147929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyümölcsök, pl. kajszi és őszibarack felezésére és matalanítására

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.929. SZÁM 45. e. 40—34; 34. b. OSZTÁLY — MA—890. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés gyümölcsök, pl. kajszi és őszibarack felezésére és magtalanítására VEB Maschinenbau Burg cég, Burg, Bez. Magdeburg, {Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Butter Max, Dresden Ä bejelenlés napja: 1959. augusztus 24. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1959. március 6. A. találmány eljárás és berendezés gyümölcsök, pl. kajszi és őszibarack felezésére és magtalanítására. Eddig a nagymagvú gyümölcsöket, így a kajszit és őszibarackot, stb. kézzel szokták kettéosztani és magtalanítani, amennyiben a gyümölcsfelek kifogástalan kinézésére súlyt helyeztek. Más megoldásnál a gyümölcsöket mélyedésbe rakják és a magokat kölyüvel nyomják ki. Ekkor azonban azonkívül, hogy a gyümölcsöket nem felezik, hanem egészben hagyják, hátrányos az is, hogy a magokat a gyümölcs húsán át tolják ki és a szívós héj kirojtosodik. .Ezen a hátrányon úgy próbáltak segíteni, hogy a tartóban levő gyümölcsöt késsel alulról felhasították és ezután a magot átnyomták. Ismert berendezéseknél szerepel körbenforgó vágószerv is, mely a gyümölcsöt oldalt felvágja és a magot fógóhurokszerű szerszámmal kihúzza. De még ezeknél a berendezéseknél sem érik el a gyümölcs kifogástalan osztását és eltérő nagyságú gyümölcsöknél ezek a berendezések nem dolgoznak szabályosan. Valamennyi eddig ismertté vált javaslat közös hátránya, hogy a gyümölcsöket egyenként kell feladni és kiszedni, úgyhogy ezek a berendezések tömeges feldolgozásra alkalmatlanok. A találmány célja gyümölcsök, pl. . kajszi és őszibarack felezésére és magtalanítására olyan eljárás és berendezés létesítése, amely az említett hátrányoktól mentes és lehetővé teszi nagyobb tömegek folyamatos feldolgozását. A találmány szerint ezt a feladatot akként oldjuk meg, hogy az általánosan szokásos szállítószervekkel ismert módon egyenként bevezetett gyümölcsöket két oldalról megfogjuk és megforgatva késhez továbbítjuk, mely a gyümölcsöt kettévágja, miközben a mag az egyik féldarab felé kitér. A féldarabok a két késlapon továbbhaladnak, a magot pedig a tartóelemen levő kölyük megfelelően elrendezett nyílásoknál kitaszítják. A féldarabokat ezután csúszdák, szalagok vagy másefféle elemek a további feldolgozóhelyre viszik, A gyümölcsöket többrészű, célszerűen kétrészü tartó fogja meg, melynek részeiben egy-egy kitolókölyü foglal helyet. A tartó a gyümölcsöt előnyösen gömbsüvegszerűen kialakított és valamely lágy. rugalmas anyagból, példaképpen habgumibői álló tarterészek segítségével fogja meg. Ezután a tartót a találmányhoz nem tartozó ismert eszközök forgómozgásba hozzák. A két tartóelemben elhelyezett kölyüket villamos, pneumatikus vagy egyéb vezérlőszerv együttesen vagy egyenként működteti, hogy azok a magot kitolják. Előnyösen több tartót rendezünk el kör alakú vagy egyéb görbepályán, hogy folyamatos munkát biztosítsunk és a tartórészeket ismert módon villamosan vagy pneumatikusan vezérelhessük. Szükség esetén módunkban áll a tartórészeket görbepályán vezetni és kényszerművesen bizonyos oldalsó, leforgatott helyzetekbe hozni. Ezenkívül a tartóelemeknek gömb- vagy egyéb csuklójuk lehet, mely szintén az egyes tartórészek leforgatását teszi lehetővé. A forgó tartószerelék a befogott gyümölccsel együtt kés mentén halad el, mely a gyümölcs héjának és húsának a magig terjedő szétvágásához csúccsal van ellátva. A kés oldalrészei egymással hegyes szöget zárnak be, úgyhogy az egyes gyümölcsfélék azok mentén vezethetők. Ezeken az oldalrészeken, alkalmas helyen, nyílások, vannak, melyek alakja előnyösen azonos az átnyomandó mag alakjával. A tartóelemben levő kölyü ezen a helyen működésbe lép és a magot a nyíláson áttolja, A mag ezután gyűjtőedénybe jut. A gyümölcsfélék továbbhaladnak és azokat szállítószalag, csúzda vagy másefféle szerv a berendezésből ismert módon eltávolítja. A találmány továbbképzésénél a késnek egymáshoz képest hegyes szögben elrendezett két szára lehet, melyek a kés egyik végén csúcsban végződnek, a kés másik vége irányában pedig