147933. lajstromszámú szabadalom • Automatikus mérleg

4 147-933 Hasonló módon működik a 6. ábrán bemutatott kapcsolás is. Ez a kapcsolás nagyobb érzékenység­változásra, adott esetben pedig kevésbé érzékeny feljegyző- vagy regisztráló műszerre alkalmas. A differenciál-áramátalakító és a szolenoid közé elektronikus erősítőt kötöttek be. A 12 és a 13 szekunder-tekercsekből kilépő feszültségeket az elektronikus erősítőn külön-külön erősítik fel. Az elektronikus erősítőt a 21 kettős triódával látták el. A felerősített feszültségeket a 19 és a 20 kon­takt-egyenirányítók egyoldalasán egyenirányítják és az 5a és 5b szolenoid tekercseibe továbbítják. A berendezés ugyanúgy működik, mint az előző esetben és az érzékenység vagy a tápfeszültség­nek a 17 feszültségelosztóval történő megváltoz­tatásával, vagy a 18 ellenállás szabályozásával módosítható. A teljesítmény felerősítésére a visszacsatoló hu­rokban természetesen mágneses, vagy tranziszto­ros, vagy egyéb más hasonló erősítő is alkalmaz­ható. A találmány konkrét kivitelezési példájakép­pen változtatható érzékenységű analitikus regiszt­ráló mérleget írunk le, a visszacsatoló áramkör olyan kapcsolásával, amely alkalmas az érzékeny­ségnek igen széles tartományban való módosí­tására. A mérleg mechanikai szerkezeti elrende­zését a 3. ábrán sematikusan ábrázoljuk. A vissza­csatoló áramkörök egyszerűsített villamos kapcso­lási rajzát a 7. ábra szemlélteti. A leírt mérleget normális analitikai mérlegből készítettük. A mérleg jobb karján a csésze alatt függesztettük fel a mérlegkar kilengésének re­gisztrálására szolgáló felfogó készülék (a 2 diffe­renciál-áramátalakító) 3 magját. A mérleg balol­dali karján függesztettük fel a mágnesmagot, amely benyúlik az erőforrásba, vagyis az 5 szo­lenoidba. A 7. ábrán bemutatott villamos kapcso­lási rajz annyiban különbözik az előzőktől, hogy a differenciál-áramátalakító 12 és 13 szekunder­tekercséből kilépő feszültségek közvetlenül az át­alakítóban vonódnak le egymásból és a további­akban csupán különbségüket dolgozzuk fel. Ez a nagyobb dinamika — a nagyobb érzékenységi változtatások — megnövelésének lehetősége végett történik. A differenciál-áramátalakítóból kilépő feszültségkülönbséget a 22 elektronikus erősítő felerősítés és a 23 áramátalakító áramkörén, to­vábbá a Graetz-kapcsolásban működő 28 és 29 egyenirányítón, valamint a 33 áramátalakító 26 és 27 tekercsén keresztül fázis-egyenirányítják őket, A fázis-detektor áramköre a következőkép­pen működik: a két azonos 26 és 27 tekercsből a 23 átalakító 24 és 25 tekercsein keresztül két azonos, egymáshoz viszonyítva ellenfázisú feszült­séget vezetnek a 28 és a 29 egyenirányítóba. Ily módon két azonos Í3 és i& áram keletkezik, ame­lyek az 5 szolenoidban kölcsönösen megszüntetik egymás mágneshatását. Ha a mérleg karja kileng egyensúlyi helyzetéből, a 2 differenciál-áramát­alakító kimenő kapcsán a kilengéssel azonos fe­szültség lép fel. Ez a feszültség felerősítés után a 23 illesztő-transzformátor két azonos 24 és 25 szekunder-tekercsén jelenik meg. A feszültségek a 24 és 25 tekercsben a 26, vagy a 27 feszültség egyikével azonos fázisúak, a másikkal ellenfázi­súak. Ha például a mérleg karja olyan irányban leng ki, hogy a differenciál-áramátalakítóból ér­kező feszültség a 24 tekercsen ellenfázisú a 26 te­kercs feszültségével, akkor a feszültségek össze­adódnak és az i3 áram felerősödik. Ebben az eset­ben a 25 és a 27 tekercsből származó feszültségek ellenfázisban vannak, levonódnak egymásból és az Í4 áram erőssége csökken. Az 5 szolenoid eb­ben az esetben az i3 és az i 4 áramok különbsé­gével arányos erővel hat a magra. Az erő iránya attól függ, melyik nagyobb az i3 és az i 4 áram közül. Ha a mérleg karja ellentétes irányban leng ki, a fázisarányok megfordulnak és a szolenoid ellentétes irányú erőt hoz létre. A mérleg érzé­kenységét vagy a differenciál-áramátalakító fe­szültségének a 33 kapcsolóval történő változtatá­sa, vagy a 32 ellenállás megváltoztatása révén módosíthatjuk. A 32 ellenállással változtatják a terhelő ellenállás arányát az erősítő áramkörében, miáltal megváltozik a nyereség a visszacsatoló hurokban. Az érzékenység úgy is megváltoztat­ható lenne, hogy az előfeszültség módosításával megváltoztatják az elektronikus erősítő meredek­ségét, vagy nyeresége a rács áramkörbe kapcsolt poíencióméterrel változtatható lenne. Az Í3 és ia áramok közös áramkörébe kapcsolt 30 ellenállás és 31 kondenzátor mellékáramkörű elemként szol­gál a mérleg lengéseinek csillapítására. A találmány műszaki hatása jelentős egyszerű­sítésen alapszik és ezáltal növeli a mérleg érzé­kenységének változtatására és a súlyváltozások re­gisztrálására szolgáló visszacsatoló áramkörök pontosságát és megbízhatóságát. A találmány le­hetővé teszi tág határok között könnyen módo­sítható érzékenységű mérlegszerkezet létrehozá­sát. Az ilyen szerkezeti elrendezés előnye a gravi­metrikus feljegyzések pontosságának és áttekint­hetőségének jelentős fokozása, továbbá az a kö­rülmény, hogy minél kisebb a bekapcsolt érzé­kenység és ezáltal minél nagyobb a. visszacsatoló hurokban elért nyereség, annál nagyobb a feljegy­zés pontossága, reprodukálhatósági lehetősége, li­nearitása és stabilitása. Az elrendezés lehetővé teszi, hogy kis érzékenységű mérleg esetében vég­zett feljegyzésekkel is nagy pontossággal és rep­rodukálhatósággal értékelhessük ki a feljegyzést. A találmány minden precíziós gravimetrikus méréshez alkalmazható, főleg pedig olyanokhoz, amelyekben előnyös a mérleg érzékenységének megváltoztatása. Különösen előnyös a találmány tárgyát képező regisztráló mérlegek alkalmazása számos olyan mérés esetében, amelyek a termo­gravimetrikus analízisek célját szolgálják a kohá­szati, kerámiai, geológiai és vegyi kutatásban, to­vábbá a termelésben, nemkülönben a relatív ned­vességtartalom, a száradás, a gőz-diffúzió méré­sében, gázok elemzésében, nyersanyagok minő­ségi ellenőrzésben, stb. A találmány lehetővé teszi, hogy súlyon kívül egyéb fizikai mennyiségek változását módosítha­tó érzékenységgel regisztrálhassuk, ! mint például a nyomásét, vagy egyéb olyan értékét, amely erő­re vezethető át. Szabadalmi igénypontok: 1. Automatikus mérleg, amelynek kilengését visszacsatolás kompenzálja, azzal jellemezve, hogy a visszacsatoló áramkör bemenő tagjaként diffe­renciál-átalakító van alkalmazva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom