147892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy B12 vitamin aktivitású koncentrátum előállítására
Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.892. SZÁM 12. p. 11—17. OSZTÁLY — GE-307. ALAPSZÁM Eljárás nagy Bis-vitamin aktivitású koncentrátum előállítására Dr. Géczy György vegyész, budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. december 1. A Bio-vitamin ipari előállítására nagy általánosságban kétfajta fermentáció ismeretes: 1. színtenyészetek aerob ill. anaerob, steril és 2. szelektált ill. nem szelektált mikroorganizmusok anaerob nem steril fermentációja. Az utóbbi módon, tehát nem steril, anaerob fermentációval B i o-vitamint ipari méretben, csaknem kizárólag csatornaiszapból [Brit. Pat. 748 043; 705 346; DRP. 922 126: DP 13 611], vagy ennek inokulumként való felhasználásával [Magy. Szab. 144 237], ill. sörélesztő-, keményítő-, melasz és egyéb élelmiszeripari hulladékokból, metánerjesztéssel [Pat.Anmeld. A. 22 299. IV. a/30 h] állítanak elő. A felsorolt eljárások közös jellemvonása az ún. „metánerjedés”, vagyis az, hogy a Bio-vitamin termelésben itt elsősorban különböző metánbaktériumok vesznek részt. Ezzel szemben a bejelentés szerinti eljárás, jóllehet szintén anaerob nem steril fermentációra vonatkozik, mégis lényegesen különbözik az előbbiektől abban, hogy állati fekáliákból indulunk ki, melyeknél általában nem metánbaktériumok termelik a B]2-vitamint; itt tehát metánerjedésről nem beszélhetünk. B]2-vitamin tartalmú takarmányadalékot eddig kizárólag állati fekáliákból, ill. az állati fekáliákból nyert trágyaléből ipari méretben egyáltalán nem állítottak elő. Ismeretesek közlemények [pl. J. Klosa: Pharmazie 1955. 2,102], melyek szerint kezdetleges módon kisebb mennyiségű B12- vitamin tartalmú kísérleti anyagot állítottak elő, de ezen eljárások nem ipari termelés céljaira szolgáltak. A fekáliák Bi2-vitamint termelő különféle mikroorganizmusokat tartalmaznak. Ezek alkalmas fermentációja révén a Bi2-vitamin mennyisége általában kétszeresére emelhető. Az állati fekáliák közül csak a marha- és sertéstrágya áll oly mennyiségben rendelkezésre, hogy iparilag szóba jöhet. Ezek közül a sertéstrágya jóval több Bi2-vitamint tartalmaz, ezért a találmány szerint az ebből centrifugálással, vagy egyéb szűrési eljárással nyerhető, a durva alakos elemektől mentes baktériumszuszpenziót [trágyalevet] választottuk kiindulási anyagnak. A trágyák feldolgozása az ismert eljárások szerint, eredeti állapotukban csaknem lehetetlen. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárással a feldolgozás teljesen zavartalanul lefolytatható. Itt ismét hangsúlyozottan kiemeljük, hogy trágyaléből eddig semmiféle eljárással nem állítottak elő B12-vitamint tartalmazó koncentrátumot. A találmány szerint a sertéstrágyában levő a B|2-vitamint termelő — baktériumtömeget a durva alakos elemektől centrifugálással, szűréssel, ülepítéssel, vagy egyéb ismert eljárással szeparáljuk. A cél az. hogy minél sűrűbb baktériumszuszpenzióval [trágyalé] indítsuk el a fermentációt. E cél érdekében az eredeti állapotú sertéstrágyát ha módunkban áll centrifugálni, akkor csak minimális mennyiségű vízzel [kb. 1/4 tf. r.] hígítjuk. Ha a szeparálást centrifuga hiányában csak ülepítéssel tudjuk elvégezni, akkor kb. 1/2 tf. r. vízzel kell hígítanunk a sertéstrágyát. Esős időben természetesen az amúgy is vizes trágyát céltalan hígítani. A megszáradt trágyát természetesen több vízzel hígítjuk. A cél mindig az, hogy igen sűrű, de még centrifugálható, ill. ülepíthető nyersanyagot kapjunk. A fentiek szerint kapott dúsított baktériumszuszpenzió fermentálásakor átlagban 2—4 y/ml össz Bi2-vitamin tartalom érhető el [Coli testtel mikrobiológiai úton meghatározva], A fentiek szerint kapott dúsított trágyalevet kezdetben különböző tápanyag hozzátétekkel fermenáltuk. Később kiderült, hogy ezekre nincs szükség, miután nélkülük is gyakorlatilag hasonló Bi2-vitamin szintet érhetünk el. A szeparált baktériumszuszpenzióban ugyanis eleve van annyi tápanyag, mely egy 5—7 napos fermentációhoz elegendő. A találmány szerint, a hasonló eljárásokkal szemben a Bi2-vitamin tartalmú fermentlé feldolgozásánál elsőnek alkalmazunk NaOCl-ot, a fermentlére számítva 0,5 tf.% mennyiségben. Az alkalmazott NaOCl oldat technikai minőségű és maximálisan 90 g klórt tartalmaz kg-ként. Célja részben a fertőző, elsősorban spórás mikroorganizmusok tökéletes elpusztítása, valamint a kiindulási anyagban eredetileg meglevő bűzös komponensek elroncsolása. A kiindulási anyag
