147825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés parafa őrlésére

Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGO l'ALÁLMÁím HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.825. SZÁM 50- b. OSZTÁLY — PA-583. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés parafa őrlésére Parafafeldolgozó Vállalat, Budapest Feltalálók: Burda Ferenc gépésztechnikus, Varga Árpád művezető, Pollák Miklós igazgató, Cseszák János művezető valamennyien Budapesten A bejelentés napja: 1958. május 19. A találmány eljárás és berendezés parafa őrlésére, amellyel bonyolult alakú, ágas-bogas parafaszemcsék állíthatók elő kis energia felhasználással, zárt térben és robbanási, gyulladási veszély nélkül. A parafaőrlésre eddig alkalmazott, ismert eljárásoknak és berendezéseknek több hibája van. Általában az őrlést malomkövek között végzik. Ez az őrléstechnológia a parafadarabokat őrlés közben morzsolással állítja elő. A parafa szívós anyag, ezért nehezen morzsolható szét. Ennek következtében a malomkövekkel való őrlés nagy energiafogyasztással jár. A kapott termék szemcséi nagyjából gömb alakúak. A gömb alakú szemcsék ragasztással való továbbfelhasználása folyamán ezek csak kis felületen érintkeznek egymással, ezért az ilyen szemcsékből ragasztott tárgyak, pl. parafalapok szakítószilárdsága nagyon kicsi. Őrlés, morzsolás közben a parafaszemcsék nagymértékben felmelegednek. A felmelegedés következtében a parafában levő nedvességtartalom gőzök és gázok alakjában kilép a parafából. Ezek a malom fémalkatrészem korróziót okoznak, a faalkatrészeket pedig elrothasztják. A malomkövek között őrlésnél a parafából és a környezetből eredő szálló por az őrlőtérben és annak környezetében nagy sűrűségben helyezkedik el. Ugyanígy nagy sűrűségű portömeg veszi körül a szitáló és egyéb berendezés részeket is. Az őrlőköveknél gyakran következik be porrobbanás. Így pl. ha a kövekről egy darabka leválik, ez a kövek közé kerülve szikra képződik és a szikrától a parafapor begyullad. A porképződés abban az esetben is hátrányos, ha robbanás nem is következik be. Ugyanis rövid üzemidő után a munkahely egész tere porral telik meg, ami káros az itt dolgozók egészségére. A munkatérben mindenütt jelenlevő szálló por az őrlemény minőségét is rontja, mert a por az őrölt szemcsékre rátapadva a parafaszemcsék ragasztásánál a ragasztás erősségét csökkenti. Az eddig ismert parafaőrlési eljárások további hátránya, hogy az őrlés egyes műveletei között a félkész termék szállítását nyitott szállítóeszközökben pl. vedres szállítón végzik, ami a félkésztermék szennyeződésére vezet és további porképződést okoz. Az ismert eljárások és berendezések hátrányai közé tartozik az is, hogy kisipari jellegű szakaszos üzemmel dolgoznak és emiatt aránylag nagyszámú kiszolgáló és kezelőszemélyzetre van szükség. A találmány célja olyan parafaőrlési eljárás és ehhez olyan őrlőberendezés létesítése, amellyel tiszta, pormentes, bonyolult ágas-bogas alakú őrlemény állítható elő kis energiafogyasztással por és vízgőzképződés nélkül, amelynél a berendezés kezeléséhez csak egy-két személy szükséges és robbanás nem következhet be. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy az összes műveletet egybeépített zárt berendezésben végezzük, a parafadarabokat egymással szemben működő vágóélű hengerekkel aprítjuk, az őrleményt a magasabb szinteken elhelyezett berendezési-eszekhez a parafapor sűrűsödését megakadályozó, nagy sebességű légárammal szállítjuk, a szennyezést ciklonban választjuk ki és az őrleményt infralámpákkal szárítjuk. A rajzok a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra gabonaőrlő hengerpár vázlatos, tengelyirányú nézete. A 2. ábra a találmány szerinti parafaaprító hengerpár hasonló nézete. A 3. ábra a teljes berendezés egyes elemeinek és összeköttetéseinek vázlatos, távlati képe. Az 1—2. ábrákat tekintve, a gyorsabban forgó —2— őrlőhenger rögzített helyzetű, a lassabban forgó —1— őrlőhenger pedig a —2— hengerrel párhuzamosan állítható. A hengereken egyforma