147902. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ventillátor malmok üzemi jellemzőinek, valamint aprított anyagok őrlési jellemzőinak laboratóriumi meghatározására
2 147.902 got. Az így nyert teljes mennyiséget 5—6 különböző nyílású szitán átszitáljuk és a szitamaradékot feljegyezzük. A D 70-et eltávolítjuk és az R 70-et a maradék szénből vagy egyéb anyagból további átlagolással ismét 4 kg-ra egészítjük ki. Az eljárás többször (javasoltán legalább tízszer) ismétlendő meg. Jelen eljárás és berendezés jelentős előnye, hogy a szén vagy egyéb anyag ütőhatásnak csak egyszer van kitéve és e hatás a gyakorlatilag megállapított „slip" figyelembevételével a lendületből számítható. Természetesen ismeretlen marad a fal koptató hatása, illetve a szén vagy egyéb anyagszemcsék egymáson történő őrlődése a légáramban. Ezek hatását a szenek vagy egyéb anyagok összehasonlítására azzal kell kiküszöbölni, hogy a szénpor vagy egyéb anyagőriemén;/ koncentrációját (,«-kg anyag/m3 levegő) állandó stacioner értéken tartjuk. Fenti eljárás után a relatív őrölhetőség az alábbiak szerint számolható: Elméleti megfontolás szerint az őrlési fokozatok ismétlésével a szemcseeloszlás homogenizálódik és finomabb lesz, a szemcsék mind nagyobb százaléka helyezkedik el egy meghatározott szemcsenagyság környezetében. A relatív őrölhetőségi együttható értékét (nevezzük P°-nak) az alábbi összefüggések egyikével számoljuk: 1. Pc R 70 k j 1. ahol j = az őrlések száma k = konstans, az etalon szén vagy anyag P° értéke. 2. A halmaz közepes szemnagyságával számol-1 1. P°=_ k ] ahol n = a szemcseeloszlási kitevő d' = szemcsemodul (mikron) j = az őrlések száma k = etalon P ° 3. A harmadik vizsgálati módszer a fajlagos felület értékére vonatkozik és a Rittinger elmélet alapján a felületképzésből, illetve a felületnövekedésből állapítja meg a szenek vagy anyagok relatív őrölhetőségét: 36,8-104 1. P n d' 7 ahol n = szemcseeloszlási kitevő d' = szemcsemodul 7 = a szén fajsúlya (gr/cm2 ) k = etalon P° j = őrlések száma A második és harmadik esetben minden őrlési szakasz után a teljes RRB görbét fel kell rajzolni abból a célból, hogy a szemcsemodul és a szemcseeloszlási kitevő értéke meghatározható legyen. A teljes (j őrlésből álló) vizsgálatot — mint már említettük — célszerű tízszer megismételni, és a nyert értékek egy meghatározott (+ 2%) hibahatáron túl nem térhetnek el egymástól. Bejelentés tárgyát képező pneumatikus laboratóriumi szén- vagy egyéb anyagot őrlő malom felhasználásának másik területe a malom verőlapok kopásállóság vizsgálata. A 3 törőfelületet különböző anyagokból elkészítve vizsgálni lehet ugyanazon szénfajtáknál adott átengedési szám (j) mellett a kopás mértékének a változását. A befúvási sebesség változtatásával a vizsgálat kiterjedhet a kopás és sebesség közti összefüggésre is. A vizsgálat eljárása a következő. Adott szén- vagy egyéb anyagfajtából stacioner koncentráció (/* = konstans) mellett pl. 100 kg nyers szén vagy egyéb anyag átszívása után le kell mérni a törőfelület súlyát. Ugyanezt a mérést meg kell ismételni más törőfelületi anyagminőségek esetén. Ennek alapján megállapítható a legkevésbé költséges, de mégis legmegfelelőbb verőlap ötvözet. Ezen keresztül a verőlap cserék közötti idő jelenlegivel szemben jelentősen megnövelhető. Az új malmok konstruálásához ismerni kell a kerületi sebesség függvényében a kopás mértékét. Ennek laboratóriumi megállapítása az alábbi eljárás segítségével eszközölhető. Stacioner szénpor- vagy egyéb anyagőrlemény koncentráció érték mellett azonos szénfajtából vagy egyéb anyagból pl. 100 kg szenet vagy egyéb anyagot kell különböző sebességgel átáramoltatni. Minden 100 kg azonos sebességgel történő mérés után a törőfelületet ki kell cserélni és azonos minőségű másik törőfelületet kell elhelyezni. A befúvási sebesség függvényében a kopás mértéke diagramban ábrázolható. A diagram jellege alapján a legkedvezőbb befúvási sebesség meghatározható. Szabadalmi igénypont: 1. Eljárás ventillátormalmok őrlési viszonyainak laboratóriumi meghatározására azzal jellemezve, hogy az alkalmazott ventillátor (10) által létesített, depresszió hatására az anyagtartályból (5) a vizsgálandó szemcsés anyagot szívócsőbe (1) juttatjuk, majd a hajtócsövön (2) felgyorsulva és a törőfelületnek (3) egyszer ütközve vezetéken (7) és ciklonon (4) keresztülhaladva az alkalmazott tartályban (8) gyűjtjük össze, míg a levegő porszűrőn (9) keresztül hagyja el a berendezést. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 603587. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
