147810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénmonoxiddal kobaltkatalizátor jelenlétében végzett szerves szintézisek termékeiből a bennük oldott kobaltvegyületek eltávolítására és a szintézisbe való visszavezetésére

így is csak könnyen illő reakciótermékek esetén használható. Kísérleteink során arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy a szénmonoxiddal végrehajtott, kobaltkarbonilok által katalizált szerves szinté­zisek reakciótermékéből a kobalt akként is el­távolítható, hogy a reakcióterméken fokozott hő­mérsékleten és fokozott nyomáson CO és H2 elegyét buborékoltatjuk át. Ennek az új kobalt­mentesítő eljárásunknak előnye az eddigi kobalt­mentesítő módszerekkel szemben az, hogy a ko­balt eltávolítását a szintézis reakciókörülményei­hez hasonló körülmények között oldja meg és így a nem-kívánatos mellékreakciók lejátszódásának lehetőségét a minimálisra csökkenti. Találmányunk szerint tehát a kobalt az eddig ismert módszerekkel ellentétben, nem a mara­dékban marad hátra, hanem mint könnyen illó komponens az átbuborékoló gázzal együtt távo­zik és a maradék kobalttartalma fokozatosan csökken. Lényeges, hogy a kobalttartalmú reakció­terméken átvezetett gáz szénmonoxidot és hid­rogént egyidejűleg tartalmazzon, mert tiszta szén­­monoxid átbuborékoltatása esetén a kobalt a maradékban maradna. A kobalt-kihnjtás során a hőmérsékletet 60— 260 C . célszerűen 160—240 C° között, a CO par­ciális nyomását 5—500 at, célszerűen 30—400 at között, a H2 parciális nyomását pedig 10 at felett, célszerűen 30—400 at között tartjuk. A kobaltnak ilyen úton való eltávolítását bár­milyen nyomásbíró és a hőmérséklet biztosítására alkalmas készülékben elvégezhetjük. Ez a készü­lék célszerűen a nagynyomású technológiában általánosan használt reaktorokhoz hasonlít. Az átbuborékoltatandó gázelegy tartalmazhat szennyezésként kisebb mennyiségben iners gázo­kat, mint N2, CH4, CO2. Ezek az eljárást csupán annyiban befolyásolják, hogy a CO és H2 szük­séges parciális nyomásainak biztosítására az össz­­nyomást meg kell növelni. Igen alkalmas a ko­balt eltávolítására az ismert módon előállított vízgáz (CO : H2 = 1 : 1). vagy az ugyancsak is­mert szintézisgáz (CO : H2 = 1 : 2), de CO-ban dús gázelegyeket is használhatunk. A gázelegyet a kobalttartalmú reakcióterméken addig buborékoltatjuk át, amíg annak kobalt­tartalma a megkívánt alsó értéket el nem éri. Az ehhez szükséges idő a hőmérséklettől és az időegységben átbuborékoltatott gáz mennyiségétől függ. A gáz'nalmázállapotú kobaltvegyületeket tartal­mazó átbuborékolt gázból a kobalt bármely ismert módon kiválasztható; így pl. hevítéssel fém­kobalttá. savakkal kobaltsókká alakítható át. Ezek a műveletek most már nem csökkentik az ér­tékes főtermék mennyiségét, mert az a kobalt­mentesítő reaktorban maradt. A kobalttól ily módon megtisztított gázelegyet visszavezethetjük a kobaltmentesítő reaktorba, szükség esetén friss gázokkal kiegészítve, vagy pedig egy részét az iners gázok koncentrációjá­nak csökkentése céljából lefúvatva aszerint, hogy a CO és H2 parciális nyomása hogyan tartható kellő értéken. Ámde akár hevítéssel, akár hígsavas mosással vonjuk ki a gázáram kobalttartalmát, a kobaltot olyan alakban kapjuk vissza, melyet katalizátor­ként a főreakcióhoz közvetlenül nem lehet fel­használni. Ugyanis a hevítés során a kobalt ke­mény kéreg alakjában rakódik le a reaktor fa­lára, ahonnan mechanikus úton kell eltávolítani, erős ásványi savak kobaltsóinak vizes oldata pe­dig katalizátornak nem alkalmas. Mindkét eset­ben mint közelfekvő megoldás, a kobaltnak szer­ves oldószerben oldható vegyületté, pl. zsírsavas kobaltsóvá való átalakítása kínálkozik, amely megoldás jól használható katalizátort szolgáltat ugyan, de körülményes és költséges, vegyszer­igényes műveletekkel jár. Kísérleteink során arra az eredményre jutot­tunk, hogy ha a gázöblítéses kobaltmentesítés útján kapott, kobalttartalmú gázelegyet a kobalt­mentesítő reaktorhoz hasonló, azonos nyomáson, de kisebb hőmérsékleten működő mosótoronyban a szintézis folyékony nyersanyagán áramoltatjuk át, akkor az utóbbi a kobaltot kioldja, vissza­tartja és mint kobalttartalmú nyersanyag, min­den további kezelés nélkül a színtézisreaktorba táplálható. Találmányunk e részének az eddigi kobalt­­recirkulációs megoldásokkal szemben nagy előnye, hogy a kémiai műveleteket teljesen kikerüli és a kobaltot mindjárt katalizátorként felhasználható vegyület alakjában juttatja vissza a szintézisbe. A kobalttartalmú gáznak a nyersanyaggal való mosását olyan körülmények között kell végre­hajtani. hogy egyrészt a kobaltot mindjárt kata­litikusán aktív alakban kapjuk meg, másrészt csökkentsük a nyersanyagnak a gázátáramlással járó párolgási veszteségeit. Mindkét célt akkor érjük el, ha a mosást 0—60 C° között végezzük és a CO parciális nyomását 5—500 at, célszerűen 30—400 at között, a Ho parciális nyomását pedig 10 Eit felett, célszerűen 30—400 at között tartjuk. Nem szükséges, hogy a kobalttartalmú gáz mosására a teljes nyersanyagmennyiséget felhasz­náljuk. elvégezhetjük a kobalt kimosását a nyers­anyagnak csupán egy hányadával. Ez esetben kevesebb, de egyben töményebb kobalttartalmú oldatot kapunk. Bár találmányainkat nem tesszük függővé semmilyen elméleti magyarázattól, az a nézetünk, hogy a gázelegy kobalttartalmának ilyen kata­litikusán aktív alakban való közvetlen és egyszerű kivonását az teszi lehetővé, hogy az átbuboré­kolt gázelegyben a kobalt túlnyomó részben a normális körülmények között instabil Co(CO)4H alakjában van jelen. E nézetünket arra alapítjuk, hogy ez az egyetlen nagyobb, tenziójú kobalt­­vegyület, amely szerves vegyületek és CO+H2 jelenlétében kobaltvegyületekből képződhet. A Co(CO).iH katalitikus aktivitása CO-val végzett szerves szintéziseknél ismeretes, a kobalt kimosá­sával kapott kobalttartalmú oldatok katalitikus aktivitása a szintézis során tehát szintén alá­támasztja magyarázatunkat. Mielőtt a szintézisek termékeiből a találmány szerint eltávolított kobaltvegyületeknek a szinté­zisbe való visszavezetésére alkalmas, szintén a találmány keretébe tartozó további módszerekre térnénk át, ismertetjük a találmány eddig közölt részei gyakorlati megvalósításának kiviteli példáit a mellékelt rajzok 1—3. ábrái kapcsán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom