147958. lajstromszámú szabadalom • Bőr vagy hasonló anyagok csákozására szolgáló csákozógép

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.958. SZÁM 28. b. 8—11. OSZTÁLY — SCHU—34. ALAPSZÁM Bőr vagy hasonló anyagok csákozására szolgáló csákozógép VEB Schuh- und Sattlerniaschinenbau Leipzig, cég, Leipzig (Német Demok/atikus Köztársaság) Feltalálók: Gleissner Walter mérnök, Weissenf eis (NDK), Hönersch Franz szerkesztő, Weissenfels (NDK) A bejelentés napja: 1959. szeptember 15. A találmány bőr vagy hasonló más anyag csákozására szolgáló olyan csákozógépre vonatkozik, amelynek üzemeltetés céljából emelhető és sülylyeszthető, üzemen kívül pedig mindkét oldalra kiforgatható ki ütőkar ja van. A kiforgatást dugattyú végzi hidraulikusan, amely dugattyú a kiütőkar forgási tengelyéhez képest keresztben jár és töltését felváltva két végén kapja. A nyomóközeg áramlását tolattyú vezérli. Az ilyen rendszerű csákozógépeknéi a nyomóközeget a dugattyúnak azon az oldalán eresztik ki a visszavezetésen át a gyűjtőedénybe, amely oldalra a kiütőkar elfordult. Ezáltal azonban a leeresztőoldalon könnyen vákuum keletkezik, aminek az a következménye, hogy a nyomóközeg nem tudja tovább vezérelni a kiütőkar mozgását. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy a kiütőkar mozgása egyenlőtlenné válik éspedig elsősorban nemkívánatos elősietés szokott ilyenkor bekövetkezni. A találmány ennek a hibának kiküszöbölését tűzte ki céljául és abban áll, hogy a vezértolatytyú segélyével váltakozva a visszavezetékhez csatlakoztatható mindkét nyomóközeg-vezetékbe egyegy visszacsapószelepet és ehhez az utóbbit áthidaló egy-egy fojtószelepet iktatunk be, úgy, hogy a nyomóközeg-bevezetés az egyik nyomóközegvezetékben teljesen nyitott szelepállás mellett megy végbe és ugyanekkor a nyomóközeg visszavezetésére a másik nyomóközegvezeték fojtott nyitása szolgál. Ezenkívül a két nyomóközegvezeték egy-egy nyomószelep útján egymással összeköttetésben áll. Ezek a szelepek azt a nyomóvezetéket, amelyben esetleg túlnyomás keletkeznék, a másik nyomóközeg-vezetékkel és ezáltal a viszszavezetéssel kötik össze. Ezzel a módszerrel a kiütőkar fellendítésekor lassítani lehet a nyomóközeg-visszavezetését a dugattyú megfelelő oldalán úgy, hogy mindenkor ellennyomás lép fel. Ennek következtében a nyomóközeg mindenkor vezeti a leütőkar kilendülélését, bármelyik oldalra lendülne is az ki. A nyomószelepek megkönnyítik a vezértolattyú kezelését is. Ez utóbbit nem kell okvetlenül átállítani olyankor, amikor a leütőkar egyik vagy másik végállását elérte. Ilyenkor túlnyomás keletkezik ugyan a dugattyúnak azon az oldalán, amelyen a töltését kapta, azonban a túlnyomást a megfelelő nyomószelep azonnal megszünteti. A találmánynak további jellegzetessége az, hogy a vezértolattyúnak a két nyomóközeg-vezeték és a tápvezeték közt váltakozóan összeköttetést létesítő két végállásán kívül középállása is van. Ebben az állásban a vezértolattyú lezárja mindkét nyomóközeg-vezetéket, amikoris a nyomószelepek kiegyenlítik mindkét nyomóközeg-vezetékben a nyomást. Ezáltal lehetségessé válik a kiütőkarnak bármely tetszőleges állásban való rögzítése. Különös jelentősége van ennek a leütőkar középállásában, amelyet a csákozófolyamat előkészítő állásának kell tekinteni. A bevezetőben leírt, ismert csákozógépnél a kiütőkar középállásában a vezértolattyú részben megnyitja mindkét visszavezetést, ami által szintén bekövetkezik bizonyos kétoldali fogóhatás. Ez a hatás azonban nagyon hiányos, minthogy a nyomóközeg fokozódó visszafolyásával csökken és a végén teljesen megszűnik. A találmány további jellegzetessége az, hogy már egyetlen tápvezeték segélyével legalább a kiütőkar lesüllyesztése elvégezhető, amely célra a vezértolattyún kívül ezzel elágazó vezeték útján összekötött, második vezértolattyú szolgál. A kiütőkart süllyesztő nyomóközeg ezen az elágazóvezetéken és a második vezértolattyún át vezethető, ha az első vezértolattyú középállásban van, amikoris lezárja mindkét nyomóközeg-vezetéket. így egyszerű beömlőszivattyú segélyével a kiütőkar elforgatható és elvégezhető a csákozás is. A rajzok a találmány kiviteli példáját ábrázolják: Az 1. ábra a csákozót részben metszetben oldalnézetből,