147712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos földelések készítésére rossz fajlagos vezetőképességű talaj esetén
2 147.712 biek alapján elkészített furatba. Az oldat jól kitölti a repedés-hálózatot és magát a furatot is. Olyan talajnál, ahol agresszív humusz-savakra lehet számítani, a kalciumklorid aktiváló anyag hozzáadását mellőzni kell, vagy csökkenteni, hogy az oldat kémhatása lúgos legyen. Ebben az esetben ugyanis nincs is szükség a nagymértékű vezetékképesség javítására, mert a környezet vezetőképessége a humusz-savak hatására jó. Ilyenkor is érdemes alkalmazni a találmány szerinti eliárást, mert közömbösítjük a földelő elem körül a savas kémhatást, sőt lúgos kémhatást biztosítunk, ez pedig növeli a földelő elem élettartamát. Ha a kitöltés során a furat 0,5 m3-nél több oldatot nyel el feltelés nélkül, hagyjuk 30 percet pihenni. Ezen idő elegendő, hogy a már betöltött folyadék kocsonyás állapotba merevedjék és az esetleges elfolyást eltömje. Ezután folytassuk a feltöltést, ha szükséges sűrűbb, de még tölthető oldattal. Ha a furat 0.2 rn:’-nél kevesebb oldatot nyelne el (elégtelen lazító robbanás), a fúrószerszámot tápláló 6—10 kg/cm2 nyomású sűrített levegővel nyomassuk meg a feltöltött furatot és ismét töltsük fel. Az aktivált bentonittal kitöltött furatba helyezzünk szokásos rúdföldelőt. amely a furat fenekéig leér, ugyanis a földelés legértékesebb része a robbanás következtében kialakult kamra és az ebből kiinduló repedés-hálózat. A földelő elemet a furat torkolatnánál ékeljük ki- ugyanis a bentonit szilárdsága, ilyen összetételben, nagyon kicsi. A kiékelés azonban ne zárja el a lyuk torkolatát a nedvesség bejutása elől. Az íg3>- elkészített villamos földelés azonnal csak tájékoztatásként mérhető, mert a bentonit és a környezet vezetőképessége csak néhány nap múlva állandósul. 10—15 nap múlva a bentonit oldat térfogata kissé zsugorodik, ezért célszerű ezen idő elteltével az előbbivel megegyező oldattal utántölteni. A villamos földelés egyedi ellenállása a találmány szerinti eljárás gondos alkalmazása mellett, összefüggő, vegyileg stabil (homokkő stb.) kőzetben is 10—20 ohm. Mészkőben és hasonló alapanyagú kőzetben az eredmények ennél is jobbak. Több hasonló földelő elem párhuzamos kötésével tetszés szerinti földelési ellenállás érhető el. A találmány szerinti eljárás jobb megértését könnyíti meg a mellékelt rajz. A rajzon négy fokozatban fúrt 4,5 méteres furat látható. Először a furat fenekén végeztünk kamrás robbantást. Az első robbanás által kimunkált kamrát szemlélteti a belső, kis kör. A második, nagyobb erejű rob" bánás már nagyobb üreget és kiterjedt repedéshálózatot hoz létre. A furat fele magasságában is végeztünk robbantást, ezt jelképezi az ott ábrázolt kamra és az abból kiinduló repedés-hálózat. A bentonit kitöltést pontozással szemléltetjük, míg a rúd földelőelemet vastagon kihúzott vonal jelzi. A torkolat kiékelését nem ábrázoltuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás villamos földelések készítésére rossz fajlagos vezetőképességű talaj esetén, melyre jellemző, hogy a talajba (kőzetbe) szerszámmal furatot készítünk, a furatban kamrás robbantást végzünk és így a furatból kiinduló összefüggő repedés-hálózatot hozunk létre, melyet jó vezetőképességű anyaggal, célszerűen aktivált bentonittal töltünk ki, majd a földelőelemet az így előkészített furatba helyezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a szerszámmal készített furatból kiinduló összefüggő repedés-hálózatot fojtás nélküli kamrás robbantással alakítjuk ki. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy kitöltő anyagként aktivált bentonitot alkalmazunk, melynek aktiválására szódán kívül, további aktiváló és nedvszívó anyagot, célszerűen kalciumkloridot adunk, mely a bentonit ioncserélő képességét kihasználja. I rajz j!Lk!mlás*rl a Közgazdasági és,,Jogi Könyvkiadó iHfiügatóJí) G02530. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bólint utca 21-23."
