148008. lajstromszámú szabadalom • Transzformátorolaj fokozott védelme nedvesség, vízpára, por és egyéb szennyeződések ellen
Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.008. SZÁM 21. d2 . 48—55. OSZTÁLY — HA-588. ALAPSZÁM Transzformátorolaj fokozott védelme nedvesség, vízpára, por és egyéb szennyeződések ellen Hadas J. Lajos erősáramú villamosmérnök, Kecskemét A bejelentés napja: 1959. október 6. Olajat tartalmazó készülékeknél, különösen a szabadtéri és zárttéri erőátviteli olaj transzformátoroknál az olajóvó (konzervátor) szabad olajfelszínén át szennyeződések jutnak a készülék belsejébe, s ott nem kívánatos, káros jelenségeket idéznek elő (belső átívelés és korrózió). A találmány célja gátat vetni a bejutó szennyező anyagok elé, ily módon preventive megelőzni az általuk okozott károkat. A probléma régen ismeretes, megoldására számos módszer született. így pl. gazométer-edény, úszóbólya felhasználásával, vagy semleges, olajjal nem keveredő folyadék segítségével elzárni a külső, többnyire szennyezett levegőtől az olaj felszínét. Mindazon készülékeknél, melyek szigetelés, vagy hűtés céljából olajjal vannak feltöltve, a szerkezeti anyagok és az olaj hődilatációja miatt táguló edény szükséges. A táguló edényben (olaj óvóban, konzervátorban) az olaj és a külső tér levegője egymással érintkezik. A levegő sokféle, az olajra káros anyagot (a következőkben: szennyezők) tartalmaz. így például a levegő O2 tartalma, az O3 (ózon), mely nagyfeszültségű térben mindig keletkezik, továbbá a nedvesség és vízpára, a szilárd és lebegő anyagok (por, pernye, korom, homok, stb.) és a többi maró, korrodeáló vegyület (H2 C0 3 , H 2 S0 3 , Cl2 ). Mindezek bejutnak az olajóvóba, s ott nem kívánatos hatást fejtenek ki két irányban is: 1. megtámadják az olajóvó edényét, melynek lemezanyagát festéssel korróziómentesíteni az olaj miatt nem lehet. A keletkező porózus vasrozsda belehull az olajba. A rozsdásodás jelentősen csökkenti az olaj óvó élettartamát. 2. A szilárd szennyezők az olajóvó szabad olajfelszínén megkötődnek, a gázneműek elnyelődnek. Az elszennyezett, csökkent villamos szilárdságú olaj átáramlik a készülékbe, s ott átívelést idéz elő. A találmány a fenti káros jelenségeket hivatott megakadályozni. Elve: az olajnívót hajlékony, olajálló, üzemi hőmérsékletet tűrő, szennyezőknek vegyileg és fizikailag ellenálló, azokat át nem eresztő műanyagfóliával elválasztjuk a külső téragresszív levegőjétől. A műanyagfólia kiképzése és beépítése olyan, hogy az olajszint hődilatációs ingadozását hűen képes követni, nyúlás nélkül. A műanyagfólia egy kiképzési formája olyan zacskó, mely a konzervátor légterénél nagyobb köbtartalmú, ennél fogva az olaj szinttől függetlenül, annak minimális és maximális állása esetén is a rendelkezésre álló teret kitölti, annak formáját hűen követi. A zacskó szája a konzervátor nyílásához van tömítetten rögzítve. így az olajszint süllyedése esetén a térfogatváltozásnak megfelelő mennyiségű levegő csak a konzervátor belső terében elhelyezett műanyag zasskóba tud behatolni, nem érintkezhet tehát sem az olajjal, sem az edény belső falával. A találmány egy gyakorlati kiviteli formája az első ábrán látható. Az 1. ábra konzervátor edény felső részletét ábrázolja, a légző nyílással, félnézet-félmetszetben. Jelölések: 1. légzőnyílást lezáró csavarmenettel felerősített sapka, 2. szűrőbetét a durva szennyezők felfogására (műanyag vagy rozsdaálló fémből), 3 közdarab, orsó és anyamenettel, 4 műanyagzacskó megvastagított, peremes szája, 5 a műanyagzacskó belső tere, 6 konzervátor edény, 7 zárósapka lég'zőnyílása. Az olajszint csökkenésekor a külső levegő betódul a konzervátorba a következő úton: 7 légzőnyíláson át behatol az 1 jelű sapkába, ahonnan kétszeres irányváltoztatással a 2 szűrőbetéten keresztül az 5 zacskó belső terébe jut. A zacskó megduzzad és utána nyomul az olajnak, kitölti a térfogatváltozás okozta űrt. A 2. jelű szűrőbetét feladata a legdurvább szennyezők, továbbá a rovarok bejutásának megakadályozása, továbbá a konzervátorba benyúló részével megakadályozza, hogy az olajnívó emelkedésekor a műanyagzacskó valamely redője a nyílásra tapadjon, elzárva ily módon a kiáramló levegő útját. A 3 közdarab alsó részével légmentesen leszorítja a zacskó peremét, felső válla és a sapka között a szűrőbetét van rögzítve. Ez a megoldás lehetővé teszi a szűrőbetét időnkénti cseréjét, függetlenül a zacskó rögzítésétől. A zacskó anyaga polietilén, illetve annak kisnyomású változata. Ez a műanyag ellenáll a fenti szennyezőknek, széles hőmérsékleti határok között (—60 . .. + 120 C°) megtartja hajlékonysá-
