147938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés minden irányban megnövelt mechanikai szilárdságot mutató filmek előállítására hőre lágyuló nagypolimérekből

9 147.938 talmaz a két A és B görgőcsoport között elrendezve (ezek a vezetősínek jobban láthatók a berendezést felülnézetben szemléltető 2. ábrán, valamint a beren­dezés egy keresztmetszetét szemléltető 3. ábrán; ezek a G vezetősínek egymással szöget zárnak be (divergencia-szög),' mely szög szárai egymástól olyan arányban távolodnak, amilyen mértékű nyújtást kívánunk szélességi irányban a filmre gyakorolni, miközben a film szélei végigsiklanak e vezetősínek sikamlóssá tett Q hornyaiban. Annak érdekében, hogy a film bevezethető le­gyen a G vezetősínekbe és végighaladhasson azok hosszában, a filmet megfelelően vastagabb széllel, ún. „peremmel" kell ellátni; a film széleinek ilyen megvastagítása abból a szempontból is igen elő­nyös, hogy csökkenti az ún. kontrakciós hatást, vagyis a filmnek közvetlenül az extrudáló-rés el­hagyása után gyakran bekövetkező zsugorodását. A találmány szerinti berendezésben alkalma­zásra kerülő fűtőrendszer bármilyen ismert kivi­telű lehet, amilyeneket általában eddig is hasz­náltak a film egyirányú vagy egymást követően végzett kétirányú nyújtására alkalmazott készü­lékekben. Általában előnyös sugárzólapot alkal­mazni a film felmelegítésére (ezt az 1. ábrán R-el jelöltük), e sugárzólap oly módon helyezendő el, hogy a film hosszirányú nyújtását lehetővé tevő felmelegedés csak ugyanakkor következhes­sen be, amikor a szélességi irányú nyújtás is meg­történik. A gyakorlatban a szélességi irányú nyújtást rendszerint nem egyenletesen előrehaladó mér­tékben szoktuk végezni a forgó görgők közötti egész távolság mentén, két egymással szöget be­záró, egyenesvonalú G vezetősín alkalmazásával (amint ezt a 2. ábra szerinti elrendezésen láthat­juk), hanem előnyösebb oly módon alakított G vezetősíneket alkalmazni, amint ezt a' 4. ábra mu­tatja. Az ily módon alakított vezetősínek alkalma­zása esetén a filmnek a szélességi irányban való nyújtása gyakorlatilag csupán az ábrán sraffozás­sal jelölt E zónában megy végbe és ennek folytán a hosszirányú nyújtást is erre a zónára kell kor­látozni azáltal, hogy ezt a zónát tartjuk csupán a nyújtást lehetővé tevő hőmérsékleten, míg a filmnek az ezt közvetlenül megelőző és követő zónáit már eléggé le kell hűteni ahhoz, hogy itt számottevő mértékű nyújtás már ne következhes­sen be. A találmány szerinti berendezésnek az 1., 2., 3. és 4. ábrán bemutatott kiviteli alakja oly módon is megszerkeszthető, hogy a vezetősínekben (ame­lyek egyébként a kívánt alakúak, tehát pl. a 2. ábra szerinti egyenes alakúak vagy a 4. ábra sze­rinti görbült alakúak lehetnek) két összekapcsolt acélszalag siklik végig és ezek képezik a film pe­remének befogadására szolgáló Q hornyot. Ilyen megoldás esetén csökken a film pereme és a ve­zetősínek hornya közötti súrlódás; az említett acélszalagok bármilyen kívánt sebességgel moz­gathatók, sebességük azonban általában célszerű­en a film belépési helyén levő lassúbb forgású görgők és a film kilépési helyén levő gyorsabban forgó görgők kerületi sebessége közötti értékű le­het. A találmány szerinti berendezés nemcsak a ma­ga egészében új, amennyiben új maga az a gon­dolat is, hogy a kristályos műanyagokból készült nagypolimér-filmeket egyetlen műveletben ves­sünk alá kétirányú nyújtásnak, hanem újak a ké­szülék lényeges alkotórészei is, minthogy eddig szélességi irányú nyújtásra csupán egymástól tá­volodó irányban mozgó láncokat alkalmaztak, amelyek a film vastagabb szélét befogó kapcsok sorozatát hordozták; nem alkalmaztak azonban eddig még a fentebb leírt megoldáshoz hasonló, egymástól távolodó irányú vezetősíneket. Nyilvánvaló, hogy a kapcsokkal ellátott moz­gó lánccal dolgozó berendezés jóval bonyolultabb és üzeme sokkal kényesebb; emellett az ilyen is­mert berendezések alkalmazása számottevően na­gyobb anyagveszteséggel is jár, minthogy annak érdekében, hogy a kapcsok a filmet jól megfog­hassák, legalább 10 mm széles szegélyt kell a fil­men vastagabb anyagból kiképezni, míg a talál­mány szerinti vezetősínek esetében csupán néhány mm-es perem kiképzésére van szükség. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott vezetősínek azzal a további előnnyel is járnak, hogy ezeket a síneket valamely szabályozott hő­mérsékletű folyadéknak a sín belsejében való ke­ringte tése útján megfelelően szabályozott hőmér­sékleten is lehet tartani. A jelen találmány tárgyát képező berendezés azonban nem csupán a film két merőleges irány­ban egyidejűleg történő folytonos nyújtását teszi lehetővé, hanem alkalmas e berendezés a film csupán egyirányú nyújtására is. Ha csupán hossz­irányú nyújtást akarunk végezni, akkor a film peremét párhuzamos irányban futó vezetősínek­ben vezetjük végig; e sínek ebben az esetben is gátolják a már említett kontrakciós hatás fellé­pését és ezzel a film előnyösebb mechanikai tu­lajdonságait biztosítják; ha csupán szélességi irá­nyú nyújtást akarunk végezni, akkor széttartó irányú vezetősíneket, de egymással egyenlő for­gási sebességű görgőket alkalmazunk. Az utóbbi esetben a találmány szerinti beren­dezés fő előnye annak egyszerűségében van. így a találmány szerinti berendezés előnyösen alkal­mazható amorf polimer-műanyagból álló filmek nyújtására is, minthogy az említett előnyök ilyen esetekben is érvényesülnek; leginkább és legna­gyobb mértékben azonban ezek az előnyök a kris­tályos nagypolimér műanyagokból készült filmek nyújtása során érvényesíthetők, amint a fenteb­biekben ezt ismertettük. Az alábbi példa szemlélteti azokat az eredmé­nyeket, amelyeket egy nagymértékben kristályos polipropilén-film esetében elértünk; ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a leírt módszer alkalmazása csupán az ilyen polimerek estére lenne korlátozva, mert — amint ezt már fentebb említettük — ez a módszer általánosan alkal­mazható a rnűanyagfilmek nyújtására. 1. példa: Egy 40 000 átlagos molekulasúlyú polipropilén­filmet (belső viszkozitása = 1) a fentebb leírt berendezés segítségével, 90 C° hőmérsékleten a két merőleges irányban egyidejű nyújtásnak ve­tünk alá, mimellett a nyújtás aránya hosszirány­ban 1 : 3, keresztirányban szintén 1 : 3. Az ily módon kapott film jellemző mechanikai tulajdonságai mindkét irányban:

Next

/
Oldalképek
Tartalom