147876. lajstromszámú szabadalom • Higanygőzkisülési cső
2 147.876 egyéb felületelemein. így a kisebb hőmennyiségnek a cső faláról a környezetbe való átadásához a környezethez képest kisebb túlmelegedés szükséges, tehát a reflektáló bevonattal ellátott csőszakasz képezi a cső legalacsonyabb hőfokú részét és így alkalmas a cső legalacsonyabb hőfokának s"" búlyozására. Természetes, hogy' a hőfokszabályozó elemen ez esetben is kisebb a felületi fényesség, mint a eső többi részén. A találmány szerinti, ultraibolya sugárzást reflektáló bevonat tehát eltér a. fentebb említett szokásos reflektáló felületektől, éspedig abban, hogy az ismert megoldások eltérő céljuknál fogva természetszerűleg — mint említettük — nagy felületűek. E reflektáló bevonatok közül azok, amelyek a fénypor és a burafal között helyezkednek el, a bura hőmérsékletét nem csökkentik. Azon bevonat pedig, mely egy reflektáló fémen helyetfoglaló szigetelőből áll, meglehetősen bonyolult és nagy felületű lévén, pl. a burafal 1/3-ánál többet is beborítván oly hőfokeltolódást hoz létre, amely a cső optimális működésének rovására megy, tehát éppen a találmányunk szerinti hatással ellentétes hatást hoz létre. A találmány egyik kiviteli alakját az 1. ábra mutatja, hosszmetszetben és keresztmetszetben. Az alacsonynyomású higanykisüléses cső, pl. fénycső d külső átmérőjű (.1) buráján belül helyezkednek el a (2) és (3) izzókatódok, valamint az (1) bura belső felületén helyezkedik el az ultraibolya sugárzást látható sugárzássá átalakító, eredményvonallal jelzett (4) fényporréteg. A bura középső szakaszának egy részén, célszerűen a vízszintesen fekvő cső alján a (4) fényporréteg meg van szakítva és a bura belső felületének egy része a szaggatott vonallal jelzett (5) ultraibolyát reflektáló réteggel van bevonva, pl. 120 cm hosszú és kb. 4 cm átmérőjű gőzkisülési cső esetében a cső hossza irányában, pl. 4 cm hosszban és a cső körkerület mentén, pl. 4 cm ívhosszban, ami 1 d2 felületű hőfokszabályozó elemnek felel meg. A cső begyújtása után bizonyos idő múlva beáll a hőegyensúly, melynél az (5) reflektáló réteg a fentebb ismertetett okoknál fogva 70 mW/cm 2 fajlagos felületi Watt terhelésnél kb. 5 C°nkal alacsonyabb hőmérsékletű lesz, mint a (4) fényporréteg, minek következtében a gőzkisülési csőben levő fölös folyékony higany az (5) reflektáló rétegre átkondenzálódik a pontozott vonallal jelzett helyre, vékony réteg alakjában. Amennyiben az (5) hőfokszabályozó elem a vízszintesen fekvő cső felső részén van kialakítva, úgy a felhasználót az elem kisebb felületi fényessége legkevésbé zavarja. A találmány egy másik kiviteli alakját a 2. ábra mutatja, fiz a kiviteli alak abban tér el az 1. ábra szerintitől, hogy az (5) reflektáló réteg a (4) fényporréteg megszakítása nélkül kerül alkalmazásra, a (4) fényporrétegre felvive, a cső belseje felé eső irányban. A találmány egy további kiviteli alakjánál, melyet a 3. ábra mutat be, a gőzkisülési cső belsejében alkalmazott, hőfokszabályozást célzó, és az 1. ábra szerinti (5) reflektáló felületű réteget kombináljuk a 147 773 sz. magyar szabadalmunk (EE—595 alapszámú bejelentés) szerinti feiületíeldurvítással, amit az (1) bura ugyanazon felületrészén alkalmazunk, mint ahol az (5) reflektáló felületet a bura belső oldalán kiképeztük. A feldurvítás ennél a kiviteli alaknál pl. homokolással történhet. A találmány másik további kiviteli alakja, melyet a 4. ábra mutat be, abban tér el az 1. ábra szerinti kiviteli alaktól, hogy az (5) hőfokszabályozó elem a cső körkeresztmetszetének teljes kerületén van kialakítva, kombinálva az előző kiviteli alak szerinti, ugyanazon felületszakaszon történő külső felületi homokolással. A találmány egy következő kiviteli alakjánál, melyet az 5. ábra hosszmetszetben és keresztmetszetben tüntet fel, az ultraibolya sugárzást reflektáló (5) réteg egy hengerpalást alakú (8) üveglemeznek a cső belseje felé eső lapján van kialakítva, mely utóbbi a (9) távoliságtartó, pl. üvegláb segítségével van az (1) burához hozzáerősítve, oly módon, hogy a (8) üveglemez és az (1) bura között kb. 1—2 mm rés legyen. Ezáltal csökkentettük a csőfal fajlagos Watt-terhelésének a hőkonvekcióból adódó részét is. A találmány további kiviteli alakjánál a gőzkisülési cső 1—2 mm higanyoszlop nyomású neonnal lehet megtöltve. A találmány szerint kiképezhetjük az (5) hőfokszabályozó elemet, célszerűen az említett külső felületi feldurvítással kombinálva, a cső teljes hossza mentén, a körkeresztmetszet kerületének egy megfelelően nagy hányadában, célszerűen 35, de legfeljebb 60%-ában is, amely esetben a csövet úgy lehet elhelyezni, hogy az így kialakított csík a felhasználót legkevésbé zavarja. Pl. a leggyakoribb alkalmazásnál, vagyis egy helyiség mennyezetén vízszintesen elhelyezett cső esetében a szőbanforgó csík a cső felső részére eshet, mely esetben a kisebb felületi fényességű rész a felhasználót egyáltalán nem zavarja. Találmányunknak ezen kiviteli alakjánál tehát nem korlátozzuk magunkat az (5) hőfokszabályozó elem felületére vonatkozóan a korábbi kiviteleknél célszerű, legfeljebb 4d2 értékre. Ez a kiviteli alak abból a szempontból is előnyös, hogy a megnövelt hőfokszabályozó felület következtében egyrészt gyorsabban áll be a hőegyensúly, másrészt a nagyobb felületen biztosan megtapad az oda lecsapódó higany és így a cső hossztengelyének függőleges irányban való elhelyezése melletti üzemeltetés esetén sem jut el a cső melegebb szakaszaira és így nem keletkezik felesleges higanyéi r kul áció. Ez a megoldás tehát azon a felismerésen alapszik, hogy nagyfelületű, a kisülési térrel közvetlenül érintkező, ultraibolyát reflektáló bevonatoknál, melyek egyben fényreflektálásra is szolgálhatnak, be lehet a higanygőznyomást optimálisra állítani, ha a nagy hőhatást megfelelően nagy többletteljesítmény betáplálásával oly módon ellensúlyozzuk, hogy viszont a reflektáló bevonat egyben betöltse a hőfokszabályozó elem szerepét. Jly módon tehát készíthetők meghatározott irányba — pl. lefelé — terelt fénnyel rendelkező nagyteljesítményű fénycsövek, optimális fényhasznosítás mellett. Az ultraibolya sugárzást reflektáló réteget célszerűen pl. magnéziumoxid, vagy más e célra használatos anyag bevonataként képezhetjük ki a találmány bármely kiviteli alakjánál.
