147946. lajstromszámú szabadalom • Szigetelt vezeték összekötő, ill. csatlakozó kapocstest
Megjelent: I960, december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.946. SZÁM /^>: 21. c. 20—27. OSZTÁLY — RE—244. ALAPSZÁM /• , Szigetelt vezeték összekötő, ill. csatlakozó kapocstest Reich Ernő oki. gépészmérnök, és Korcny. András oki. gépészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1957. július 10. A villamosiparban használatos vezetékösszekötőknél és csatlakozó kapcsoknál a csavarmenetű szorítószervek fémből készülnek. Ezek drágák, színesfém- és munkaigényesek. A leágazó szorítóknál a szabvány szigetelő burkolatot ír elő, amelyet ragasztás útján rögzítenek a tulajdonképpeni fémből készült szorítótesthez, A jelen találmány kiküszöböli a hátrányokat és lényege olyan szigetelt vezetékösszekötő, ill. csatlakozó kapocstest villamos készülékek, transzformátorok és motorokhoz, amely szigetelőanyagból készült, az összeszorítondó vezetékek befogadására alkalmas horonnyal bíró szorítótestből és ennek menetes furatába illeszkedő, célszerűen műanyagból készített, szorítócsavarból áll, amelyek szorításukat rugalmas szerv közvetítésével adják át a vezetékekre. Előnye a javasolt megoldásnak, hogy abban az esetben, ha a szorítócsavar anyaga is szigetelőanyag, az alkatrészek sajtolás, fröccsöntés útján műanyagból, forgácsolási művelet nélkül, olcsón gyártható. Különösen a csatlakozó kapocstestnél a vezeték bekötése a legkisebb átmeneti ellenállás mellett lehetséges és emellett lényeges fémanyag takarítható meg. Szigetelőanyag-házú (kis) motoroknál készülékek aljzatánál a kapocsteste annak házával, ill. szigetelőaljzatával, 1 darabból préselhető és ezáltal a kapcsok, ill. pólusok egymástól való távolsága ós ezzel a készülék nagysága is csökkenthető. A legnagyobb előnye a megoldásnak mégis abban van, hogy a vezetékek egymásra szorítása rugalmasan eszközlődik és alumíniumvezetékek összekötésénél a rugónyomás állandó jó érintkezést biztosít. A találmány kiviteli alakjait példaképpen a mellékelt rajz tünteti fel. 1. ábra szigetelt, vezetékösszekötő metszete. 2. ábra annak a vezeték tengelyével párhuzamos metszete. 3., ábra annak felülnézete. 4. ábra a szigetelt vezetékösszekötő metszete, amelynél a rugalmas szerv tekercsrugó. 5. ábra többpólusú csatlakozó kapocstest felülnézete. 6. ábra annak oldalnézete. A szigetelt vezetékösszekötő 1 szigetelőanyag testének 3 csavarmenete veszi fel a 2 szorító-, csavart, .amelyen foroghatóan a — célszerűen acéllemezből hajlított — 9 rugalmas szerv van a 2 csavar 4 furatába erősített 5 csappal rögzítve. A 8 végtelen tápvezetéket és a 7 leágazó vezetéket az 1 test 15 hornyába helyezve s a 2 — célszerűen szigetelt anyagból készült — csavart becsavarva a 9 heveder szerűen kiképzett rugalmas szerv először rugalmasan meghajlik, majd 10 végével a 11 szárra támaszkodik, ezután a 2 csavart tovább meghúzva a 10 vég a 11 szárat is hajlításra veszi igénybe és így többszörös rugalmassággal szorítjuk a 7 és 8 vezetéket egymásra. A kísérletek azt mutatták, hogy technológiailag előnyösebb s rugalmasság szempontjából is jobb megoldást ad, ha a rugalmas szervet tekercsrugóként képezzük ki, amely a csavar 18 furatában van rögzítve és a 19 tekercsrugó végén a 20 fejes csap van rögzítve, amely a vezetékek összekötésénél a 8 vezetéket a 7-re szorítja. A kísérletekkel ugyanis megállapítható volt, hogy 2 darab 2,5 mm2 vezeték összekötésénél a szabvány által előírt 7 mV feszültségesés 21 amp. terhelésnél kb 3 kg-nál nagyobb nyomásnál már nem csökkenthető. Ezt a nyomást viszont 0,5 cmkg nyomatékkal becsavart 2 csavar már kifejti ki, úgyhogy cmkg nyomatéknál és 6 kg nyomásnál a rugó menetei egymásra ülnek, ill. a 9 rugalmas szerv 10 vége a 11 szárra támaszkodik és így a 7, 8 vezeték a szükségesnél nagyobb nyomással szorítódik egymásra, ami fokozottan a jó érintkezést biztosítja. Előnyös a szigetelt vezetékösszekötő meneteit fűrészfog menettel készíteni, hogy a 2 csavar meghúzásakor az 1 szigetelőanyag test hornya ne nyíljon ki, mert 60°-os menet esetén a csavarnak tengelyére merőleges irányban szétfeszítő hatása van. Az a körülmény, hogy a vezetékösszekötő az összekötést a legkisebb átmeneti ellenállással és az elméletileg is legkisebb anyagfelhasználással odja meg, az előnyök' még nagyobbak az 5., 6. ábra szerinti kivitelnél, amely-