147906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumtioszulfát kinyerésére kokszolági gáznak a thylox-eljárás szerinti kéntelenítéseko keletkező műveleti oldatból
Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.906. SZÁMfJ 12. i. 17—25. OSZTÁLY - HU—113. ALAPSZÁM Eljárás nátriumtioszulfát kinyerésére kokszolási gáznak a thylox-eíjárás szerinti kéntelenítésekor keletkező műveleti oldatból Huta im. Lenina eég, Krakow (Lengyelország) Feltalálók: Sowa Maksymilian mérnök, Zimmer Wieslaw A bejelentés napja: 1958. április 3. Lengyelországi elsőbbsége: 1957. április 3. A találmány eljárás nátriumtioszulfát kinyerésére abból az elvezetett (elhasznált) műveleti oldatból, amelyet az ún. „thylox"-el jár ásnál kokszolási gázból kénhidrogén elnyeletéséhez használnak. A thylox-módszer szerinti kéntelenítésnél, amint ismeretes, mellékreakciók következtében meglehetősen nagy mennyiségű nátriumtioszulfát keletkezik, mely a műveleti oldatban gyűlik össze. Ezt a nátriumtioszulfátot az elhasznált oldat általában alkalmazott regenerálásakor nagyrészt felbontják. A regenerálás azon alapszik, hogy az oldat tömény kénsavas savanyításával az arzént az oldatból arzénszulfidok alakjában kiválasztják. Az arzénszulfidok kellő koagulálásának előmozdítására és az ezt követő szűrés megkönnyítésére magas hőmérsékleten tömény kénsavat alkalmaznak. Eközben a nátriumtioszulfát annyira felbomlik, hogy az arzénszulfidok kiszűrése után az oldatban e sónak már csak kis mennyisége van jelen. Ezt az oldatot, miután az arzénsók maradványait ferroszulfát és kalciumhidroxid ill. szóda segítségével eltávolították, a szennyvízzel elvezetik. Már említettük, hogy ez a hulladékoldat a thylox-eljárásnál a nátriumtioszulfát kinyerésének olcsó forrása lehetne, ha sikerülne azt egyszerű módon tisztán elkülöníteni. Az ilyen irányban lefolytatott próbálkozások azonban egy sorozat nehézségbe ütköztek. Az egyetlen eddig alkalmazott módszer a nátriumtioszulfát kinyerésére az említett oldatból abból áll, hogy a nem savanyított oldatot sűrítik és a nátriumtioszulfátot kikristályosítják. A kapott só azonban sok szennyeződést tartalmaz, mindenekelőtt arzént és vasat, úgyhogy még egy sorozat további, költséges és kényelmetlen tisztítófolyamatot is igénybe kell venni, azonban még ezek sem eredményezik a kívánt nagyfokú tisztaságot. Ezenkívül ez a módszer a nátriumtioszulfát kinyerését csak olyan oldatból teszi lehetővé, • amely rodanidokat nem tartalmaz, tehát olyan oldatból, amellyel ciánmentes gázt, pl. generátorgázt kéntelenítettek. Kokszolási gáznál, mely ciánhidrogént is tartalmaz, az oldatban nátriumtioszulfáton kívül nagy mennyiségű nátriumrodanid is keletkezik és ilyen oldatból eddig nem sikerült gazdaságos módon nátriumtioszulfátot kinyerni. Ezért az oldatot a fent ismertetett módon semlegesítik, amikoris a nátriumtioszulfát részben .felbomlik és részben a szennyvízzel távozik. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a thylox-elj árasnál keletkező hulladékoldatból tiszta tioszulfát kiválasztását nagy mennyiségben, mégpedig rodanid jelenlétében, tehát olyan oldatból, amelyet kokszolási gáz kéntelenítésére használtunk. A találmány szerinti eljárásnál a huladékoldatot kénsavval gyengén savanyú reakcióig elegyítjük, hogy az arzént szulfidok alakjában kicsapjuk. Az ismert eljárással ellentétben azonban a regenerálásnál legfeljebb 10%-os töménységű hígított kénsavat alkalmazunk és a magasabb hőmérsékletet elkerüljük, úgyhogy gyakorlatilag a tioszulfát bomlása nem következik be. Ekként a jobb koagulálástól szándékosan eltekintünk és ehelyett a tioszulfát bomlását a minimumra korlátozzuk. Az arzénszulfidok kiszűrése után a szűrletet gyengén lúgos reakcióig nátriumszulfiddal elegyítjük, mire az egész vas mint vasszulfid kicsapódik. Az oldatot az üledékről leöntjük és 1,48—1,54 sűrűségig bepároljuk. Ennél a sűrűségnél a forró oldatban a tioszulfát és a rodanid oldott marad, valamennyi szennyeződés azonban kicsapódik, mégpedig a szulfátok, szulfidok, karbonátok, valamint a maradék vasszulfid és arzén. Ezeket forrón leszűrjük, ami után a nátriumtioszulfát a szűrletből lassú kavarás és 18—20°-ig terjedő lehűtés közben kikristályosodik. A lúgot, mely az egész rodanidmennyiséget tartalmazza, a csatornába elvezetjük. A leöblített tioszulfát már kellő tisztaságú. Ha kémiailag tiszta nátriumtioszulfátot akarunk kapni, akkor ismert módon újrakristályosítunk.