147900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelt anyagú felületre rögzített áramkör készítésére
2 147.900 vetjük alá és ezzel az araldit felülethez a bronzpor erősen kötődik. Utána a nem kívánt felületekről a fémport eltávolítjuk és az így előkészített lemezt 220—240 C°-os ónfürdőbe mártjuk igen rövid időtartamra. A fürdőben az ón az aralditban kötött bronzpor felületet befutja és kiemelés után megdermedve a kívánt kapcsolásnak megfelelő, az alaplemezhez erősen tapadó ónozott nyomtatott áramköröket nyerünk, amelyhez az alaktrészek az eddig ismert megoldású nyomtatott áramköröknél nem alkalmazható forrasztási eljárással rögzíthetők a tökéletesebb érintkezés biztosítása céljából. Természetesen az ismert mechanikai rögzítést is alkalmazhatjuk az így elkészített áramkört tartalmazó szerelőlapok lyukasztásával is, amikor a szerelvényeket a szerelőlapra rögzítjük és a kivezetőket az elkészített lyukakon keresztül bújtatjuk és az egész szerelvényt mártó forrasztással összeszereljük. Fenti eljárat módosíthatjuk oly módon is, hogy a szigetelőlemerze felvitt műanyag vagy terméseztes oldószerbe a finom szemcséjű fémport előzetesen bekeverjük és ezt a keveréket visszük íel a felületre. Műanyag szigetelőlemez alkalmazása esetén a műanyag oldószerét alkalmazhatjuk keverő anyagnak és ebben az esetben a fémpor az oldószer elpárolgásával önmaga kötődik a felülethez. Az eljárás megadja a lehetőségét a kerámia alapanyagú szigetelőlemezek felhasználására, amit az eddig ismert eljárások nem tettek lehetővé, mert az alaplemez mechanikai igénybevétele nélkül tudjuk a kapcsolás áramköreit a felületre vinni, pl. sablonon át való szórás által és a vezetőképességet, valamint tökéletes kötést a mártási eljárás biztosítja. Az olvasztott fémfürdő hőhatásai a kerámiai alapanyagú lemezt nem érintik. A forrasztás és az ónréteg megfelelő kötésének biztosítása végett célszerű a műanyagba kevert és arra esetleg rászórt fémport természetes oxidrétegétől megszabadítani. Ezen dezoxidáló műveletet végezhetjük a fémpor beszórása előtt is magával a fémporral, de elvégezhető akkor is, amikor az már a lemezen kikeményített állapotba került. Fémpor anyagaként minden olyan fém számításba jöhet, amely a forrasztóanyaggal jó kötést biztosít. így pl. alkalmazható vörösréz por, sárgaréz por, bronzpor, ezüstpor, megielelőer és oxidrétegétől megszabadított vaspor stl Amennyiben az első mártásnál egyes kulon1 -* felhasználási területeknél nem alakult ki a -1 , « átvezető képességű huzalozás, mód van t i_-i • > vagy többszörös bemártásra alacsonyabb h->' u célszerű 180—200 C°-os olvadékba való beváltásra. Ez esetben az első bemártásnal *><-i-t't* még nem a megfelelő rétegvastagságban ttep? u kapcsolási vonalak keresztmetszete tets e szerinti méretre emelhető. A lefolytatott L.boí^i, riumi kísérletek igazolták az eljárás gy ,Ko ' kivitelezhetőségét. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szigetelt anyagú felületre rögzített áramkörök készítésére, azzal jellemezve, hogy a szigetelő anyagú szerelőlapra a kapcsolásnak megfelelő kiképzésű kapcsolóvonal és/vagy felületrétegek ónhoz vagy horganyhoz jól kötő fémpor, valamint az alaplaphoz jól kötő műanyag és/vagy oldószer keverékéből vannak kiképezve és az így előkészített szigetelőlapok rövid időtartamra olvasztott ón- vagy horganyfürdőbe vannak mártva. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kapcsolási rétegek nyomtatással vannak felvive a felületre. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kapcsolási rétegek sablonon keresztül szórással vannak felvive a felületre. 4. Az 1—3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémpor vörösréz, sárgaréz, bronz, ezüst vagy vas. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémporokat előzetesen dezoxidáljuk. 6. Az 1—5. igénypont sezrinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémfürdőbe mártást szalagszerű kiképzésű lemezzel folyamatos átfutással eszközöljük. 7. Az 1—6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 220 C° — 240 C°-os előiú.-dőt és 180 C°—200 C°-os utánfürdőt alkalmazunk. 8. Az 1—7. igénypont szerir.ii eljárás, azzal jellemezve, hogy szigetelőlap keramikus alapanyagú. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 603586. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
