147826. lajstromszámú szabadalom • Natív és mesterséges eredetű szerves anyagok gyors elemzésére szolgáló berendezés

Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.826. SZÁM 42. h. 26—37. OSZTÁLY - MU—147, ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Natív és mesterséges eredetű szerves anyagok gyors elemzésére szolgáló berendezés MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Lendvay Ödön, Budapest A bejelentés napja: 1959. április 14. A találmány olyan gyors elemző berendezésre vonatkozik, mely szelektív fluoreszcens dipól ad­szorbció felhasználásával az emittált fény méré­séből meghatározza az egyes komponensek minő­ségét és arányát a vizsgált rendszerben. Az említett fluoreszcens adszorbció ismert je­lenség, de több komponensű rendszer vizsgálata esetén az egyes komponensek szétválaszthatósága miatt különféle, az egyedeken szelektíven adszor­beálódó fluoreszcens anyagot kell alkalmazni, melynek megválasztása a vizsgálandó komponens­től függ. Az eddig ismert módszerek csaknem kivétel nélkül mikroszkópos, a fenti általános megfigyeléseken alapuló félkvalitatív (csak ve­gyületcsoportok és nem vegyületek) vizsgálatára szolgáló eljárások. Találmányom egy olyan újfajta berendezés, mely a fenti fizikai elv szélesebb körű felhasználásá­val, szelektivitásából kifolyólag kvalitatív, fény­méréssel kombinálva kvantitatív gyorselemzésre alkalmas. A berendezés három fő részből áll: aktiváló, gerjesztő és mérőrészlegből. a) Az aktiváló egységben történik a szelektív fluoreszcens dipól adszorbció. Előző kutatási ered­ményeink arra mutattak, hogy egyes szerves flu­oreszcens vegyületek adszorbeált állapotban csak akkor képesek emisszióra, ha az adszorbens bi­zonyos csoportokat (—OH, —NH, —NH2 stb.) tar­talmaz. Összehangolva saját eredményeinket, az irodalomban található utalásokkal (pl. V. L. Ljov­sin „Folyékony és szilárd anyagok fotoluminesz­cenciája" Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956.), meg­felelő közeg megválasztásával sikerült az adszorb­ció nagyfokú szelektivitását biztosítani. Az akti­váló rész feladata, hogy a meghatározni kívánt komponens felületére a fluoreszcens anyagot fel­vigye, és ott rögzítse. Lényeges alkatelemei az ak­tiváló, ill. mosó folyadékot tartalmazó rendszer, valamint a szárítást végző alkati elemek, pl. infra­lámpák. b) A gerjesztő részlegben történik az aktívált komponens gerjesztése. A részleghez tartozik egy gerjesztő fényforrás (pl. alacsony, vagy nagynyo­mású higanygőzlámpa), valamint egy optikai rend­szer, mely úgy a gerjesztő, mint az emittált fényt a megfelelő szerkezeti elemekre leképzi. c) A mérőrészleg tartalmaz egy objektív észle­lőt (pl. elektronsokszorozót), valamint egy az ész­lelőről érkező jelek felvételére, erősítésére (eset­leg felbontására) és regisztrálására szolgáló ele­met. A berendezés megfelelő fluoreszcens indikátor és adszorbciós közeg megválasztásával az egyes komponensek jelenlétét mutatja ki, pozitív effek­tus esetén a fluoreszcens emisszió intenzitásából pedig kalibrálás esetén kvantitatív adatokat ha­tároz meg. A fluoreszcens festék a vizsgálat vé­gén eltávolítható és a vizsgált minta eredeti ál­lapota visszaállítható. Példaként szolgál az az elvi elrendezés, mely­nek segítségével textilfonalak vizsgálata válik le­hetővé. A rajz egy, példakénti kivitelt mutat be. Az ábrán azonos részleteket azonos számmal je­löltük. Az 1 fonalorsóról letekeredő festett, vagy fes­tetlen mérendő szál lassú ütemben többszörös átvezetéssel áthalad a 2 csigákon keresztül a 3 fes­tékoldaton, mely a 4 kádban van elhelyezve. Az áthaladási idő, az oldat összetétele a meghatáro­zandó anyag függvénye. Pamut, vagy viszkóza esetén 10~4 mólos nátriumfluoreszcein oldata szol­gál festésre a megfelelő szerves oldószer keverék­ben. A festett nedves szálat 2 csigákon keresztül átvezetjük a 6 az aktiváló vagy mosófürdőn, mely pamut vizsgálata esetén desztillált vizet tartalmaz. A 7 infralámpa előtt elhaladva a szál megszárad és áthalad 8 optikai rendszeren, mely megfelelő reflektáló és egyéb elemekből áll. A 13 résen keresztül beeső 9 ultraibolya fényforrás sugárzás hatására keletkező fluoreszcens fényt a 14 résre képezzük le, mely a 15 optikai szűrő közbeiktatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom