147932. lajstromszámú szabadalom • Távolság- és magasságmérő szerelék geodéziai szögmérő műszerekhez

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.932. SZÁM 42. c. OSZTÁLY — ME—346. ALAPSZÁM Távolság- és magasságmérő szerelék geodéziai szögmérő műszerekhez MEOPTA národni podnik, Praha Feltaláló: Kasparik Zdenek mérnök, Praha A bejelentés napja: 1958. augusztus 27. A találmány távolság- és magasságmérő szerelék irányzék-távcsöves geodéziai szögmérő műszerekhez, a célnál levő mérőléc kettős képének létesítése céljából. Már ismeretesek a beirányzott célnál levő mérőléccel működő, önredukáló geodéziai kettősképes műszerek, amelyeknél a bemért pont távolságát a nézőponthoz viszonyítva a mérőlécképek elmozdulásából vezetik le. Ezekben az ismert kettősképű távolságmérőkben e célra pl. forgó ékpár és optikai mikrométer kombinációját használják a távolságmérésekhez. Az egyik képet tehát közvetlenül a távcső tárgylencséje létesíti, a másikat pedig egy optikai eszköz eltolja. Ezt az eszközt a távesőobjektív egyik fele elé helyezik és annak befolyásolása a magassági szög függvényében önműködően megy végbe. Az ilyenféle ismert, műszereket különleges távolságmérők alakjában \'alósítják meg, melyek azonban igen költségesek, működésük korlátolt, és önredukáló optikai elemeik állandóan kedvezőtlenül hatnak a távcső látómezejében megjelenő kép minőségére. (371.078 és 400.844 sz. német szabadalmi leírások.) Más ismert távolságmérő szerelékeket teodolit távcsövére szerelnek, ezeknél azonban a mérés folyamán a deviációs eszközt kézigomb segítségével kell beállítani. Ezeknél az ismert szereléseknél a y parallaxisszög változtatására (1. ábra) deviációs eszközként két egyforma éket használnak, melyeket úgy helyeznek a távcső tárgylencséje elé, hogy a távcső vízszintes helyzetében a két ék parallaxisszögei egyenlők legyenek, összegük pedig y legyen (melyet rendszerint úgy választunk meg, hogy cotg "'L 7 = 100 legyen). A D távolságot a D — """"cotg r ~~~ = 100 L összefüggés adja meg. Ha á két éket a kiindulási helyzetükből egymás felé a szöggel forgatjuk el, mely a távcső magassági szögével egyenlő, akkor a parallaxisszög e szög cosinusával változik, vagyis D0

= D cos c, ami a redukált távolság. Ha a két éket a kiindulási helyzetükből egymással szembe 90°-kal forgatjuk el, akkor a parallaxisszög a fősíkban zérus értékű és ha most az ékeket e helyzetből a szöggel forgatjuk el, akkor V = D cos (90° —a) ==D sin «• Ez az összefüggés, amint az 1. ábra szemlélteti, a V magasságot adja meg. A találmány kiküszöböli az ilyenféle ismert geodéziai műszerek hátrányait. A szereléket csak a távolság- és magasságméréseknél helyezzük a távcső tárgylencséje elé, különben a geodéziai műszert az eleik tátott szerelék nélkül használjuk. A szögmérő geodéziai műszerekhez megtervezett, találmány szerinti távolság- és magasságmérő szereléket az jellemzi, hogy az rátolhatóan erősíthető az irányzéktávcső objektívfoglalatára és hogy a deviációs eszköz a geodéziai műszer álló részével vonórúd révén kényszerkapcsolatban áll, úgyhogy az a mért távolság önredukálása végett a távcső magassági szögének változásával arányosan fordul el és máltai-keresztes áttétel útján a magasság vagy a távolság méréséhez 90°~kal elforgatható. A rajzok a találmány szerinti szerelék egyik kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a magasság és a távolság mérési elvének vázlatos szemléltetése, a célnál elhelyezett mérőléccel. Ä 2. ábra a geodéziai szögmérő műszer oldalnézete a ráhelyezett, találmány szerinti távólság-és magasságmérő szerelékkel. A 3. ábra a távolság- és magasságmérő szerelék optikai rendszerének tengelymetszete. A 4. ábra a deviációs eszközt 90°-kal elforgató, máltai keresztes áttétel metszete. Az 5. ábra metszet a 4. ábra A—A vonalán. A 6. ábra az irányvonal részelmozdulásának leolvasásához való optikai mikrométer léptékének nézete. A 2. ábra az 1 geodéziai szögmérő műszert a 2 irányzó távcsővel együtt mutatja. A 2 távcső objektívfoglalatára helyezzük a távolság- és ma-