147842. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kapcsoló áramló anyagos ívoltással, különösen nagyfeszültségű gáznyomásos ívoltó megszakító

Megjelent I960, november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.842. SZÄM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — TA-511. ALAPSZÁM Elektromos kapcsoló áramló anyagos ívolt ássál, különösen nagyfeszültségű gáznyomásos ívoltó megszakító VEB Transformatorenwerk Karl Liebknecht, Berlin-Oberschöneweide (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Grasselt Herbert mérnök, Berlin-Johannisthal, Paul Fritz mérnök, Berljn-Oberschöneweide A bejelentés napja: 1959. szeptember 23. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1958. október 2. A találmány tárgya elektromos kapcsoló, áramló anyagos ívoltással, különösen nagyfeszültségű gáznyomásos ívoltó megszakító, amelynél a mozgó vagy álló főérintkezőn belül rugózóan elrendezett szikrahúzó érintkező van. A mozgó vagy álló főérintkezőn belül rugózóan elrendezett szikrahúzó érintkezőnek gáznyomásos ívoltó megszakítóknál az a feladata, hogy a lekapcsolási folyamat ideje alatt a mozgó és az álló főérintkezők között az érintkező összeköttetést mindaddig fenntartsa, amíg a két főérintkező között — azok árammentes szétválása után — akkora távolság nem keletkezik, hogy a szikrahúzó érintkezőt is vissza lehet húzni. Ekkor az ívhúzás a szikrahúzó érintkező és ennek például az álló főérintkezővel összeköttetésben levő ellenelektródája között történik. Egy ismert ilyenfajta nyomógáz-megszakító oly módon van kiképezve, hogy a mozgó szikrahúzó érintkező egy álló szikrahúzó érintkezővel van kapcsolatban, amelyet egy fúvóka vesz körül. Ezen a fúvókán kívül van az álló főérintkezőt képező több csúszótuskó elrendezve. Ezek fogadják be a rugózó kialakításuk következtében a cső alakú mozgó főérintkezőt oly módon, hogy ez a csúszótuskók közé hatol. Ennek a nyomógáz-megszakítónak azonban az a hátránya, hogy a főérintkezők érintkezési helyét a nyomógáz egyáltalán nem éri. Csak a szikrahúzó érintkezők nyitásának pillanatában jut nyomógáz is a főérintkezőkhöz, ez azonban ionizált állapotban van és nem áramolva veszi körül a főérintkezőket. Ennek következtében fennáll a csúszótuskók felé a visszagyújtás lehetősége, amely a főérintkezőnek ív következtében való leégése elleni védelmet nemcsak hogy megszünteti, hanem a csúszótuskókat a körülvevő nyomógáz tulajdonságainál fogva a főérintkező teljes szétrombolására vezethet. Azonkívül a csúszótuskók olyan elemeket alkotnak, amelyek rugózó hatásuk következtében komplikált felépítésűek és hosszabb üzemidő után nem mindig biztosítják a nyomógázas kapcsoló üzembiztonságát. A találmány szerint az előbb említett hátrányokat azáltal küszöböljük ki, hogy mind a mozgó vagy álló főérintkező, mind pedig a mozgó vagy álló főérintkezőn belül rugózóan elrendezett szikrahúzó érintkező bekapcsolt állásban közös álló vagy mozgó főérintkezőn fekszik fel, amely lényegében nagy vezetőképességű anyagból áll és felső végén hőálló anyagból készült betétje van. Emellett az álló vagy mozgó főérintkező előnyösen gyűrűérintkezőként van kiképezve, amelynek belsejében a szikrahúzó érintkező felé fordított oldalán gyűrű alakú wolframbetétje van. Azon ismert nyomógáz-megszakítókkal szemben, amelyeknek mozgó vagy álló főérintkezőjén belül rugózóan elrendezett szikrahúzó érintkező van, a találmány szerinti nyomógáz-megszakítónak további különös előnyei vannak, amelyek abban mutatkoznak, hogy a szikrahúzó érintkező hatása a fúvóka keresztmetszet gyengítése nélkül következik be és hogy a szikrahúzó érintkező úgy van elrendezve, hogy a mozgó alkatrészek — így például a rugók — nem feküsznek a nyomógáz áramában. Ezáltal a rugók gyengülése a magasabb hőmérsékletek következtében, amilyenek az ionizált nyomógáz áramban előfordulnak, fiem következhet be. Az álló, vagy mozgó főérintkező csapérintkező is lehet, amelynek felső, a szikrahúzó érintkező felé néző végén wolfram-betétje van, míg a rugózóan elrendezett szikrahúzó érintkező cső alakú kiképzésű. Két ábra kapcsán a találmányt két kiviteli példán közelebbről ismertetjük.