148029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök gyors cserzésére

Megjelent: 1961. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.029. SZÁM 28. a. 3-4. OSZTÁLY — Rí—191. ALAPSZÁM Eljárás bőrök gyorscserzésére Ribili János vegyészmérnök, Pécs A bejelentés napja: 1958. szeptember 15. A jelenlegi növényi cserzési eljárások alapja, hogy a megfelelően előkészített pőrét viszonylag híg, alacsonyabb koncentrációjú cserzőlevelekkel cserezzük kádban vagy hordóban, vagy a kettő kombinációjában. Ä felhasznált cserzőlevek erőssége 1—12° Bé között ingadozik. A bőröket rendszerint fokozatosan erősödő cserzőlevelekkel kezelik az ellenáram elvének megfelelően, hogy a bőrök holtcserzését elkerüljék. Holtcserzés akkor következik be, ha a bőrt viszonylag magasabb koncentrációjú (5—10° Bé-s), friss, magas cserzőarányszámú, adsztringens cserzőlevekkel kezelték. Ilyen esetben a bőr külső rétegei hirtelen kicserződtek és megakadályozták a cserzőanyag további behatolását a bőr belső rétegeibe. Friss és koncentráltabb cserzőlevek felhasználása a holtcserzés előidézésén kívül hátrányos azért is, mert a barkaréteg hirtelen kicserzése következtében a bőrök barkaérzékenyek, törékenyek lettek. A barkaréteg hirtelen kicserzésének hátrányos következménye ezenkívül a barkaréteg összehúzódása, vadbarkák képződése is, mely esztétikailag rontja a bőr értékét. E tapasztalatok vezették rá a bőrgyártóipart arra, hogy a cserzést hígabb és használtabb, kevésbé adsztingens levekkel kezdje és az ellenáram elvének megfelelően fokozatosan erősödő, frissebb levekkel folytassa. Ilyen körülmények között a cserzés ideje 80—100 napig is eltartott. A hígabb cserzőlevek alkalmazása a hosszú cserzési időn kívül többek között még azzal a hátránnyal is jár, hogy a cserzésre vitt cserzőanyag 20—25%-a kárba vész. Ennek okai: a) A cserzőanyag a hosszú ideig tartó cserzés következtében részben bomlást szenved és cserzésre alkalmatlanná válik. b) Az iszapképződés. A hosszú ideig tartó és hígabb levekben történő cserzés következtében a cserzőanyag egy része iszap formájában, kicsapódik a cserievekből és kárba vész. A kicsapódott iszap nemcsak cserzőanyagveszteséget okoz, hanem a bőrökre rárakódva a cserzőanyag behatolását mégjobban lelassítja. Legtöbb iszap a tölgyfakivonat, valex és gesztenyekivonat felhasználása esetében képződik, különösen, ha Lignotan raűcserzőanyaggal kombinálva alkalmazták. Emiatt e valutáris szempontból előnyösebb cserzőanyagokból csak igen keveset használt fel a hazai bőripar. c) Sok cserzőanyag megy kárba a cserzőlevek elcsurgása és a használt levek kanalizálása révén is.' Ismeretesek már a gyorscserzés megvalósítására vonatkozó eljárások, így pl. amely szerint krómsókkal történő teljes kicserzés után viszik a bőröket növényi cserzésre, amit hordóban végeznek el, bő flottában, cserzőanyag felesleg jelenlétében, 4 napon át, miközben fokozatosan emelik a cserzőlé erősségét 15° Bé-ig. Javasolják ehhez kádelőcserzés alkalmazását is, ami további 8 nappal növeli meg a cserzési időt. Ennek hátránya sok krómsó és cserzőanyag felhasználás, még mindig hosszú időtartam stb. A külföldről ismeretes a 3 fázisban történő hordós gyorscserzés, továbbá a melegítés alkalmazásával végzendő hordócserzés. Előbbi is nagy cserzőanyagfelesleg felhasználásával, mindkettő hosszú idő tartamú, utóbbinál pedig ezenfelül külön kárveszélyt jelent a melegítés. A találmány szerinti eljárás lényege az eddigi cserzési eljárásokkal szemben az, hogy előcserzés beiktatásával a hígabb cserzőlevek helyett igen magas koncentrációjú 20° Bé (250 g tannin/1) feletti cserzőlevelekkel cserezzük a bőröket. Az előcserzést a szokásos vizesműhelymunkék után iktatjuk be a bőrkikészítési folyamatba. Célja egyrészt az, hogy aktiváljuk a kollagén molekulákat a növényi cserzőanyaggal való reakció számára, másrészt, * mivel az előcserzőanyagok kisebb molekulái könnyebben behatolnak a bőr rostszerkezetébe, ezeket a mikroszerkezeti elemeket izolálják egymástól, ezáltal a köztük levő pórusok átmérőiét növelik, ami megkönnyíti a nagyobb molekulájú növényi cserzőanyag diffúzióját a bőibelsejébe. Az alkalmazott tömény cserzőlevekben a cserzési sebesség igen nagy mértékben megnő. A cserzés órák alatt végbemehet, ha a cserzést megfelelő körülmények között hordóban végezzük, függetlenül attól, hogy a cserzésre friss, adsztringens cserzőlevet használunk. Nem lép fel a hígabb le-