148000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pórusos kerámiai termékek előállítására

2 148.000 lajdonságát fejezi ki, melynek következtében ezek a műanyagtestek az agyagnak a száradás során fellépő zsugorodása következtében létrejövő nyo­más hatására az eredetinél kisebb térfogatra szo­ríthatók össze. A találmány értelmében felhasználásra kerülő mu.anyagtes.tek vagy műanyagrészecskék alkalma­zása esetén a kész pórusos termékben nagyszámú, egymástól legnagyobbrészt elválasztott, tehát egy­mással össze nem függő sejtszerű üregek alakul­nak ki. A kerámiai nyersanyagba bekeverésre kerülő műanyagtestek vagy műanyagrészecskék átmérő­je és összenyomhatóságának mértéke a nyersanyag összetételétől és a kész termék szándékolt felhasz­nálási céljától függően széles határok között vál­toztatható. A találmány szerinti eljárással előállított termé­kek térfogatsúlya célszerűen 1,I-nél kiseob, elő­nyösen azonban 0,8-nál is kisebb lehet. Lehetsé­ges azonban a találmány szerinti eljárással olyan kész termékeket is előállítani, amelyek térfogat­súlya mindössze kb. 0,4 és szilárdságuk mégis még teljesen kielégítő mértékű. A találmány sze­rinti eljárással, 0,5 és 10 mm közötti átmérőjű, 0,006 kg/dm3 térfogatsúlyú műanyagtestek felhasz­nálásával olyan pórusos termékeket is sikerült előállítani, amelyek térfogatsúlya — kielégítő szi­lárdsági értékek mellett — mindössze 0,37 volt. A találmány szerinti pórusos kerámiai termékek előállítása célszerűen az alábbiakban leírt módon hajtható végre. A nyersanyagként felhasznált kerámiai masszát a szokásos módon keverjük, gyúrjuk és ismert módon képlékenyítjük. Adott esetben célszerű le­het a masszának a szokásosnál valamivel hígabbra való készítése. A bekeverendő anyagot célszerű­en gömbölyű vagy ellipszoid alakú részecskék alakjában, legelőnyösebben pedig műanyagból ké­szült apró hólyagok alakjában alkalmazzuk és ala­posan bekeverjük őket a fenti módon elkészített kerámiai masszába. Előnyös lehet, ha a bekeverendő műanyagtes­teket bekeverésük előtt vízfürdőn vezetjük ke­resztül, ezáltal elérhető, hogy a kerámiai massza jobban tudja a műanyagtestek ill. műanyagré­szecskék mindegyikét körülvenni és szorosan kö­rülzárni. Ezután történik az elkészített keverék formá­zása; ez pl. formába való öntéssel vagy döngölés­sel vagy szalagsajtóval viszonylag kis nyomás alatt történő sajtolással végezhető. Végül azután az ily módon alakított nyers termékeket szárítjuk és késztermékekké égetjük; ennek során a kerámiai masszába bekevert műanyag gázalakban eltávozik a termékből. Az agyag az összenyomható műanyagtestek be­keverése során megőrzi képlékeny alakíthatósá­gát és kohézióját, még abban az esetben is, ha olyan nagy mennyiségű műanyagtestet keverünk be a kerámiai masszába, hogy a késztermék tér­fogatsúlya mindössze 0,4 körül lesz. Ily módon a műanyagtestek könnyen dolgozhatók úgy be a kerámiai masszába, hogy homogén termék kelet­kezzék. Az agyag kohéziójának megmaradása az­zal a következménnyel is jár, hogy a frissen alakí­tott nyers agyagtest a szárítás előtt is nagy szi­lárdsággal rendelkezik, ami biztosítja, hogy a se lejt csupán minimális mennyiségű legyen, mint­hogy ennek folytán a nyers termék a szállítás és egyéb mozgatás során nem olyan könnyen töre­dezik. A találmány szerinti eljárással előállított ter­mékek nyersanyagaként adott esetben valamely nem képlékeny kerámiai anyag, mint pl. samott is felhasználható; ilyen esetekben a bekeverendő műanyagtesteket ill. műanyagrészecskéket valami­lyen kötőanyaggal, mint pl. vízüveggel kötjük a kerámiai nyersanyaghoz. A bekeverendő műanyagtesteket ill. műanyag­részecskéket, amennyiben ez kívánatos, a nyers­anyag bizonyos részeiből el is hagyhatjuk; eljár­hatunk pl. úgy, hogy a termék felületén vagy e felület bizonyos részein nem keverünk műanyag­testeket a kerámiai nyersanyagba és ily - módon ezeken a helyeken tömör, nem pórusos felületű készterméket állíthatunk elő. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 28 térfogatrész száraz agyaghoz 72 térfogatrész polisztirol műanyaghabot keverünk, 1,5 mm átmé­rőjű polisztirol-hólyagok alakjában; ehhez a keve­rékhez keverővályúban történő megmunkálás köz­ben mindaddig adunk vizet, míg az egész massza simulékonnyá és képlékennyé nem válik. Ezután a masszakeveréket szalagsajtóban kis sajtolónyo­más alatt alaktestekké formázzuk, majd ezeket az alaktesteket a szokásos módon megszárítjuk és kiégetjük. A felhasznált polisztirol habműanyag térfogatsúlya 0,020 volt. A késztermékként kapott pórusos téglák térfogatsúlya 0,6, nyomószilárdsá­ga pedig 70 kg/cm2 . Egy fenti módon előállított téglát 14 napig víz­fürdőben hagytuk; a tégla az egész időn át úszott a vizén, vízfelvétele a kísérlet utolsó napjaiban már nem növekedett. Ez a kísérlet azt mutatja, hogy a pórusos téglatest sejtfalai sértetlenek ma­radtak, az egyes sejtek a nyersanyag megmunká­lása, szárítása és égetése során egymástól teljesen elkülönülve maradtak. Minthogy a polisztirol-műanyag nem vesz fel vizet, a formázott nyerstermék szárítási ideje an­nak az időtartamnak a felénél is rövidebre csök­kenthető, amely a korábban ismert eli árasok ese­tében a pórusos kerámiai testek előállítása során a formázott nyerstermék szárítására szükséges volt. Az égetési idő is számottevő mértékben csökkenthető a találmány szerinti eljárás eseté­ben. Többé-kevésbé vízfelvevőképes műanyagok­nak a találmány szerinti eljárásban való felhasz­nálása esetén ezeket a műanyagokat egyszerű mó­don valamely víztaszító anyaggal vonhatjuk be, hogy biztosíthassuk az imént említett előnyöket a formázott nyerstermék szárítása és égetése so­rán. 2. példa: 52 térfogatrész képlékeny agyagba 48 térfogat­rész habszerű polisztirol-műanyagot dolgozunk be, ugyanolyan módon, amint ezt az 1. példában is­mertettük. Az így kapott masszából pórusos tég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom