147965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés röntgen rétegfelvétel készítésére

147.965 3 Berendezés Az említett 658 784 sz. német szabadalom olyan berendezést ismertet, amelynél a röntgencső és filmtartó összeköttetésére szolgáló kar lengőmozgását, és a kar forgástengelyének egyidejű mozgatását külön egy-egy villamosmotor és e motorokhoz tartozó több fogaskerékből álló mechanizmus biztosítja. Mint ismeretes, a jó tomof elvétel alapfeltétele, hogy a felvétel alatt a gép mechanizmusa minden holtjátéktól mentes legyen. Mivel a fenti berendezésnél a mechanizmus elemeinek holtjátéktól mentes kapcsolata, valamint a motorok szinkron működése nerc biztosítható, a vele készített felvételek nem lehetnek jók. Továbbá a berendezés szokatlanul nagy méretű, működése nagy zajjal jár, kezelése nehézkes és mindezeken túl igen drága. A többi ismertnek tekinthető hasonló berendezés is ilyen hiányosságokkal rendelkezik. Az ismert berendezések közül egyiket sem gyártottak. A találmány szerinti eljárás foganatosítása történhet ügy, hogy a röntgencsövet és a filmtartót összekötő kar tengelye a felvétel alatt a röntgenfilm síkjához közeledik vagy távolodik. Ugyanaz a hatás biztosítható akkor is, ha a felvétel ideje alatt a változatlanul rögzített tengely mellett a filmtartó vagy a röntgencső a lengőmozgáson kívül még a tárgyhoz közeledik vagy távolodik. Azonos hatást érünk el akkor is, ha a tárgyasztalt vagy a tárgyat mozgatjuk a felvétel ideje alatt a filmre merőleges irányban. "Vastagrétegről kapunk képet akkor is, ha állandó helyzetű forgásrengely mellett a filmet a íilmtartóhoz képest eltérő sebességgel, célszerűen nagyobb sebességgel mozgatjuk. A találmány szerinti berendezés lévén az eddig ismert berendezések hátrányai kiküszöbölhetek, mert megbízható, szerkezete egyszerű, könnyen kezelhető és főleg jól és megbízhatóan értékelhető felvételek készítésére alkalmas. Előnye még a találmány tárgyának, hogy mint tartozék szerkezet a meglevő normál-tomographokra könnyen felszerelhető felhasználás helyén. A berendezés alkalmas 1 cm-től 6 cm-ig terjedő tetszés szerinti vastag tárgyrészről rétegfelvétel készítésére a kívánt magasságban. Ezenkívül alkalmas a berendezés normál-tomofelvételek készítésére is. Az 1. ábra a találmány szerinti szerkezetet a felvétel kezdetének időpontjában tünteti fel, míg, a 2. ábra a szerkezetet a felvétel befejezésekor elfoglalt helyzetben mutatja. A 3. ábra a szerkezetnek normál-tomofelvételnél alkalmazott elrendezését ábrázolja. A berendezés vázát CS csúszósínkeret képezi, amely a röntgengép A asztalához illeszthető. A CS csúszósínkeretben foglal helyet a V vezérlődoboz, melynek alsó részében a T tengely helyezkedik el. A T tengely körül a gk görgőskar fordítható el. Az Rj csavarokkal a V vezérlődoboz rögzíthető. A CS csúszósínben a vezérlődoboz alatt az E emelőlejtő van. Az R csavarokkal az E emelőlejtő rögzíthető. Az E emelőlejtő a készíteni kívánt felvétel rétegvastagságának megfelelően cserélhető. A röntgengép F filmtartóját a röntgencsővel összekötő kart a rajzon K eredményvonal jelenti. Ez a K kar a T tengely körül elfordul a gk görgőskarral együtt a felvétel alatt. Ezen elmozdulás közben a gk görgőskaron levő alsó görgő az E emelőlejtő előre elkészített pályáját követi, minek következtében a T tengelyt a V vezérlődobozzal a kíván mértékben megemeli. A megemelt vezérlődobozt — tehát a felvétel befejezésekori helyzetet tünteti fel a 2. ábra. Az 1. és 2. ábrán megfigyelhető, hogy a felvétel alatt az R csavarokkal az E emelőlejtő rögzítve van, míg az Rí csavarok nincsenek rögzítve, úgyhogy a V vezérlődoboz a CS csúszósínkeretben szabadon csúszhat. A felvétel közben tehát, amint azt az 1. ábra szemlélteti, a F filmtartó az f, a röntgencső a r, a V vezérlődoboz és vele együtt a T tengely pedig a t nyíl értelmében mozdul el. A berendezésnek a találmány szempontjából érdektelen részletei nincsenek feltüntetve. A normál-tomofelvétel készítésénél (3. ábra) az R csavarok megoldása révén az E emelőlejtő leereszthető és így a gk karon levő görgő nem kényszerül egy adott pályán mozogni, minek folytán a rögzített Rj csavarok mellett a T tengely magassága az expositios idő alatt nem változik. A különböző emelési magasság elérhető úgy, hogy különféle alakú kényszerpályával rendelkező E emelőlejtő a kívánt emelést biztosító lejtőt helyezzük a CS csúszósínkeretbe. Ez esetben tehát az E emelőlej tő cserélhető. Különböző emelőmagasság biztosítható akkor is, ha egyetlen E emelőlejtőt alkalmazunk. Ebben az esetben a kívánt emelési magasságtól függően az emelőlejtőt saját síkjában elfordítjuk vagy elcsúsztatjuk és a megfelelő helyen rögzítjük. A találmány előnye abban mutatkozik, hogy a summatios és normál-tomofelvételek legtöbb hátrányát kiküszöböli. Jelentős mennyiségű filmmegtakarítás adódik azáltal, hogy a normáltomographtőí eltérően sok esetben nem kell minden egyes rétegről külön felvételt, készíteni, mert a találmány szerint egy felvétellel a normáltornographhoz képest kb. 15-szörös rétegvastagságot is el lehet érni, ami annyiszoros filmmegtakarítást jelent. Az előbbiekből következik, a nagy munkaidő megtakarítása, kisebb káros sugárbehatás, a készülék élettartamának meghosszabbodása a kisebb igénybevétel következtében. További előny, hogy biztonságosabb és könnyebb kórismézés adódik, miután rövid idő alatt olyan vastag rétegről nyerhetünk képet, mely az egész kóros területet ábrázolja, esetleg jellegzetes környezetével. A kényelmetlen vizsgálóasztalon sokkal kevesebb időt kell tölteni a betegnek, így súlyosabb betegről is készíthető rétegfelvétel. A találmány szerinti berendezéssel felszerelt röntgengép változatlanul alkalmas marad summatios és normál-tomofelvételek készítésére egyaránt. Szabadalmi igény-pontok: 1. Eljárás röntgen-rétegfelvétel készítésére egy test centiméteres nagyságrendű rétegéről, azzal jellemezve, hogy felvétel közben a röntgencsövet 30°-nál kisebb — célszerűen 30 és 12° közötti —• lengési szöggel mozdítjuk el és közben a tengelysikot a film síkjára merőleges irányban elmozdítjuk.