bevitt gumi újabb réteget alkot, amely azonban az először bevitt, kissé szárított, de tel­jesen ki nem vulkanizált első réteggel teljesen egybeolvad; ha kísérletképpen a kész tömlőt ke­resztben elvágjuk, csupán egy réteget találunk a tömlő belsejében. Az anyag bevitele és nyomás alá helyezése után megint a fölösleg kifolyatása következik a cső forgatása közben, majd pedig levegő átfúva­tása kb. fél órán át, de most meleg, kb. 40—45 fokos levegővel dolgozunk és ezzel az elővulka­nizált latex vulkanizálása befejeződik. Ilyen mó­don olcsón és gyorsan, igen jó kivitelben belső gumiréteget kapunk. A többi művelet, így a sík­porozás, feltekerés stb. egyébként ismeretesek, de megemlítjük, hogy a belső gumírozás után a töm­lőt legalább 24 órán át pihenni hagyjuk és csak azután következik a feltekerés. A 4. ábra az 1 tömlőnek a 6 csőre helyezését mutatja, a 3. ábra szerint pedig a tömlőt a 9 szorítóval a lecsúszás ellen biztosítottuk. A rajz szerint, a munka gyorsítása végett ugyan­akkor, amikor a középen levő tömlőkbe latexet viszünk be, az asztal szélén levő tömlőkön le­vegőt fúvatunk át. Ez utóbbi munka gyorsítása végett az asztal felső végén is van levegő fúvató berendezés. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kenderből, műszálból vagy más szálas anyagból készült tömlők belső felületének gumi­réteggel való bevonására, azzal jellemezve, hogy a latex-gumit két vagy több rétegben úgy visz­szük fel, hogy a tömlőt a vízszintes és függő­leges közötti ferde helyzetben tartólapra fektet­jük, alsó végét oly tartállyal kapcsoljuk össze, amely elővulkanizált latexet tartalmaz, a tartályba vezetett, nyomás alatti levegővel a letexet alul­ról a tömlőbe szorítjuk, a tömlőben levő latexet nyomás alá helyezzük olyképp, hogy a tömlő felső végét elzárjuk, majd pedig a latex fölös mennyi­ségét a ferdén fekvő tömlőből kifolyatjuk, mi­közben a tömlőt hossztengelye körül forgatjuk, a tömlőn hideg levegőt fúvatunk át, ezután a töm­lőbe ismét latexet viszünk be légnyomás alkal­mazásával, de az előbbinél nagyobb nyomáson, a latex fölös mennyiségét ismét kifolyatjuk a tömlőből, miközben azt megint forgatjuk és azután a tömlőn átfúvatott meleg levegővel a vul­kanizálást befejezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítá­sára való berendezés, melynek jellemzője, a töm-' lők ferde elhelyezésére alkalmas asztal (2), ennek alsó végénél levő latex-tartály (5), ehhez tartozó légbevezető cső és a latex kivezetésére alkalmas csövek (6), amelyek a tömlőkhöz kapcsolhatók, az asztal végénél levő és a tömlővel való kap­csolásra alkalmas légbevezető csövek (4), amelyek szabályozható hőfokon sűrített levegő bevezeté­sére alkalmasak. (1 rajz) A kiadásért felel a Közgazdasági és Joffl Könyvkiadó iga?eatő|a 604590. Terv Nyomda, Budapest, V., Balassi Bállat utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom