147706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a FeO-nál pozitívabb thermodinamikai normálpotenciálú fémoxid fémét vagy fémvegyületét is tartalmazó ércből vagy termékekből a fémoxid fémjének kinyerésére
Megjelent 19G0. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.706. SZÁM 18. a. 18—19. OSZTÁLY — LE—343. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás a FeO-nál pozitívabb thermodinamikai normálpotenciálú fémoxid fémét vagy fémvegyületét is tartalmazó ércből vagy termékből a fémoxid fémjének kinyerésére LENIN KOHÁSZATI MÜVEK, Miskolc-Diósgyőr Feltalálók: Sziklavári János kohómérnök, Sziklavári Károly kohómérnök, Bartha Zoltán gépészmérnök, Bárczi Béla kohómérnök, Farkas István kohómérnök, Fekete Imre gépésztechnikus, Gifló Henrik kohómérnök, Jacsó József kohómérnök, Székelyhidi László kohásztechnikus, Soltész Bernát kohómérnök, Diósgyőrött, Szálai János kohómér nők, Zagyvarónán A bejelentés napja: 1959. március 21. A találmány eljárás vasnál nemesebb fém (réz, nikkel, kobalt, molibdén, wolfram) vegyületét is tartalmazó vasércek és félkésztermékek gazdaságos feldolgozására elhatárolt és részleges redukciós tűzi metallurgiával, amely eljárással a vasnál nemesebb fémet dúsítva visszük az acéltermékbe. Áz eddig ismert eljárásoknak —amelyekkel vasnál nemesebb fémet dúsítva lehet acéltermékbe vinni — nagy hibája, hogy nem gazdaságosak. A feldolgozásra kerülő anyagot költséges és hosszadalmas munkával elő kell készíteni és a dúsítás megvalósításához többszöri megolvasztásra van szükség. A találmány szerinti eljárással az eddig ismert eljárások hibáit azzal küszöböljük ki, hogy a feldolgozásra kerülő anyagok előkészítése nélkül egyszeri megolvasztással, elhatárolt és részleges redukciós tűzi metallurgiával dúsítjuk a vasnál nemesebb fémet az acéltermékben. Az eljárás alkalmas olyan érc vagy félkésztermék feldolgozására, amelyben a vasnál nemesebb fém, fémes, oxidos, szulfidos, szulfátos, kloridos, stb. vegyület alakjában van jelen, ha az — FeO-ban dús olvadékban — fémmé vagy oxiddá alakítható. Ha. a feldolgozandó alapanyagban több, vasnál nemesebb fém, fémoxid vagy egyéb fémvegyület van, akkor a nyert termékben valamennyi ilyen fém jelen van. E fémek a végtermékben kívánság szerint kisebb, nagyobb vagy azonos százalékban lehetnek jelen, mint a feldolgozásra kerülő anyagban. A találmány szerinti eljárás alapja elhatárolt redukció, melynél a FeO thermodinamikai normálpotenciál szempontjából a határ szerepét tölti be a FeO-nál pozitívabb és negatívabb fémoxidok között. A fémoxidok közül azok állandóbbak, amelyeknek thermodinamikai normálpotenciálja negatívabb. Ez azt jelenti, hogy azonos körülmények között először azok a fémoxidok bomlanak, amelyeknek thermodinamikai normálpotenciálja pozitívabb. Az eljárás felépítésében ezt a törvényszerűséget használjuk ki. Ay, ábrán a különböző fémoxidok thermodinamikai normálpotenciáljainak és a FeO thermodinamikai normálpotenciáljainak különbségei a hőmérséklet függvényében, diagramban vannak feltüntetve. Ezek az értékek: Zl G°r (MeO) —/IG°T (FeO) A diagramban a FeO thermodinamikai normálpotenciálja valamennyi hőmérsékleten nullára van redukálva. A FeO vonala alatt a FeO-nál negatívabb, a FeO vonala fölött pedig a FeO-nál pozitívabb thermodinamikai normálpotenciálú fémoxidok vonala helyezkedik el. A fémoxidok thermodinamikai normálpotenciálja annál nagyobb mértékben tér el a FeO-étól, minél távolabb van vonaluk a FeO ,,0" jelű vonalától. Az állandóbb oxidok féméi (illetve ,,C") a kevésbé állandó oxidokat redukálják, tehát a diagramban feltüntetett bármely oxid fémé azokat az oxidokat, amelyeknek vonala feljebb helyezkedik el, meghatározott körülmények között redukálni tudja. így pl. a Fe 1600 Cc-on redukálja a Fe2 0 3 CuO Cu2 0 NiO Fe3 0 4
