147947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy mikron nagyságrendű vonalak és osztások készítésére

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL M I JLJ ±y JL J 147.947. SZÄM Ju ! J i 11 rl kJ 42. d. 2. OSZTÁLY - SA—1023. ALAPSZÁM / 0V"

"-V 7\ KÖNYVTÁR ) SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás egy míkroa nagyságrendű vonalak és osztások készítésére Gamma Optikai Művek, Budapest Feltalálók: Sági Lajos, Borossay József, Thvtrnay Béla vegyészmérnökök és B'édi István műszerész, Budapesten A bejelentés napja: 1957. február 28. Optikai és geodéziai műszerek esetében igen sokszor szükség van finom (pl. 2—5 mikron vonalvastagságú) osztások, szálkeresztek készítésére. Ezeket a szokásos íluorsavas maratásai már nem lehet előállítani. A maratásnál ugyanis a skálahordozó üvegfelületét viasszal vonják be, ebbe karcolják acéltűvel a jeleket, rövid ideig í'luorsav gőzének teszik ki, mely az osztások helyén az üveget megmarja. A letisztítás után a kimart bemélyedéseket festékkel beeresztik. 8—10 mikronnál keskenyebb osztások azonban a sekély mélység és egyéb nehézségek miatt nem ereszthetek be. Ismeretesek olyan eljárások is, amelyeknél az osztást a skálahordozóra (pl. üvegfelületre) felvitt vékony fém, ill. más rétegbe végzik. Az osztás során szabaddá vált üvegfelületen a jeleket egy másik fémréteg felvitelével rögzítik, oly módon, hogy az első fémréteg eltávolítása után a második, mely az osztások helyén a skálahordozó felületre került, kémiai és mechanikai támadásnak ellenálló formában marad vissza. Ilyen eljárásoknál a következő nehézségek léphetnek fel: Az osztásra kerülő réteg túlzottan jól tapad a hordozófelülethez, minek következtében az osztókés nem tudja megfelelően eltávolítani a fémréteget a skálahordozóról, így nem kapunk éles határvonalat, nem kapunk teljesen tiszta, átlátszó osztást. Másik nehézség az, hogy a görbe vonalak, a számok osztásához nem felelnek meg az egyenes vonalakhoz használt kések, mert ezek különböző irányokban különböző vastagságú vonalakat húznak és az osztásvonal teljes tisztaságát és folyamatosságát sem biztosítják. A harmadik nehézséget az jelenti, hogy a második fémrétegnek, mely az osztáshelyeken közvetlenül a hordozófelületre kerül, igen jól kell tapadnia a hordozófelületre, és mechanikai behatásokkal szemben is ellenállónak kell lennie. Ez a felületi tükrök készítésére alkalmazott vákuumgőzölög hí lési technológiával nem oldható meg. A fenti nehézségek leküzdésére az alábbi eljárást alkalmazzuk a címben megadott cél elérésére : Ezen szabadalom szerint a fedőréteg tapadása tetszőleges mértékben szabályozható. A skálahordozó üvegfelületet a szokásos tisztítási eljárások után 0,5—30%-os káliumhidroxid oldatban áztatjuk. Ezután a skálahordozóra egy maximálisan 1 mikron vastagságú filmet viszünk fel oly módon, hogy a hordozófelületet igen nagy hígításű zselatin oldattal vagy más filmképző anyag oldatával (pl. olaj- vagy zsírfilmmel) vonjuk be. A felület megszáradása után kialakult filmet vákuumgőzöléssel előállított fém- vagy egyéb bevonattal látjuk el. Ennek a védőrétegnek lyukmentesnek kell lennie, amit ismételt gőzöléssel érünk el és közben minden egyes gőzölés előtt puha ecsettel áttöröljük a felületet, miáltal a rétegben levő nagyobb szemcséket letöröljük és újra begőzöljük. Ebbe a rétegbe végezzük az osztást. A vékony film és fémréteg a szokásos mechanikai módszerekkel igen jól osztható. Így a fémfelület túlságos tapadását — amely az osztást bizonytalanná teszi — teljesen megszüntetjük. Különleges alakú osztások, számozások előállításához speciálisan kiképzett, csonkakúp végződésű gyémántkést alkalmazunk. A körmetszetű fedőlap átmérője adja meg a vonal vastagságát. A vonalak kitöltése jól tapadó fémréteg felvitelével történik. Ezt katódporlasztással, vagy vákuumgőzöléssel érhetjük el. Katódporlasztásra pl. fém-kobalt, illetve rézkobalt ötvözet alkalmas, mivel a porlasztás során belőlük képződött oxidok szerkezetileg beépülnek