147723. lajstromszámú szabadalom • Csévetartó drótfonógépekhez
Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ZABADALMI LEÍRÁS 147.723. SZÁM 73; 7. d. 1—5. OSZTÁLY - SCHE-81. ALAPSZÁM Csévetarió drótfonógépekhez VEB Schnellflechter Berlin cég, Berlin-Weissensee, (NDK) Feltaláló: Lumpa Paul gépszerkesztő, Berlin-Hohenschönhausen A bejelentés napja: 1958. március 11. A találmány vízszintes vagy függélyes orsótengelyű drótfonógépek orsótartója, különösen nagynyomású tömlők körülfonásához. Drót-köpenyfonatok előállításánál rendszerint több huzalt drótnyalábbá (pászmává) fognak öszsze és egy tekercsről egyszerre húznak le. Ehhez az szükséges, hogy a pászmát alkotó egyesdrótokat előbb csévélő (egyesítő) gépen, több szál egyesítésével, közös orsóra csévéljék. Az eddig szokásos orsótartókkal végzett fonásnál elkerülhetetlen, hogy a nyalábokba különböző hosszúságú drótok kerülnek és ezáltal a fonatban a hossz kiegyenlítéséül hasas he!vek íhurkokl képződnek. A feszültségkülönbségek rontják a köpenyfonat szilárdságát nyomással szemben, ami főleg nagynyomású tömlőknél hátrányos, amelyeknél minden egyes huzalnak hozzá kell járulnia a tartáshoz. Már ismeretesek olyan többorsós orsótartók, amelyeknek drótfonógépekben való alkalmazásakor az egyes drótoknak közös orsó esetében szükséges előzetes felcsévélése csévélőgép segítségével fölöslegessé válik ugyan, a fent említett hátrányok azonban mégsem kerülhetők el, mert a szálakat együttesen fékezik ill. feszítik, miértis az egyes drótok feszültségi egyenlőtlenségeit nem lehet kiegyenlíteni. Már ajánlottak olyan többcsévés csévetartó szerkezetet is, amelynél egy vagy több cséve számára a többi csövéhez képest bizonyos viszonylagos elmozdulást tesznek lehetővé, ha a szálakban túlnagy feszütség lép fel. Ennél a szerkezetnél az egyes szálak túlságos megfeszítését csökkentik ugyan, a feszültség kiegyenlítését azonban nem tudják elérni. Az ismertetett csévetartókon kívül olyan is ismeretes, amelynél a fonandó drótpászma minden egyes huzalját külön feszítéssel, külön csévéről húzzák a fonópont felé. E szerkezet minden különálló csévéjének feszítőműve az egyes csévekhez erősített kilincskerékből és a drótfeszültség hatására elmozduló tolókákból áll, mely az említett kilincskerékre hatva a csévét a szükséges -dróthossz számára, egyenletes feszítés mellett, szabaddá teszi. A külön feszítőművek részére szükséges helyet az egyes csévék között, a fonóvagy klöpplizőgép szerkezete folytán, csak az egygyes csévék helyfoglalásának rovására lehet szabaddá tenni. Ez azt jelenti, hogy az egyes csévéket csak aránylag kicsinyre lehet készíteni és így azok csak kevés huzalt tudnak felvenni. Az egyes csévék közötti térben a rugóacéldrót igen könnyen összekuszálódik és a drótfeszültség legkisebb engedésekor vagy drótszakadásnál rugózásánál fogva a csévéjéről azonnal leválik és a száltekerületeket szétugrasztja. Oly célból, hogy az eddig használt esévetartóknál fellépő hátrányokat kiküszöböljük, a találmány szerint a drótfonógép csévetartőját, melyegymástól függetlenül forgathatóan ágyazott több cséve van az egyes drótok felvételére, úgy alakítjuk ki. hogy a közös drótpászmához tartozó egyes huzalok csévetengelye megfelelő számú csévét hord és mindenegyes csévét, mely a vele szomszédos csévével ellenkező irányban forog, valamennyi cséve számára közös hatású, a szálhúzás folytán önműködően szabályozó, tengelyirányban hatékony feszítőmű fékez le. A csévék az oldalirányú fékező hatás felvétele végett szorosan egymás mellett fekszenek és így megakadályozzák a huzal összekuszálódását a csévetengelyen. Minhogy az ekként kialakított csévetartó alkalmazása esetén a fonási művelet folyamán minden egyes huzalt a saját csévéjéről húzunk le, mely, a szomszédos csévével ellenkező irányban forogva, önműködően szabályozódó fékezőhatás alatt áll, a fonatban eltérő dróthosszakat és hasas helyeket (hurkokat) elkerülünk. Az egyes csévék száma mindenkor a drótnyaláb ül. -pászma huzalainak számához igazodik. A szorosan egymás mellett fekvő, ellenkező irányokban forgó egyes csévék feszítőműve a találmány szerint a közös csévetengelyen helytállóan vagy beállíthatóan elrendezett feszítő anyákból áll, melyet a drótfeszültség hatására önműködően, kényszer szerűen beszabályozódó rugóerő az egyes csévékre tengelyirányban enged hatni.