148015. lajstromszámú szabadalom • Csévélőszerkezet
Megjelent: 1961. február 15. ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.015. SZÁM 76. d. 6—11. OSZTÁLY - LA—422. ALAPSZÁM Csévélő szerkezet László György technológus, Molnár Nándor üzemvezető,v Vargyai József művezető, részben mint Vácz János jogutódjai, valamennyien Budapesten A bejelentés napja: 1958. június 11. A találmány csévélődob és a csévélődobot fékező, illetve forgató szerkezet, amely az egyesítő keresztcsévélő gépeken a csévét nagy sebességgel a cséve forgástengelyre merőleges irányú elmozdulása nélkül forgatja, fonalszakadáskor pedig a csévélődobot és a csévét a csévélődob egy körülfordulásának megfelelő időn, illetve a biztonsági fonalhosszon belül leállítja. Az egyesítő- vagy keresztcsévélő gépeken a cséve forgatására, és a fonal vezetésire használt eddig ismert szerkezeteknek több hibája van. Minden forgató szerkezetnél a cséve csap körül elforduló karokba erősített tengely körül forog. Az egyik ismert csévélő szerkezetnél a cséve, illetve a rácsévélt fonal egy nagyfordulatszámmal forgó, kis átmérőjű (kb. 35 mm) hengeres rúdon támaszkodik. A csévén levő fonal és forgórúd közötti súrlódás eredményeként forog a cséve is. A fonalat csévélés közben vezetéken ide-oda mozgó vezetőszerv, úgynevezett béka vezeti. A béka vezetősínen való mozgatását a béka alsó. horonyszerű részébe benyúló torztárcsa végzi. A torztárcsa tengely körül forog. Ennél a torztárcsás, békás csévélő szerkezetnél fonalszakadáskor egy csapokkal egymáshoz kapcsolt, több emelőkarból álló bonyolult szerkezet a forgó hajtórúdról felemeli a csévét. Az emelő szerkezetet valamelyik fonalág elszakadásakor a forgó leütőszárny hozza működésbe. Az emelő szerkezet felemeli a csévét és a csévén levő fonallal érintkező vége egyúttal lefékezi a cséve forgását. Az ismertetett csévélő szerkezetnek a következő hibái vannak: A csévét csak 150—200 m/perc csévélési sebességnek megfelelő fordulatszámmal tudja forgatni, mert a torztárcsa, béka és békavezetősín között nagy a súrlódás. Ezenkívül két határhelyzet közötti lengőmozgást végző alkatrész van a szerkezetben, ami miatt az alkalmazott sebességet aránylag alacsony értéken kell tartani. Az is korlátozza a csévélési sebességet, hogy a forgatórúd átmérője kicsi és emiatt már így is nagy fordulatszámmal forog. A fékezés mértéke sem növelhető a fonal károsodása nélkül. A csévélő szerkezet további hibája, hogy a forgatórúd nagy fordulatszáma következtében a rúd palástfelületének a forgás középvonalához mért egészen kismértékű excentricitása már fellöki magáról a csévét és ez a cséve forgatásának folyamatosságát hátrányosan befolyásolja. Ugyanez a jelenség léphet fel. ha nagyobb csomók vannak a felcsévélt fonalon. A csévélő szerkezet kiemelő és fékszerkezete több vékony és aránylag hosszú rúdból van összerakva. A rudakat g3^enge csapok kötik össze. A vékony rudak könnyen deformálódnak, a gyenge csapok rövid idő alatt elkopnak, minek eredményeként a kiemelő és fékszerkezet nem működik megfelelően, üzemzavar keletkezik. A kiemelő és fékszerkezetnek pedig kifogástalanul kell működni, mert ha nem jól működik egy fonalág elszakadása esetén az elszakadt fonalvég visszakeresése jelentős anyag- és időveszteséget okoz. A kiemelő és fékszerkezet csapjainak kopása következtében a kiemelőkar hozzáérhet a békához vagy a forgatórúdhoz és emiatt eltörhet. A kiemelőcsap a cséve felemelése és fékezése közben kopik. A kopás következtében a kiemelőlapon már él képződött, ez a felcsévélt fonalat eltépi, beszaggatja. A másik ismert csévélő szerkezetnél a cséve nagy átmérőjű dobra támaszkodik,és a csévét a dob forgatja. A fonal vezetését is a. dob végzi. A forgatódob a csévéhez hasonlóan, rsap körül elforduló karokba erősített tengely körül forog. Fonalszakadáskor egy több rúdból és, karból összetett emelő szerkezet a dobot a hajfótárcsáról felemeli és ezzel a dob meghajtása is megszakad. A felemelt dob felemeli a rajta támaszkodó csévét és a dob palástfelülete egy fékpofához nyomódik. A fékpofa lefékezi a dobot, ez pedig a vele súrlódásos kapcsolatban levő csévét. E csévélő szerkezet hibája, hogy a dob felemelését az emelő szerkezet lökésszerűen végzi, a dobon támaszkodó cséve — bár rövid időre —• felemelkedik a dob palástjáról és emiatt hosszabb fonalszakasz szalad be, mint amennyi kívánatos volna. A fékezőpofa a dob palástfelületét koptatja. A kopott dob palástja nem nyomódik elég erővel a fékpofához és emiatt lonalszakadáskor nem állítható le a dob elég rövid idő alatt. így