148036. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gömbölyű vagy körkeresztmetszetű anyagok matricába való sajtolásához

2 148.036 felületűek és/vagy gumiból, présanyagból stb.-ből készült fékbetéttel ellátottak. A 10 szorítópofák között páronként a 13 esúszó­elem.be erősített olyan fékberendezés van, amely 15 fékhengerből, 17 beépített fojtószelepből, 16 összekötővezetékbői, 21 dugattyúból és 14 du­gaityúrúdból áll. Az 5 üreges dugattyút a 3 fedél oldalán vala­milyen nyomóközeggel töltjük meg. Az 5 üreges dugattyú a 6 dugattyúrúd, 8 emeltyű és 9 csap útján nyomja a 10 szorítópofákat. A 7 csúszólap ezalatt követi a 6 dugattyúrudak mozgását. A 10 pzorítópofák a középponti tengellyel párhuzamo­san mozognak a 11 hevedereken, a 23 cső külső felülete felé és befogják az anyagot. Annak ér­dekében, hogy ebben és a következő munka­menetben tökéletes befogást kapjunk szükséges, hogy a 13 csúszőelemre a mozgással ellentétes irányú erőt működtessünk. Ezt a. jelen példában a 15 fékhengerek útján érjük el. Ezeket telje­sen megtöltjük valamely közeggel, amely a 13 csúszóelem mozgásának hatására arra kényszerül, hogy a 16 összekötővezetéken és 17 fojtószelepen keresztül a 15 fékhenger másik dugattyúoldalára folyjék. A 17 fojtószelep útján létrehozott torló­nyomás hat a 21 dugattyúra és 14 dugattyúrúdra, és ezáltal a 13 csúszőelemre. Ez azt jelenti, hogy a 13 csúszóelem minden egyes mozgása alkalmá­val le kell győznünk a fékhenger torlónyomását, illetve ez a mozgató berendezéssel ellentétes erő­ként lép fel éa így a 23 cső zavarmentes be­fogását hozza létre. Miután a 10 szorítópofák megfogták a 23 csö­vet, azaz a 10 szorítópofák, a 11 hevederele és a 13 csúszóelem merev rendszert képeznek, ez a rendszer a 15 fékhengerek torlónyomását leküzdve továbbhalad a nyíl irányában, a löket mértéké­nek megfelelően, a 18 vezetősíneken. A közeget az elülső végállásban átváltjuk, azaz az 5 üreges dugattyút a 4 fedél oldaláról töltjük meg. Ennek következtében az 5 üreges dugattyú a 6 dugáttyú­rudakkal és 7 csúszólappal a nyíllal ellenkező irányban halad. Eközben a 10 pofák eltávolod­nak az anyagtól. A 15 fékhenger torlónyomásá­nak hatása (most ellentétes irányban) ebben az esetben (is) a 10 szorítópofák zavarmentes lazí­tását hozza létre. Miután ezek a 13 csúszóelem­mel ismét merev rendszert alkotnak (a pofáknak a csúszőelemre való felfekvése által), a csúszó­elem vissza megy a kiinduló állásba. A 19 szo­rító rátétek a 23 cső változó átmérőjének meg­felelően cserélhetők, hogy az eltéréseket ki lehes­sen küszöbölni, és egy vagy több 20 hullámos felülettel, és/vagy fékbetéttel ellátottak, hogy a 23 csövet minél jobban meg tudják fogni. Az 1. ábra felső része a fékberendezés másik kiviteli alakját mutatja. Ez 24 közdarabbal el­látott 25 fékhídból, 26 rugóból és 27 csapból áll. Mint ismeretes, az 5 üreges dugattyú előrehala­dása és a 10 szorítópofák ráfeszülése közben a 23 cső a 13 csúszóelemet nyíl irányban nyomja. A feszítőhatás növelésére a 13 csúszóelemet előre­haladásában fékezni kell. Ezt úgy érjük el, hogy a 13 csúszóelem külső átmérőjét lelaposítjuk azon a helyen (a rajz ezt nem tünteti fel), amelyre a 24 fékközdarabbal ellátott 25 fékhíd a 26 rugó­kon keresztül nyom. A 25 fékhíd felerősítése a 18 vezetősínhez 27 csapok útján történik. A 10 szorítópofák nyitása fordított sorrendben történik. Az 5 üreges dugattyút a 4 fedél oldaláról töltjük fel és ez a 6 dugattyúrudakon és 8 csapokon keresztül, lazítja a 10 szorítópofákat, A fékberen­dezés ebben az esetben is elősegíti a lazítást úgy, amint azt fentebb ismertettük. Vékonyfalú csö­vek húzásaikor — behajlások elkerülése érdeké­ben — a 23 csőbe 22 magot helyezünk (3. ábra). Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés gömbölyű vagy körkeresztmet­szetű anyagok matricába sajtolásához, főleg cső­húzópadok számára, kétoldali táplálású dugattyú­val, amelyre jellemző, hogy az (5) üreges du­gattyú (7) csúszólemezre erősített (6) dugattyú­rudak és (8) emeltyűk útján több, a (23) cső kerületén elosztott (10) szorítópofához kapcsoló­dik, amelyek viszont (11) közbeiktatott hevede­rekkel (13) csúszóelemen függnek, továbbá, hogy olyan fékberendezésekből áll, amelyek a csúszó­elemet előremenetben a 10 szorítópofák feszítő­erejének növelésére, hátramenetben azok gyors és zavarmentes nyitására szolgálnak. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a fékberendezést mindig két-két (10) fékpofa veszi közre és hogy az valamely közeggel töltött, (15) fékhengerből, (13) csúszóelembe rögzített (14) dugattyúrúddal ellátott (21) dugattyúból, továbbá a közeg részére megkerülő vezetékként (17) fojtószeleppel ellátott (16) összekötővezetékből áll. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a fékberendezés a (18) vezetősínre helyezett (25) fékhídból és (24) fék közdarabból áll, továbbá, hogy a (13) csúszó­elem külső felületén levő lapított részére a nyomó és fékező (26) rugók illeszkednek. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a (10) szorító­pofákon a (23) cső felé eső oldalukon (19) hul­lámos felületű, cserélhető rátétek és/vagy vala­milyen fékbetétek vannak. 1 rajz A kiadásért íelel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 604532. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom