147875. lajstromszámú szabadalom • Hegesztőautomata kétrészes rádiócsőbevezetők összhegesztésére

2 147.875 műanyag pofája a huzalt súrlódóan fogva, a többi szervek működését elősegíti. A huzal előtolására célszerűen egy síkhagyó mozgató tárcsa által szakaszos alternáló mozgás­ban tartott előtoléíogó szolgál, melynél a pár­huzamos szorítást az egyik pofa mozgatásának könyökemelős megc1 lásával és záró rugóerő egy­idejű alkalmazásával érjük el. A huzal-be vágó, mely a huzal bóraxrétegének bevágására szolgál, egy felső fix bevágó ékből és egy alsó, vezérelt mozgású üllőből áll, mely utóbbi magassága és mozgásának mértéke állít­ható és a huzalt bevágáskor egy lemezrugó le­szorítva tartja, meggátolván annak a bevágáskor történő felfelé görbülését. A huzalhegesztő fogó, dumetvágó és elektróda­kidobó szerv találmányunkban célszerűen egyet­len tömböt képez. A huzalhegesztő fogó egyik, előnyösen az alsó pofája, célszerűen tárcsa alakú kiképzéssel bír, mely tárcsának kerületén kimunkált hornyok a huzalmegfogás célját szolgálják úgy, hogy egy horony kikopása után a következő horony állít­ható be a megfogás céljára, a másik, előnyösen a felső pofa a párhuzamos szorítás céljából ön­beálló és oly kialakítású, hogy kikopás esetén legalább négy oldala használható egymásután megfogás céljára, mimellett a hegesztőfogó elő­nyösen három, nyitott, zárt és félig nyitott hely­zettel rendelkezik, mely helyzetek célszerűen egy pályatárcsával állíthatók be. A huzalvágó egy álló . helyzetű késből és egy függőlegesen felfelé mozgatott hüvelyből áll és avágán célszerűen a hüvely elmozdításával törté­nik, mimellett a hüvely, előnyösen tengelyirány­ban és arra merőlegesen is állítható. Az elektródakidobó a hegesztés megtörténte után az esetleg még a huzal hegesztőfogóban maradt elektródák kidobását végzi, a huzal he­hegesztőfogó nyitott helyzetében működik és elő­nyösen egy mozgatótárcsa által mozgatott két­karú emelőként van kialakítva. A gép a hegesztéshez szükséges energiamennyi­ség tárolására és adagolására elektrolitikus kon­denzátorokkal van ellátva. A hegesztőgép automatikus, célszerűen elektro­nikus önműködő kapcsolóval van ellátva, mely a csap adagolásának kimaradásakor, vagy a huzal kifogyása esetén a gép motorjait önműködően kikapcsolja, és előnyösen késleltetett működésű, amennyiben a kikapcsolás csak több, célszerűen kb. 3—4 hegesztés kimaradása után jön létre. A csap adagoló egyik alkatrésze egy alul töl­csérszerűen végződő hengeres tartály, melynek tölcsér szerű részébe alulról nyúlik fel az adagoló­cső merev szerkezetű felső része, mely célszerűen egy terelőnyúlvánnyal rendelkezik és előnyösen egy pályatárcsa és egy himba segítségével állandó fel-le mozgásban tartva, a tartályból a csapokat lecsúsztatja az adagolócső rugalmas acélspirálcső részén keresztül az adagolószelepig, melynek csapja oly furattal van ellátva, mely egy csap be­fogadására alkalmas, és amely adagolószelepcsap előnyösen egy bütyköstárcsa és egy villáskar segítségével a csapot egy csőhöz továbbítja, mely csőből sűrített levegő befúvásával továbbítjuk a csapfogóba. A nikkelcsapfogó menetes szorítóhüvelyként van kiképezve, s zárása, valamint nyitása ön­magában ismert módon mechanikusan, kényszer­pálya segítségével történik. A csapfogó mozgatása egy hengeres vezetéken alternáló mozgást végző csúszóhüvellyel történik, melyet egy excenter vezérel és a vízszintes egyenesirányú mozgás végpontjain szükséges állásidőket célszerűen a csúszóhüvely végpontjain elhelyezett hengeres csavarrugók és ütköztetés segítségével valósítjuk meg, mimellett a rugó összenyomódásakor előálló rugóerő a hegesztés­hez szükséges mozgást és nyomóerőt is szolgál­tatja. A csapfogó tengelyirányban és a tengelyre merőleges bármely irányban állítható. A hegesztőáram negatív pólusa a géptesthez van kötve, míg a pozitív pólust a géptesttől elszige­telt csapfogó képezi. Az elektrolitikus kondenzátorok töltési feszült­sége 130 Volt alatt van. A kisütő ellenállás ér­téke 2 Ohm alatt van. A találmányunk szerinti gép kiviteli alakjának ezen két, egymással szoros kapcsolatban álló jel­lemzője lényeges műszaki haladást jelent az ed­digi hegesztő automatákkal szemben, melyeknél a töltőfeszültség értéke 250—350 Volt körüli ér­ték és természetesen a kisütő ellenállás is ennek megfelelően nagyobb. Ez két okból is jelentős. Egyrészt kisebb fe­szültségen dolgozván a gép, a baleseti veszély lényegesen csökken, másrészt a feszültség és az ellenállás cseökkentésével a gép üzeme gazda­ságosabbá válik. A hegesztéshez szükséges Watt teljesítmény ugyanis mindkét esetben azonos, az összehegesztendő huzal és csap méretei által meg­határozott érték. Ez elméletileg kiszámítható, de ennek pontosabb taglalása túlnő bejelentésünk tárgykörén. Nagyobb feszültség felhasználása az elektromos energia túladagolását s így a hegesz-és visszaáll adagoló ehlyzetébe. A hegesztés meg­tendő elektróda tönkremenetelét eredményezné, tehát a kisütő ellenállást kell nagyobbra venni, ami természetszerűleg a ' meddő teljesítményfel­használás növekedését okozza. Találmányunk egy példaképpeni kiviteli alakját részletesebben ábráink kapcsán ismertetjük. 1. ábránk a háromrészes bevezető elektródát ábrázolja erősen nagyított léptékben, 2. ábránk a kétrészes elektródát szemlélteti ugyancsak erő­sen nagyított léptékben, 3. ábránk a találmányunk szerinti gép egy kiviteli alakjának elvi elrende­zési vázlata, 4. ábránk a dumet előtolófogó mű­ködését szemlélteti, 5. ábránk a dumet előtoló­fogót egyenes mentén alternáló mozgásban tartó berendezést (síkhagyó mozgatótárcsát) ábrázolja, 6. ábránk a dumet hegesztőfogó szervet, 7. és 8. ábránk a dumetvágót, 9. ábránk pedig az elekt­róda kidobót ábrázolja. A 10. ábránk a nikkel­csapfogó, a 11. ábránk pedig a nikkel csap adagoló működését szemlélteti, 12. ábránk a gép felül­nézeti áttekintő rajza. Az 1—3. ábrán az egyes hivatkozási jelek ma­gyarázata a következő: (10) a mikkelcsap, (11) a a dumethuzal, (az egyöntetűség kedvéért a három­részes elektróda rövidebb — közbenső — dumet­huzalát, a kétrészes elektróda hosszabb dumethuzal­részét és a tekercsben levő, ill. a nikkelcsaphoz még hozzá nem hegesztett és einem vágott hosszabb du­methuzalt egyaránt a (11) hivatkozási jellel jelöljük),

Next

/
Oldalképek
Tartalom