147778. lajstromszámú szabadalom • Gázkisüléses cső, különösen alacsonynyomású higanygőzkisüléses lámpa (fénycső)
2 147.778 részének a szomszédos részeknél az eddiginél szokásos hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten való tartásához egyáltalában nem szükséges külön kamrákat, vagy nyúlványokat kiképezni, mert ezt elérhetjük egyszerűen a ballon külső felülete egy részének a kívánt helyen való feldurvításával, másrészt azon a felismerésen alapszik, hogy ily módon adott méretű felületen több hőt lehet leadni ugyanazon hőmérsékletkülönbség mellett. A találmányunk szerinti gázkisüléses cső, különösen fénycső ezek szerint azzal van jellemezve, hogy ballonja valamelyik részének külső felülete feldurvított. Találmányunk értelmében a külső ballonfal egy részének feldurvítását többféleképpen alkalmazhatjuk a kívánt cél elérésére. Miután vizsgálataink szerint pl. a fénycsöveknél a ballon középső szakasza a legalacsonyabb hőmérsékletű, ezért a találmányunk szerinti felületfeldurvítást célszerűen pl. ezen a szakaszon alkalmazhatjuk. Méréseink szerint egy 120 cm hosszú fénycső -bura esetén, melynek átmérője 38 mm volt — tehát egy 40 W-os fénycsöveknél szokásos ballonméret esetén megfelelő katódkiképzés mellett 90 W teljesítményt bevive, a fénycső középső szakaszán alul kiképzett 3X4 cm felületű és homokolással kialakított felületi durvítás esetén a durvítással szomszédos ballonfalhoz képest kb. 5 C°-os hőmérsékletcsökkenés adódott a feldurvított ballonrészen, minden külön kamra kiképzése nélkül. A középen alkalmazott, mindenkor kísérletekkel pontosan megállapítandó méretű, találmányunk szerinti feldurvított felület tehát önmagában is alkalmas arra, hogy a ballon egy részét oly alacsonyabb hőmérsékletre hozza, hogy ezen alacsonyabb hőmérsékletű rész a szokásos külön hidegkamrát teljes mértékben helyettesíti. Ez az alacsonyabb hőmérsékletű feldurvított ballonfal a felületi hőátadást tényező megnövelése révén tehát lehetővé teszi, hogy egy adott méretű fénycsőbe bevitt nagyobb teljesítmény ellenére csak közel ugyanannyi legyen a hőfokesés a ballonfal és a környezet között, mint amennyi ugyanebben a csőben kisebb bevitt teljesítmény mellett feldurvítatlan felület mellett előállott. Ilyen módon a feldurvított ballonfelület belső odalán olyan szakaszt képezünk ki a fénycsőben, amely nagyobb teljesítmény bevitele mellett alacsonyabb hőmérsékletű lesz, mint a feldurvított felülettel szomszédos felületek és így a fénycsőben levő fölös mennyiségű higany a feldurvított felületrészre kondenzálódva, mint legalacsonyabb hőmérsékletű higany, megszabja az egész fénycsőben levő higanygőznyomást, a kívánt optimális értékre. Természetszerűleg nem szükséges a feldurvított felületet a fénycső e középső szakaszán alkalmazni, mert elhelyezhetjük azt más megfontolások alapján a fénycső más helyein is. Különösen áll ez abban az esetben, ha a találmányunk szerinti feldurvítást más egyéb rendszabályokkal együttesen alkalmazzuk. Így pl. ha a fénycső két végén egy-egy hidegkamrát képezünk ki, úgy e hidegkamrák méreteit csökkenthetjük abban az esetben, ha e hidegkamrák külső ballonfelületét találmányunk értelmében legalább részben feldurvítjuk. Ebben az esetben e hidegkamrák a fénycső összhosszának, nem az eddigi ismert kivitelnek megfelelő mintegy 6—10%-át fogják kitenni, hanem ezen érték alatt lesznek, tehát mindössze kb. 3—4%-át. Ily kisméretű sötétebb fénycsőrész már kevésbé zavar, mint a feldurvítás nélküli hosszabb sötét rész. Hasonlóképpen kombinálhatjuk a találmányunk szerinti feldurvítást pl. a fénycső két katódja közötti szakaszon kiképzett nyúlványszerű hidegkamrákkal, pl. az ismert zsákszerű nyúlvánnyal, vagy körbefutó dudorodással, mely esetben e nyúlványok, ül. kidudorodások mérete lényegesen csökkenthető, ami egyrészt azok gyárthatóságát könnyíti, másrészt törékenységét és az ezzel kapcsolatos nehézségeket csökkenti. E kombinációnál lehet pl. a kiképzett bütyköt vagy dudort, vagy csak annak környezetét, vagy mindkettőt feldurvítani. Világos az elmondottakból, hogy a találmányunk szerinti felületdurvítás a legkülönbözőbb módon kivitelezhető, mérete pedig mindenkor annak függvénye, hogy egyedül alkalmazzuk-e, vagy más hőmérsékletszabályozó megoldásokkal kombinálva, továbbá, hogy milyen mértékű hőfokcsökkentésre van szükségünk. Ez utóbbi a bevinni kívánt teljesítménnyel és a környezet hőmérséklettel függ össze. A feldurvított felület nagysága ezek szerint pl. 5—50 cm'2 között lehet. Ügyszintén változó lehet ezen feldurvított felületrész alakja is, a kívánalmaknak megfelelően. Lehet a feldurvított felületrész a fényeső ballonfalának vízszintes helyzetben alsó részén, tehát csak egy oldalon kiképezve. Kiképezhetjük azonban a szóban forgó feldurvított felületrészt a fénycső ugyanazon szakaszrészén, a fénycső hossztengelyén átfektetett síkhoz képest tükörszimmetrikus két helyen, vagy akár a cső hossztengelyéhez képest körbefutó folytonos gyűrűként is. Ezen megoldásoknak pl. az az előnye, hogy akárhogyan helyezhetjük be a fénycsövet a foglalatba, mindenképpen a vízszintesen fekvő fénycső alsó részén is lesz feldurvított felületrész. Ugyanakkor megoldhatjuk azt is, hogy a feldurvítást nem valamilyen szabályos geometriai forma alakúra formáljuk, hanem pl. tetszés szerinti betű, vagy felirat alakjában képezzük ki, ami pl. védjegynek az árura való felírása, vagy egyszerűen reklám célokra szolgáló felirat is lehet. Ámbár az elmondottak során a feldurvításnak csupán homokolással történő kiképzését említettük meg, világos azonban, hogy a külső felület feldurvítása történhet találmányunk szerint más eljárással is, pl. vegyi maratással. Világos az is, hogy a feldurvítást foganatosíthatjuk akár a még fénycsővé össze nem szerelt ballonon, akár a gyártás során később bármikor, pl. a már teljesen összeszerelt fénycsövön is, sőt meglevő fénycsöveken is alkalmazhatjuk utólag a feldurvítási eljárást. Szabadalmi igénypontok: 1. Gázkisüléses cső, különösen alacsonynyomású higanygőzkisütő-lámpa, pl. fénycső, azzal jellemezve, hogy ballonja külső felületének legalább egy része fedurvított.
