147730. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes rázó gép

Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.730. SZÁM 12. e. OSZTÁLY — TA-504. ALAPSZÁM Egyetemes rázógép Takács Mihály szerkesztő, Téglássy Tivadar technikus, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1959. július 25. A találmány egyetemes rázógép, mely az eddigi laboratóriumi gyakorlatban használatos — de külön gépekkel végzett — síkmozgásokat és lengőmozgásokat egyidejűen tudja elvégezni, míg az ismert rázógépek csak külön-külön tudták azokat megvalósítani. A találmány szerinti gép kisméretű és mégis nagy teljesítményű, amellyel a laboratóriumokban szükséges összes műveleteket, így pl. a különböző anyagok keverését, oldását, diszpergálását, csapadék kicsapatását, olajok emulzifikálását, precipitációs próbák rázását, hidrálását, szemcseosztályozást, stb.-t el lehet végezni. Az ilyen célra használatos és az előbbiekben említett eddigi, csupán egy-egy mozgásfázist végző gépek alkalmazása esetén a felhasználó részére költségtöbbletet jelentett két gép beszerzése. A két külön gép beszerzésénél sokkal nagyobb hátrányt jelentett azonban, hogy az egyes laboratóriumi műveleteket megosztva kellett elvégezni, és az anyagok áthelyezése közben az előző művelet hatása lecsökkent, eredménye megváltozott, amely hátrányokat találmányunk teljesen kiküszöböli. A készülék ily módon való megoldása és építési módja előnyös lehetőséget biztosít a mai fejlettebb laboratóriumi munkák elvégzésére, azáltal, hogy tökéletesen kiegyensúlyozott, egyszerű és előnyös mechanikai szerkezete révén és kis energia fogyasztással lehet vele a kívánt kémiai reakciók lefolytatását elvégezni, A találmány a fenti • hátrányok megszűnését erdményező korszerű rázógép, amely legelsősorban egyesítette a két mozgásfázist, amely eddig két készülékkel volt elvégezhető. A találmány szerinti egy egységgé kialakított két mozgásfázist végző gép megszünteti az eddig kézzel végzett hosszadalmas és unalmas rázásokat, időt takarít meg és gyorsítja a folyamatokat, mely megtakarítások többszörösen jelentkeznék azon nagyszámú laboratóriumokban, ahol lengő mozgású rázógép nem volt. Ezenkívül igen kis mennyiségekkel is lehet a készülékkel dolgozni. Síkmozgás esetén a készülék tetőlapján elhelyezett rázóasz talon pl. különféle űrtartalmú és alakú üvegpalackokat, edényeket, stb.-t, valamint szemcsemeghatározó szitasorozatot, kémcső állványt (Wassermann, Khan, stb.) vagy más eszközöket lehet felfogni. Lengő (vibrációs) rázáshoz a készülék két oldalán elhelyzett tengelycsonkon pl. gömb, vagy Erlenmayer-lombikokat, szívópalackot, stb.-t lehet felfogni. Ezenkívül a tengelycsonkokra két 20 db kémcsövet tartó állvány vízszintes és függőleges helyzetben rögzíthető. A rázógéppel, ha megfelelő állványzatra helyezzük, vagy anélkül is, a felfogott és lengő mozgást végző lombikok állandó hőmérsékletű fürdőben is rázhatok. A találmányt a rajzokon ábrázolt példaképpen! alak alábbi leírása ismerteti bővebben. Az 1. ábra az egyetemes rázógépet a ,mellső oldallap levétele után elölnézetben mutatja, az egyes felfogási lehetőségek szemléltetésével, a 2. ábra a készülék belső részének oldalnézetét, talprészének metszetével mutatja, a 3. ábra mozgásfázisokat végző mechanikai szerkezet kapcsolódását szemléltető vázlat, míg a 4. ábra a löket- ill. rázási szög beállítására való alkatrészeket mutatja térbeli ábrázolásban. A készülék az —1— alaplapra van elhelyezve, amelynek szerkezetét előnyösen fémlemezből levő —2— ház burkolja (1. ábra). A készüléket elmozdulás ellen a —3— gumi alátétlemez biztosítja, amelyet csavarok rögzítenek az alaplaphoz (2. ábra). A —4— villanymotor az —5— gumiágyazaton van rögzítve, hogy a rezgéseket az alkatrészek ne vegyék át. A —6-— tartóvilla-támasz alsó részén a tengelycsapot képező —6a— csavarok révén csuklósan vannak felszerelve a sík mozgást végző —7— rázóasztalt tartó —8— rudak. A rázóasztal mozgási lökethossza tág határok között, kis fokozatokban (pl. 5 mm) is állítható. A —8— tartórudakon történik a rázóasztal mozgatása, amelyhez —8a— csukló révén csatlakozik a —9— beállító excentert meghajtó —9a— tengely és a lengő mozgást végző —10— tengely —10a— hajtókart összekötő —11— kapcsolórúd (3. ábra). A meghajtó —9b— excenter körül elforgatható