147759. lajstromszámú szabadalom • Szénporelőkészítő

Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.759 SZÁM 24. 1. 4-10. OSZTÁLY — BE-641. ALAPSZÁM Szénporlőkészítő és tüzelőberendezések Benedek László oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. augusztus 27. Az eddig használatos, elsősorban erőművi ún. individuális szénporelőkészítő- és tüzelőberendezéseknél kétféle fő módszert alkalmaztak. Az egyiknél — a közvetlen befúvású malomtüzelésnél •— a szén a hombárból adagolón keresztül az őrlő-szárító és befúvó teljesítményt biztosító malomrendszerbe került, ahonnan az őrleményt az őt szállító füstgáz vagy levegő áramlás közvetlenül juttatja el a szénporégőkhöz. A másik fő módszert a szénpor-őrlemény közbenső hombárba való juttatása jellemzi, ahonnan általában meleg levegővel működő mechanikus és pneumatikus adagoló-berendezés juttatja el a szénport az égőkhöz. Természetesen utóbbi a használatos módszer központi szénpor-előkészítő rendszer alkalmazása esetében is. A felhasználásra kerülő szenek minőségének kedvezőtlen változása folytán — egyre növekvő nedvesség- és hamutartalom — mindkét módszer gyakorlati használhatóságának a szénminőségtől függő korlátai vannak. A nedvesség- és hamutartalom fokozatos növekedésével eljutunk ugyanis egy olyan szénösszetételig, melyet különösen 1600 • kcal/kg értéken aluli fűtőérték jellemez, amikor az eddig alkalmazott eljárások már nem teszik lehetővé a szénpor folyamatos eltüzelését. A találmány olyan szénpor-előkészítő- és tüzelőberendezés, mely lehetővé teszi az 1600 kcal/kg fűtőértéken aluli tartományba eső és ennek megfelelő nedvesség- és hamutartalmú szenek folyamatos eltüzelését. Lényege, hogy az őrlő-szárító malomrendszerből a közbenső-hombárba juttatott nyersszénport egy további adagolón keresztül pneumatikus pulzációval működő ún. szárazszerelésnek vagy más faj súlyon alapuló fajtázás. nak vetjük alá. E műveletek, különösen a pneumatikus pulzáció alkalmazásával a szénpor-réteg fluidizációja révén a szénpor- és hamuszemcsék rétegződése áll be, ami lehetővé teszi, hogy a beadagolt nyersszénport legalább két olyan frakcióra bontsuk, melynek egyikéből kikerülő szénpor — csökkentett meddő- illetve hamutartalma folytán — már az eddig használatos módszerekkel, például közbenső hombárba juttatva, a szokásos mechanikus és pneumatikus adagoló berendezés alkalmazásával jó eredménnyel folyamatosan elégethető. A hamutartalomban dúsult másik frakciót vagy mint meddőt vezethetjük el, vagy erre alkalmas, például salakolvasztó tüzelési rendszerbe vezethetjük, beolvasztás végett. A mellékelt rajz az előbbiekben leírt szénporelőkészítő- és tüzelőberendezés egyik kiviteli példáját mutatja. A beérkező előtört nyersszenet a szokásos módon az —1— nyersszén-hombárban tárolják, ahonnan a nyersszén a —2— adagolón és a —3— ejtőcső vön keresztül a —4— őrlőmalomba jut. Az őrlő-szárító rendszer a szárítóközeget a kazán tűzteréből az —5— füstgázvisszaszívásból, valamint a —6— ventillátor által szállított 100—150 C° közötti hőmérsékletű páraközeg és füstgázok keverékéből kapja. Az őrlőszárító rendszer ventillációs teljesítményét elsősorban ugyancsak a —6— jelű ventillátor biztosítja. Az őrlemény a malmokból a —7— leválasztókon és —8— adagolókon keresztül a —9— közbenső-hombárba jut. Az itt tárolt őrlemény a —10— adagolókon keresztül jut a —11— légszérbe, melyben az ott alkalmazott pulzációs aláfúvás folytán a szénporréteg fluidizációja és ennek következtében fajsúly szerinti rétegződése végbemegy. A légszér működését a —12— ventillátor, a —13— leválasztó és a —14— vezeték biztosítja; a —15— csonk szükség esetén pótlevegő beszívást tesz lehetővé. A pneumatikus osztályozás eredményeképpen a hamutartalomban szegényebb, javított minőségű szénpor a —16— hombárokba kerül. A meddő- illetve hamutartalomban dúsabb frakció elvezetésére például a —17— csigás szállító berendezés szolgálhat. Az eltüzelésre alkalmas javított minőségű szénport a meleg levegőt szívó —18— ventillátor a szokásos —19— jelű mechanikus és pneumatikus adagoló berendezéseken keresztül juttatja el a kazánok —20— jelű és természetesen meleg levegővel táplált .szénpor égőihez, illetőleg szénportüzelő berendezéséhez, mely erre alkalmas körülmények között salakolvasztásos rendszerű is lehet. A —6— ventillátorból kilépő ún. páraközegnek az őrlő-szárító rendszerben fel nem használt részét vagy a —21— vezetéken át a —22— leválasztó közbeiktatásával a szabadba vezethetjük, amikor is a leválasztott őrleményt