147908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép tárgyak öntésére
') 147.908 kodó vájatok vannak úgy, hogy az öntvény kiemelését ne akadályozzák. A —13— adagoló tartályból az —5— gyűrű forgásirányában haladva a csapágyazástól hőszigeteléssel elválasztott —15— tüskelazító tárcsa és mellette a —18— tüskekihúzó van. A tüskék kihúzása előtt kívánatos az öntvény hűtése. Ezután az alul elhelyezett —17— fenékszelep emelő következik, ami tulajdonképpen megfelelően kialakított lejtős pálya. Ezután a —18— tüskebetolót helyezzük el, ami célszerűen kialakított, esetleg állítható ív. A formasor előmelegítése majd hűtése bármely ismert módon megoldható. A gép mellett az öntvénykifutás irányában van elhelyezve a vágószerkezet, melynek fordulatszáma a géppel összehangolt. Főrésze a —20— támasztó és —21— vágó tárcsa. A —20— támasztó tárcsa peremének távolsága a vágó saroktól egyezik az öntvény átmérőjével. A peremhez az öntvényt a —26— kerékkel szorítjuk, a palástra pedig a —25— feszített hevederrel. A —22— szalag, miután a —23— csonkokról a —24— öntvényeket levágtuk, folyamatosan visszavezethető az olvasztó kemencébe. Öntés közben a formasort és a csúszótalp alját valamilyen kenőanyaggal, pl. parafinnal kell kenni. A gép működése a következő: Az —5— öntőgyűrű és —13— tartály előmelegítése után a gyűrű mozgatása közben a tartályba olvasztott anyagot merünk, miközben az — öntvénykifutás irányában a —8— csatornát egy, a csatorna méreteinek megfelelő, a —12— csúszótalp alá tolt csúszóval zárjuk. Az anyag a tartályból a —8— csatornába és a —7— bekötő csatornákon keresztül a formákba jut, s még a —12— csúszótalp alatt megdermed, a kifutó öntvény tehát, legalábbis a felületén, szilárd. Az így készülő öntvényszalag erős hűtés után az —5— gyűrű forgása következtében a tüskelazítő tárcsához —15— kerül, melynek kerülete mellett a tüskefejek csak úgy haladhatnak el, ha a —9— tüskék az öntvényből kimozdulnak. A már kilazított tüskéket a -—16— íves tüskekihúzó vezeti ki az öntvényből. A következő fázisban a —11— lehúzó súlyok felfutnak a —17— lejtős pályán, és a —10— fenékszelepek felemelésével az öntvényszalagot a formából kiemelik. A lejtős pálya után a fenékszelepek alsó helyzetbe süllyednek. Ennek megtörténtét egy rugóval feszített kar ellenőrzi, s egy másik kar a szelepek merev fennakadása esetén a gépet megállítja. Mielőtt a formák újra öntésre kerülnének, a —18— íves tüskebetoló a tüskéket a formába tolja. Kiemelés után az, öntvényszalag folyamatosan fut a vágószerkezetre, ahol a —20— és —21— forgó tárcsák a —24-— öntvényeket a —23— öntvényosonkról levágják. Hogy a vágás a kívánt helyen történjék, az öntvényszalagot a -26—-- korong és —25— heveder által a —-20— tárcsa pereméhez és palástjára szorítjuk. A —22— szalagot vágás u+án visszavezetjük az olvasztó kemencébe. A —13— tartályba adagolt fém hőfokát úgy kell megválasztani, hogy a —12— esúszótalpon áthaladó nyílásból kilépő fém, figyelembevevő a tartályban jelentkező hőveszteségeket, a forma és az öntendő anyag természetének legjobban megfelelő öntési hőfokon legyen. A gép fordulatszámát célszerű változtathatóan kialakítani. Az öntésnek olyan sebességgel kell menni, hogy a —8— csatornában a —12— csúszótalp alatt kialakult fémhártya önmagát vonszolni tudja, ugyanakkor a fellépő hűtőhatás a —12— esúszótalpon átmenő csőr nyílását ne fagyaszthassa be. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tárgyak tömeges öntésére, azzal jellemezve, hogy helybenálló adagoló tartály alatt kör mentén elhelyezett öntőformákat mozgatunk el és a formákat a tartályból kifolyó olvasztott anyaggal töltjük meg olyképp, hogy az anyagot a formák mellett levő, önmagába visszatérő görbe alakú, a formákkal közlekedő csatornába öntjük, miközben a kör alakú csatornában az anyag kifolyását egyik irányban egy becsiszolt csúszózárral, a másik irányban pedig a kialakult öntvénnyel akadályozzuk meg. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja azzal jellemezve, hogy az így előállított öntvényszalagról az öntvényeket, melyek a szalag egyik, vagy mindkét oldalán helyezkednek el, a géphez kapcsolt vágószerkezettel vágjuk le és a holtfejet képező szalagot visszaveeztjük az olvasztó kemencébe. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására való gép, melynek jellemzője, hogy a nyitott formasor egy öntőgyűrű koncentrikus körén van kialakítva, s az egyes formák, melyeknek fenekét az öntvény kiemelésére alkalmas fenékszelepek képezik, bekötő csatorna által a formasor mellett kialakított kör alakú csatornával vannak összekötve, s a gyűrű felületén kiömlő nyílásával a kör alakú csatorna fölött vezetve hűtött csúszótalppal egybeépített adagoló tartály áll, mely alatt a formasor befutásának irányában a kö'r alakú csatornában csúszózár van. 4. A 3. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a vezetőlábakkal ellátott csúszótalp jó hővezető anyagból, pl. rézből van, vízzel hűtött, s egybe van építve az adagoló tartállyal, melynek a kör alakú csatornánál keskenyebb beöntő tölcsérként működő nyúlványa a esúszótalpon áthalad, a csúszótalpba résmentesen illeszkedik, emellett pedig a csúszótalp alsó síkjával egyszintbe csiszolt. 5. A 3—4. igénypont szerinti gép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az öntőgyűrű kör alakú csatornájának oldalfalain és fenekén az öntvény kiemelését nem akadályozó rovátkolás van. 6. A 3—5. igénypont szerinti gép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a csúszótalp alatt a kör alakú csatornában csiszolt, a csúszótalphoz képest rögzített, az adagoló tartály felöli végén hőszigetelt, s a kiömlőcsőr hőszigetelő anyagból készített fala alatt végződő, a nyílást szabadon hagyó csúszózár van. 7. A 3—6. igénypont szerinti gép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az öntőgyűrűben kialakított nyitott formák fenekét a fenékszelepek képezik és alsó nyúlványukon lehúzósúly van. 8. A 3—7. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az öntőgyűrű mozgatásának sebessége a hajtőmotor fordulatszámának szabályozásával változtatható. 9. A 3—8. igénypont szerinti gép kiviteli alak-