147821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás filmképző védőkenőcs készítésére

2 147.821 talmú gyógyszerkönyvi készítmények egy csoport­ját is. Ilyen pl. az a védőkenőcs, amely tejfehérje lebontási termékeit tartalmazza védőanyagként kolloid kovasavadalékkal. Ebbe a csoportba tar­tozó kenőcsök a glicerinen kívül rendszerint zse­latint, vizet és cellulózétert tartalmaznak. Ismertek ún. „folyékony kesztyűk" is, bár ezek főleg vízoldatok elleni védelem céljára használa­tosak és gumiarábikumot, tragantot, boraxot, gli­cerint, vízüveget, metilcellulózt és vizet tartalmaz­nak. Használnak olyan bőrvédő anyagokat is, ame­lyeknek kiindulási anyaga cellulózéter, zsír, zsíros olaj vagy viasz, továbbá emulgátor; utóbbi célra főleg magasabb telített zsíralkoholok cetilalkoholt tartalmazó keverékét, valamint telítetlen zsírsavak és 12—18 szénatomot tartalmazó zsír alkoholok fo­lyékony viaszésztereit használják (903 990 sz. né­met szabadalom). Filmképző védőbevonatként kaucsukszerű anya­gok felhasználását is javasolják, azonban a bőrre gyakorolt káros hatás veszélye mellett ezek az anyagok nehezen száradó, ragadós bevonatokat adnak. Az általunk gyakorlatban is kipróbált, „Solva­tekt" elnevezésű német készítmény csomós, kelle­metlen szagú, egyenetlenül kenődik, és túl lágy és vékony filmet alkot. Az „Indulona" elnevezésű csehszlovák készítmény esetében filmképző tulaj­donságról alig beszélhetünk: a védelmet a beke­vert nagymennyiségű pigmens anyag volna hivat­va biztosítani. Ugyanezt mondhatjuk az angol ,,Kerocleanse" elnevezésű készítményről is. Magyar készítmény egyetlenegy ismeretes: ez a Haller—Földes-féle „Dermafilm", amelynek film­képző anyaga 7,5% karboximetilcellulóz. E ké­szítmény homogén filmet képez ugyan, de hátrá­nya, hogy filmje túl sovány és szerves oldósze­rekben ridegedik. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy en­zimes emésztés segítségével lecsökkentett gélese­dési hőmérsékletű zselatin, valamint vízoldható filmképző polimerek kombinációjával olyan védő­kenőcs készíthető, amely kiválóan felhasználható szerves oldószerek, és bőrizgató hatású porok ál­tal okozott bőrbántalmak megelőzésére. A találmány szerinti eljárással készült védőke­nőcs duzzasztására, rugalmasságának, tapadásá­nak és mechanikai ellenállóképességének javítá­sára, valamint az izzadság felszívására olyan zse­latint használunk, amelynek gélesedési hőmérsék­letét enzimes emésztéssel lecsökkentettük a fel­használt polimernek megfelelő értékre. Az enzim­mel emésztett zselatin felhasználása lehetővé teszi, hogy ellentétben az eddig ismert védőkenőcsök­kel, akár 10% fölötti zselatinmennyiségeket is alkalmazhassunk anélkül, hogy a védőkenőcs ál­lás közben rétegeződne, illetve gélesedés következ­tében csomósodna. Emellett az eddiginél nagyobb mennyiségű zselatin alkalmazása következtében megnövekszik a védőkenőcs izzadásfelvevő képes­sége, rugalmassága és tapadóképessége, sőt a na­gyobb mennyiségű zselatin nemcsak hogy kimon­dott bőrtápláló hatást is kölcsönöz a védőkenőcs­nek, hanem a védőfilm eltávolítása után felesle­gessé teszi az eddig ismert készítmények esetében többnyire előírt utókezelőszer használatát is.. A találmány szerinti eljárás kivitelezhető bár­milyen vízoldható polimer anyaggal, így metil­cellulózzal, karboximetilcellulózzal, polivinilalko­hollal stb. A legkedvezőbb eredményeket polivi­nilalkohol filmképző anyag és tripszinnel emész­tett zselatin felhasználása esetén kaptuk. A találmány szerinti eljárás igen jól kivitelez­hető a hazai gyártású, 70 000-es molsúlyú „Movi­ol" elnevezésű termékkel, amelynek szitált, finom­szemcsés anyagából készített vízoldathoz a képző­dő film lágyítása, illetve rugalmassá tétele érde­kében a polivinilalkohol-tartalomra számítva 15— 20 súly % glicerint adtunk. Igen kedvező eredményeket kaptunk 16—17% polivinilalkoholt és 8—9%, emésztett zselatint tar­talmazó készítménnyel, amely sűrű, olajszerűen kenhető, és kb. 0,06 mm-es rétegvastagságban fel­kenve kb. 10 perc alatt szárad; rendkívül rugal­mas, kielégítően tapadó és jó mechanikai tulaj­donságokkal rendelkező filmet képez. A zselatin enzimes emésztését tripszinnel vagy pepszinnel végezhetjük. Ilyen módon egy 28—30 C° gélesedési hőmérsékletű, 25%-os zselatinoldat gélesedési pontja 20 C°-ra csökkenthető. Tripszinnel végzett zselatin-emésztési kísérle­teink során megállapítottuk, hogy az emésztés az enzimfehérje izoelektromos pontjához (pH 7,4) kö­zelálló semleges ponton (pH 7,0) ionszegény kö­zegben is nagy sebességgel megy végbe. A reakció kellő időben történő leállítását szójababból előál­lított tripszin-inhibitorral • végezhetjük, de ugyan­ez a feladat még kedvezőbben oldható meg auto­klávban 120 C°-on kb. 30 percen át tartó sterili­zálással. Pepszines emésztés esetén a reakció pH-optimu­ma 2,0; ez az érték sósavval könnyen beállítható. A reakció sebessége kisebb, mint a tripszines emésztés esetében. Az enzim inaktiválása lúgoldat hozzáadása útján végzett semlegesítéssel történik. A savazást, illetve neutralizációt megnehezíti a fehérje nagyfokú pufferoló hatása. A polivinilalkohol és az emésztett zselatin ho­moganizálását 4,4—5,0 közötti pH-tartományban célszerű végezni, mert ilyen körülmények között a két anyag még huzamosabb időn keresztül is homogén fázisban marad. Ennek a pH-optimum­nak a magyarázata ia következő: Az enzim (pepszin vagy tripszin) a fehérje pep­tid-láncát a savamid csoportoknál bontja. Lúgos közegben, ill. az izoelektromos pont feletti pH-érték mellett a keletkezett karboxil-, ill. amid­végcsoportok töltéseloszlása olyan, hogy a gyenge sav jellegű COOH csoportok protont disszociál­nak le, aminek következtében a maradék fehérje negatív töltésre tesz szert. A polivinilalkohol-lánc­molekulákon levő —OH csoportok szintén elekt­ronsűrűsödési helyek. A két negatívan polarizált, ül. ionizált nagy molekula vizes oldatban nem elegyedik. A zselatin izoelektromos pontjánál (pH 4,8) sa­vasabb közegben a fehérje —COOH csoportjainak disszociációja visszaszorul. Az amid végcsoportok protont addicionálnak, és így a fehérje molekula pozitív töltésfeleslegre tesz szert. Enyhén savas közegben a polivinilalkohol molekulák polározott­sága nem változik, és ezért a két nagy molekula (polivinilalkohol és zselatin) vizes oldata elegyít­hető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom