148021. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos szemcsésanyag mérlegelő berendezés

') .148 021 a további serlegpárok már zavarták volna az ért­hetőséget. Az axonometrikus rajz, hosszmetszet­ben mutatja a berendezést. A • 2. ábra a tanulmány szerinti berendezés hosszmetszetét ábrázolja sematikusan, amelyen a berendezés alkatrészeinek elrendezése látható. A serlegpárok közül itt is csak egy pár van ábrá­zolva az előző ok miatt. A serlegpárok csapágyai azonban be vannak rajzolva. A 3. ábra a 2. ábra A—A vonalak menti met­szetet szemlélteti és a serlegpárok elhelyezését tünteti fel. A mérlegelésre, töltésre és ürítésre ad felvilágosítást. A 4. ábra a mérlegelést mutat­ja 2. ábra B—B irányból nézve, az 5. ábra a ser­legek meghajtását és a mérés érzékelőjét mutat­ja 2. ábra C—C nézetben. A 6. és 7. ábra a berendezés működésének se­matikus rajzát mutatja be. A mérlegelő berendezés két, vagy ennél több pár serlegből, a serlegpárokat hajtó, a mérendő nyomatékot kivezető, a regisztráló részekből, a töltő és ürítő berendezésből áll. Az 1 serlegpárok a 2 csapágyakban vannak fel­függesztve a 3. serlegtartó villába abból a célból, hogy a mérendő szemcsés anyag seriegekben való elhelyezkedésétől független legyen a mérendő súly (a serlegben levő anyag) karja. Ilyen felfüggesztés mellett a súlyvonal minden esetben átmegy a csapágy középpontján. (Lásd 1., 2., 3. ábrákat.) Az 1 serlegpárok a többi serlegpároktól függet­lenítettek, mert minden serlegpár külön 4 csapágy segítségével van elfogadhatóan az 5. álló csőten­gelyekre felerősítve. A csapágyazás teszi lehetővé a serlegpárok körmozgását. A serlegpárokkal tör­ténő mérésnél ugyanaz a törvényszerűség áll fenn, mint az ismert kétkarú, éleken nyugvó mérle­geknél. A különbség csupán az, hogy az erőhatá­sok itt nem éleken át, hanem csapágyazás segít­ségével adódik át. A serlegpárok tehát egy-egy csapágyazott két­karú mérlegek, amelyek a folyamatos mérés cél­jából közös tengelyre vannak felszerelve. Azért, hogy a serlegpárok mérési pozíciói sza­bályos időközben következzenek be, a mérési po­zíción kívüli helyzetben kényszerkapcsolatot kel­lett létrehozni a serlegpárok és a meghajtó mec­hanizmus között. Ezáltal a mérés ideje alatt sza­baddá vált mozgás újra szabályozottá válik. Ezt úgy lehetett elérni, hogy a 6 meghajtó motor a 7 áttétel útján kényszerkapcsolatban van a 8 cső­tengellyel, amelyre serlegpáronként a 9 közös agyon egy-egy 10 kar van felékelve. A példakép­peni kiviteli forrna esetén három darab (1., 2., 3. ábrák). A 10 meghajtókar túlnyúlik a 3 serlegtar­tó villa vízszintes tagján, ezért a serlegpár kény­telen legalább a meghajtás fordulatával megegye­zően fordulni. (5. ábra.) A 10 hajtókar maga előtt tolja a 3 serlegvillát, de nem akadályozza meg, hogy a másik irányba előre siessen. Az előresiétés a mérés periódusa alatt következik be, amikor a mérendő anyag súlya a serlegpárnak, mint két­karú emelőnek, egyik felén, mint többleterő je­lentkezik, amivel az egyensúlyt megbontja és elő­resietést hoz létre a meghajtáshoz viszonyítva. A mérésen kívüli helyzetben az akadályozza meg a serlegpárok előresietését, hogy a 2 serlegtartó csapágyháza a 11 súrlódó íven csúszik, aminek következtében a két felület között súrlódó erő lép fel. (1., 2., 3. ábrák). Ez; a súrlódó erő bizto­sítja, hogy maximális forgatónyomaték esetén sem siethet előre az 1 súrlódó serlegpár, tehát olyankor sem, ha a 1 serlegpár egyik serlege telt, a másik pedig üres. A mérési periódus után az 1 serlegpár üres serlege megakad a 11 súrlódó ívnél, mert itt akkora súrlódó nyomaték lép fel, amit csak a 10 hajtókar által kifejtett meghajtó nyomaték tud legyőzni. így amennyi utat nyert a mérési periódus alatt felgyorsult 1 serlegpár az egyenletesen mozgó 10 hajtókarhoz viszonyít­va, amennyit veszít a 11 súrlódó íven történő felütközés folytán. A serlegben levő anyag nyomatékát a serleg­villa előhelyezett 12. sz. mérőrúd segítségével le­het felfogni. (5. ábra.) A mérőrúd a 10 hajtórúd­hoz hasonlóan kapcsolódik a 3 serlegvillához, de annak ellentétes oldalán helyezkedik el (1., 2. áb­ra). A 12 kar mozgatását a 3 serlegvilla végzi azáltal, hogy maga előtt tolja. Minden serlegpár részére egy-egy 12 mérőrúd van kiképezve egy közös 13 agyon, amely a 14 átmenő tengelyhez van ékelve (2. ábra). A 14 átmenő tengely két vé­gén a 15 csapágyakkal van megfogva (1., 2. ábra). A 14 átmenő tengely másik felére a 16 fogaskerék van felékelve, ehhez csatlakozik a 17 bolygókerék, amely a 18 belsőfogazású fogaskerékkel van kap­csolatban. A 18 belsőfogazású fogaskerékhez a 19 megfo­gott és csapágyazott fogaskerék — amely az ösz­szes fogaskerék jellemzőivel teljesen megegyezik a 17 bolygókerék adataival —• a 8 meghajtóten­gelyre ékelt 21 fogaskerékhez csatlakozik — amely az összes jellemzőivel teljesen megegyezik a 14 átmenő tengelyre felékelt 16 fogaskerékkel (1., 2., 3. ábrák). Ezek a kikötések biztosítják, hogy a 17 bolygőkerék akkor térjen ki nyugalmi helyzetéből, amikor a 21 meghajtó fogaskerék és a 16 mérőfogaskerék között szögsebesség dif­ferencia lép fel. így a mérés alatt a 16 mérő fo­gaskerék siet, ilyenkor a 17 bolygókerék kitér; mérés után, amikor a súrlódó íven felül a serleg­villa a 16 mérőfogaskerék megáll, a 17 bolygóke­rék visszatér eredeti helyzetébe, a 8 meghajtó csőtengely a 7 áttétel útján kapcsolódik a 6 meg­hajtó motorhoz (1., 2. ábra). A serlegek fordulat- , száma 1—2 ford/p. A 17 bolygókerék köríven mozdul el és a 22 csapágyazott rúd közvetítésével ellensúlyt térít ki. Az ellensúly kitérési szöge arányos az 1 ser­legpárokban levő mérendő súly nagyságával. Az ellensúly kitérésével arányosan kilincs keréken körmök csúsznak el, amelyek a kiindulási hely­zetre való visszatéréskor belekapcsolódnak a ki­lincs kerékbe és a kitérés mértékének megfele­lően elforgatják azt. A kilincs kerék fogaskerekes számlálóhoz kapcsolódik áttétel útján. A kilincs kerék elfordulását a számlálómű számláló kerekei a fogaskerék áttételeinek arányában követik. Az 1 serlegek töltése mérendő anyaggal a 23 nadrágcsövön át történik (1., 2., 3. ábrák). A nad­rágkiképzés azért szükséges, mert amikor a két szomszédos serleg a függőleges szimmetria ten­gely felső jobb és baloldalán helyezkedik el, a két serleg között hézag marad, amin át méretlenül hullana le az anyag. Ezt fedi el a 23 nadrágszerű­en kiképzett surrantó. A> 23 nadrágcsőben van el­helyezve a 24 kiegyenlítő lap abból a célból, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom