147769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízkőkiválást nem okozó, erősen lúgos, korróziómentes, poralakú ipari zsírtalanító és tisztítószerek előállítására
Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL, ' S7 A"R Aí) Aí'MI LFJKA^ O £J rí. ÍJ Jrk U fi J_J j-f 11 íJiJlIiiiu 147.769. SZÁM 22. g. OSZTÁLY — CE—336. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY' Eljárás vízkőkiválást nem okozó, erősen lúgos, korróziómentes, por alakú ipari zsírtalanító- és tisztítószerek előállítására Csepeli Növényolajipari Vállalat, Budapest és Tejipari Központi Laboratórium, Budapest Feltalálók; Szegő Miklós vegyészmérnök (40%). Nánási Pál vegyészmérnök (20%), Keresztessy Árpád vegyészmérnök (20%) és Fiala János vegyészmérnök (20%), valamennyien budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. október 23. Ismeretes, hogy a vízkeménységét okozó kalcium- és magnéziumsók a kemény vizek melegítése, felületaktív anyagok vagy főleg lúgos kémhatású tisztító- és zsírtalanítószerek hozzáadásakor kiválnak és nem kívánatos lerakódásokat, ún. vízkövet képeznek a készülékekben. Ismeretes az is, hogy az ilyen vízkőleválások meggátolhatok akkor, ha a kemény vízhez a keménységet okozó sókkal vízben oldható komplexet képező alkáli-polifoszfátokat adagolunk. E célra leggyakrabban nátriumpirofoszfátot (N^PaCh), nátriumhexametafoszfátot (NaßPöOis) és nátriumtripolifoszfátot (NasPsOio) használnak. Az ismert lúgos tisztítószer alapanyagok hatására fellépő vízkőkíválás azonban csupán a mérsékelt lűgosságú, 12-nél kisebb pH-értékű oldatokat képező vegyszerek esetében gátolható eredményesen az említett polifoszfátok segítségével, ennél erősebben lúgos kémhatású tisztítószer alapanyagok oldataiban a polifoszfátok csak bizonytalan eredménnyel vagy egyáltalán nem tudják a vízkőkiválást meggátolni. így pl. 40 német keménységi fok összkeménységű vízzel 65 C° hőmérsékleten végzett gépmosási modell kísérlet esetén azt tapasztaljuk, hogy 2—3%-os (hidegen 10,1—10,2 pH-értékű) nátriumkarbonát-oldatokban vagy ugyanilyen töménységű (hidegen 11,8—11,9 pH-értékű) trinátriumtoszfát-oldatokban még akkor sem tudjuk a keménységképző sók kiválását eredményesen meggátolni, ha a jelenlevő kalcium- és magnéziumsók komplex-megkötésére elméletileg szükségesnél jóval több, az oldat súlyára számítva 5— 7% nátriumpirofoszfátot, ill. 2—3% nátriumhexametafoszfátot adunk az oldathoz. Gyakorlati szempontból különösen súlyos problémát jelent az, hogy az üvegpalackok, fémkannák stb. gépi mosására az élelmiszeriparban gyakran használt alkáliszilikátos zsírtalanító- és tisztítószerek — amelyek különböző összetételűek lehetnek, általában azonban xNaz O • ySi02 • 7—9Ha O képlettel jellemezhetők — nagyobb mértékben lúgos, 12 feletti pH-értékű oldataiban a vízkőkíválás nátriumpirofoszfát és/vagy nátriumhexametafoszfát hozzáadásával egyáltalán nem, nátriumtripolifoszfát hozzáadásával pedig szintén csak bizonytalan eredménnyel gátolható, még az elméletileg szükségesnél jóval nagyobb mennyiségek alkalmazása esetén is. Nem mutatnak kedvezőbb eredményt a kül- és belföldön ilyen célokra „vízkőmentes" megjelöléssel forgalomba hozott különféle erősen lúgos tisztítószerek sem; vizsgálataink szerint ezek általában már 25° keménységű forró vizekben sem oldódnak vízkőkíválás nélkül. Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazott gépi edénymosás esetében fontos, hogy az e célra használt zsírtalanító- és tisztítószerek oldatai — az oldat fertőtlenítő- és fehérjeoldó-képességének biztosítása és az edények savanyú szennyezéseivel szembeni tartósság (a tisztítószeroldat minél későbbi kimerülése) érdekében — legalább 11,5, de célszerűen 12 feletti pH-értékűek legyenek és 65 C° feletti hőmérsékleten is jól lehessen őket használni. A mosógépek kímélése, élettartamuk meghosszabbítása és működésük biztonságos volta érdekében azonban igen fontos az is, hogy a vízkőkíválás minél messzebbmenően kiküszöbölhető legyen. Ezért gyakorlati szempontból nagy szükség van olyan könnyen kezelhető, por alakú zsírtalanító- és tisztítószerekre, amelyek oldatai a gépi mosás során általában alkalmazott töménységben 12-nél nagyobb pH-értékűek • és emellett a szokványos, vagy még 40 német fok keménységű vizekben, 65 C°-nál magasabb hőmérsékleten sem okoznak vízkőkiválást. A gépi edénymosás céljaira szolgáló'vegyszerek alapanyagának megválasztása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tisztítószer anyaga le-
