148026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztő folytonos előállítására

Megjelent: 1961. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 148.026. SZÁM 6. a. 14—23. OSZTÁLY - PE—325. ALAPSZÁM Eljárás élesztő folytonos előállítására Budapesti Szesz-, Élesztő- és Likőrgyár, Budapest Feltalálók: Gellén József, Kovács Béla, Nagy Gyula, Pele Antal, Simek Ferenc, Varga József, valamennyien vegyészmérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. május 24. Ismeretes, hogy a sütőipari élesztőt ezidőszerint általában szakaszos módszerrel állítják elő, azaz az élesztőt egymást követő, de egymástól elkülöní* tett szakaszokban tenyésztik. A gyártás a laboratóriumi egysejttenyészetből indul ki, amelyet laboratóriumban steril körülmények között fokozatosan nagyobb tápanyag-mennyiségekre oltanak át {színtenyészet). Ezután már üzemi méretű szaporítókádakban tenyésztik az élesztőt, ugyancsak növekedő méretekben. A gyártás első szakaszaiból nyert élesztőt általában anyaélesztőnek nevezik, mivel az jól táplált, erőteljesen sarjadzó sejtekből áll. A gyártás' ezt követő szakaszaiban készül a sütőipari célra megfelelő minőségű és öszszetételű élesztő. A felsorolt gyártási szakaszok egymástól élesen elkülönülnek, időtartamuk általában 10—12 óra és az ezen idő alatt termelt élesztőt minden fokozatban szeparálással, préseléssel félkésztermékként elkülönítik, maid a következő szakaszban tovább tenyésztik. Egy gyártási perióduson belül, sríntenyészetből kiindulva, rendszerint 3 anyaélesztőt különítenek el, az üzemi szaporítás folyamán pedig 12 további félkészterméket. Minthogy maga az anyaélesztő is több szakaszban készül, egy űn. tenyészperiódus rendszerint 19 üzemi műveletből áll. Ezenfelül az egyes szaporítási szakaszok között további műveletek is szükségesek, úm. szeparálás, préselés, a kádak mosása és újbóli előkészítése, az egyes periódusokban keletkező féltermékek hűtés alatti tárolása. Az egyes szakaszok közötti műveletek az élesztő aktivitását kedvezőtlenül befolyásolják. Ez okból már több javaslatot tettek az élesztőgyártásnak szakaszosból folytonos üzeművé való átalakítására (1. Ulimann li Enzyklopädie der Techn. Chemie 3. kiadás 8. kötet, 455 oldal). Az ott ismertetett Deloffre-féle eljárással, mely tápanyagként bÚKakernényítőt alkalmaz, csak részben sikerült a feladat megoldása, mert az elcukrosított búzamaláta alkohollá alakulása folyamán a cukor 6 szénatomjából 4 szénatom elvész, továbbá, a kétszakaszos eljárás lefolytatása után, kb. 30 óra múlva, az egész élesztőgyártási folyamatot színtenyészetből kiindulva, újból kell beindítani. Az ismert eljárás tehát nem folytonos. A találmány eljárás az élesztő folytonos előállítására, mely valamennyi ismert, szakaszos vagy félfolytonos eljárás hátrányait kiküszöböli és lehetővé teszi, hogy a laboratóriumi színtenyészetből kiindulva több párhuzamos kádban vagy kádsorozatban az anyaélesztő és az egyes szakaszokban keletkező közbenső termékek elkülönítése és az egyes kádak kiürítése és mosása nélkül folyamatosan egyrészt anyaélesztőt, másrészt, ugyancsak folytonosan sütőipari élesztőt gyártsunk. A szaporítást levegőztetéssel és alkoholtartalmú táptalajon, célszerűen melaszon indítjuk meg, a találmány szerint oly módon, hogy a színtenyészetet törzskádba helyezzük és abba, levegőztetés közben a tápanyagot folytonosan adagoljuk. A tápanyag adagolását és a levegőztetést úgy végezzük, hogy a közeg alkoholtartalma 2—4% között legyen. Amikor a törzskád megtelt, az élesrtőtartalmú cefre túlnyomó részét célszerűen 5/6-át egy második, úu. szaporítőkádha vezetjük, miközben a törzskádban a szaporítást tovább folytatjuk. A második kádat — a törzskádhoz hason?r

'módon — tápanyaggal folytonosan feltöltjük, raa/d tartalmának egy részét, célszerűen 2/3-át egy harmadik szaporítókádba vezetjük, majd a második szaporítókádban a maradék szaporítást tovább folytatjuk, miközben ebben a kádban a levegőztetést oly mértékben fokozzuk, hogy a közegben alkohol többé ne képződj éje; ezután a második kádból a sütőélesztőt ismert módon (szeparálással és préseléssel) kinyerjük. A második kádból a. harmadik kádba _ vezetett cefrét közben tovább töltjük fel tápanyaggal s ha megtelt, tartalmának egy részét — célszerűen 2/3-át egy további (negyedik) kádba vezetjük, miközben a harmadik kádban a maradékot úgy szaporítjuk, amint a^+

" előbb a második kád maradékának • esetében ismertettük: ha a harmadik kád megtelt, az adagesütőipari élesztőre feldolgozzuk. Ugyanígy járunk el a negyedik kádba vezetett cefrével és ezt az