147821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás filmképző védőkenőcs készítésére
2 147.821 talmú gyógyszerkönyvi készítmények egy csoportját is. Ilyen pl. az a védőkenőcs, amely tejfehérje lebontási termékeit tartalmazza védőanyagként kolloid kovasavadalékkal. Ebbe a csoportba tartozó kenőcsök a glicerinen kívül rendszerint zselatint, vizet és cellulózétert tartalmaznak. Ismertek ún. „folyékony kesztyűk" is, bár ezek főleg vízoldatok elleni védelem céljára használatosak és gumiarábikumot, tragantot, boraxot, glicerint, vízüveget, metilcellulózt és vizet tartalmaznak. Használnak olyan bőrvédő anyagokat is, amelyeknek kiindulási anyaga cellulózéter, zsír, zsíros olaj vagy viasz, továbbá emulgátor; utóbbi célra főleg magasabb telített zsíralkoholok cetilalkoholt tartalmazó keverékét, valamint telítetlen zsírsavak és 12—18 szénatomot tartalmazó zsír alkoholok folyékony viaszésztereit használják (903 990 sz. német szabadalom). Filmképző védőbevonatként kaucsukszerű anyagok felhasználását is javasolják, azonban a bőrre gyakorolt káros hatás veszélye mellett ezek az anyagok nehezen száradó, ragadós bevonatokat adnak. Az általunk gyakorlatban is kipróbált, „Solvatekt" elnevezésű német készítmény csomós, kellemetlen szagú, egyenetlenül kenődik, és túl lágy és vékony filmet alkot. Az „Indulona" elnevezésű csehszlovák készítmény esetében filmképző tulajdonságról alig beszélhetünk: a védelmet a bekevert nagymennyiségű pigmens anyag volna hivatva biztosítani. Ugyanezt mondhatjuk az angol ,,Kerocleanse" elnevezésű készítményről is. Magyar készítmény egyetlenegy ismeretes: ez a Haller—Földes-féle „Dermafilm", amelynek filmképző anyaga 7,5% karboximetilcellulóz. E készítmény homogén filmet képez ugyan, de hátránya, hogy filmje túl sovány és szerves oldószerekben ridegedik. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy enzimes emésztés segítségével lecsökkentett gélesedési hőmérsékletű zselatin, valamint vízoldható filmképző polimerek kombinációjával olyan védőkenőcs készíthető, amely kiválóan felhasználható szerves oldószerek, és bőrizgató hatású porok által okozott bőrbántalmak megelőzésére. A találmány szerinti eljárással készült védőkenőcs duzzasztására, rugalmasságának, tapadásának és mechanikai ellenállóképességének javítására, valamint az izzadság felszívására olyan zselatint használunk, amelynek gélesedési hőmérsékletét enzimes emésztéssel lecsökkentettük a felhasznált polimernek megfelelő értékre. Az enzimmel emésztett zselatin felhasználása lehetővé teszi, hogy ellentétben az eddig ismert védőkenőcsökkel, akár 10% fölötti zselatinmennyiségeket is alkalmazhassunk anélkül, hogy a védőkenőcs állás közben rétegeződne, illetve gélesedés következtében csomósodna. Emellett az eddiginél nagyobb mennyiségű zselatin alkalmazása következtében megnövekszik a védőkenőcs izzadásfelvevő képessége, rugalmassága és tapadóképessége, sőt a nagyobb mennyiségű zselatin nemcsak hogy kimondott bőrtápláló hatást is kölcsönöz a védőkenőcsnek, hanem a védőfilm eltávolítása után feleslegessé teszi az eddig ismert készítmények esetében többnyire előírt utókezelőszer használatát is.. A találmány szerinti eljárás kivitelezhető bármilyen vízoldható polimer anyaggal, így metilcellulózzal, karboximetilcellulózzal, polivinilalkohollal stb. A legkedvezőbb eredményeket polivinilalkohol filmképző anyag és tripszinnel emésztett zselatin felhasználása esetén kaptuk. A találmány szerinti eljárás igen jól kivitelezhető a hazai gyártású, 70 000-es molsúlyú „Moviol" elnevezésű termékkel, amelynek szitált, finomszemcsés anyagából készített vízoldathoz a képződő film lágyítása, illetve rugalmassá tétele érdekében a polivinilalkohol-tartalomra számítva 15— 20 súly % glicerint adtunk. Igen kedvező eredményeket kaptunk 16—17% polivinilalkoholt és 8—9%, emésztett zselatint tartalmazó készítménnyel, amely sűrű, olajszerűen kenhető, és kb. 0,06 mm-es rétegvastagságban felkenve kb. 10 perc alatt szárad; rendkívül rugalmas, kielégítően tapadó és jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező filmet képez. A zselatin enzimes emésztését tripszinnel vagy pepszinnel végezhetjük. Ilyen módon egy 28—30 C° gélesedési hőmérsékletű, 25%-os zselatinoldat gélesedési pontja 20 C°-ra csökkenthető. Tripszinnel végzett zselatin-emésztési kísérleteink során megállapítottuk, hogy az emésztés az enzimfehérje izoelektromos pontjához (pH 7,4) közelálló semleges ponton (pH 7,0) ionszegény közegben is nagy sebességgel megy végbe. A reakció kellő időben történő leállítását szójababból előállított tripszin-inhibitorral • végezhetjük, de ugyanez a feladat még kedvezőbben oldható meg autoklávban 120 C°-on kb. 30 percen át tartó sterilizálással. Pepszines emésztés esetén a reakció pH-optimuma 2,0; ez az érték sósavval könnyen beállítható. A reakció sebessége kisebb, mint a tripszines emésztés esetében. Az enzim inaktiválása lúgoldat hozzáadása útján végzett semlegesítéssel történik. A savazást, illetve neutralizációt megnehezíti a fehérje nagyfokú pufferoló hatása. A polivinilalkohol és az emésztett zselatin homoganizálását 4,4—5,0 közötti pH-tartományban célszerű végezni, mert ilyen körülmények között a két anyag még huzamosabb időn keresztül is homogén fázisban marad. Ennek a pH-optimumnak a magyarázata ia következő: Az enzim (pepszin vagy tripszin) a fehérje peptid-láncát a savamid csoportoknál bontja. Lúgos közegben, ill. az izoelektromos pont feletti pH-érték mellett a keletkezett karboxil-, ill. amidvégcsoportok töltéseloszlása olyan, hogy a gyenge sav jellegű COOH csoportok protont disszociálnak le, aminek következtében a maradék fehérje negatív töltésre tesz szert. A polivinilalkohol-láncmolekulákon levő —OH csoportok szintén elektronsűrűsödési helyek. A két negatívan polarizált, ül. ionizált nagy molekula vizes oldatban nem elegyedik. A zselatin izoelektromos pontjánál (pH 4,8) savasabb közegben a fehérje —COOH csoportjainak disszociációja visszaszorul. Az amid végcsoportok protont addicionálnak, és így a fehérje molekula pozitív töltésfeleslegre tesz szert. Enyhén savas közegben a polivinilalkohol molekulák polározottsága nem változik, és ezért a két nagy molekula (polivinilalkohol és zselatin) vizes oldata elegyíthető.