147704. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polietilén-tárgyak színnyomására, bélyegzésére, sablonozásásra és jelölésére

Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS KJ JLi HL AJ HL 3LJ JL JL JJ_J JL T JL iL J_J J_J III HL kJ 147.704. SZÁM 15. k. 75. c. 1-10. OSZTÁLY — LA—455. ALAPSZÁM Eljárás polietiléntárgyak színnyomására, bélyegzésére, sabfonozására és jelölésére VEB Lack- unci Druckfarben Berlin cég, Berlin (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Buch Erna, Berlin A bejelentés napja: 1959. május 27. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1958. május 28. Ismeretes, hogy közönséges színnyomófestékeket polietiléngyártmányok felületén a következőképpen rögzíthetünk: 1. Vékony felületi réteg melegítéssel történő oxidatív kezelésével. Ennél az eljárásnál azonban a festék tapadószilárdsága csak a kezelést követő korlátozott időtartamban marad meg. 2. Klórozással és egyidejű megvilágítással, minek során azonban nem kerülhető el a klórgáznak a munkaterembe való hatolása, mivel túl-, nyomással kell dolgoznunk. 3. Elektronokkal való besugárzás, minek során hidiogénatomokat szakítunk le. úgyhogy a felü'i zámos kettőskötés keletkezik. A nyomást * /"1> gos időtartam után foganatosíthatjuk; ezzel -* i HJfesték tartós tapadása érhető el. » ' ' >• igénelvonással a felület ugyancsak nyo>~i i alkalmassá alakítható. Ennél az eljárásnál :> n J!J tilénfelületet lehetőleg teljesen körülöblítő iii'_i

< tartjuk, az oxigént távol. \ ' 'obbiekben felsorolt ismeretes eljárások kiitf. / se jelentős költségekkel és nehézségekkel i i t ' hoz járul annak veszélye, hogy a nyomó-i -leki 1 nem tudjuk maradéktalanul megszabadíts oldószertől. Ennek következtében előbb • L(V nióbb ragadásra hajlamossá válik és az 1. és •i ii'r

ásóknál egy idő múlva már nem tapad *' ' c< Jtisbiztosan a polietilénen. A találmány sze' inti lárás a polietilén azon tulajdonságán alap/ik hogy egyes színezékeket magasabb hőmér•-eklettu magába felvenni képes; ezáltal karcolásu/in leliratozás érhető el. \ u lálmány szerint abból indulunk ki, hogy a t ,í k< t ne a felületen késztessük tapadásra, ha-i > m n itgába a rétegbe hatolását idézzük elő. Ecélbo' L ' \ járunk el, hogy zsíroldható szerves pig-i i' ii különösen monoazoszínezéket, pl. szudánszínez, _Ket, kötőanyagként szulfurált növényolajat vagy vízoldhatóvá tett ásványolajat és a szokásos töltőanyagokat és oldószert tartalmazó színezékkeveréket polietiléntárgyak felületére (pl. szitanyomóeljárással) felviszünk, a nyomtatással ellátott tárgy felületét rövid ideig, az alapréteg vastagságától függően 1—3 percig, felmelegítjük, majd ezt követően a felesleges festéket vízzel lemossuk. Ezzel a kezeléssel a szudánszínezék egy részét a fólia felveszi, míg a vízoldható, szulfurált növényolajat a hordozóval és a többi színezékkel együtt a víz leöblíti,. A nyomás külső megjelenése a polietilénréteg fénye folytán ragyogó és karcolásbiztosan kapcsolódik a réteghez. Ez az eljárás különösen vastagabb és keményebb, kisnyomású polietilénből készült palackokon való felhasználásra alkalmas. A felmelegítést célszerűen úgy foganatosítjuk, hogy a nyomással ellátott tárgyat infravörös sugarakkal vagy más módon fűtött szárító kemencén vezetjük át. Ha nem áll infravörös-kemence rendelkezésre és ha a polietiléntárgyat kézi úton kell feliratokkal ellátni — akár ecsettel, kihúzótollal, bélyegzővel vagy sablonnal— úgy elegendő a feliratot rövid ideig lánggal (pl. Bunsen-égővel) felmelegíteni. Vékonyabb polietilén fóliákat ezzel az eljárással mélynyomás útján is nyomtathatunk, minek során a nyomott fóiákat fűtött hengerek felett vezetjük el. Példa szitanyomófesték összetételére: 20—25 rész törökvörösolaj 90% 20—25 rész tetralin 3— 5 rész szudánszínezék . 10—13 rész alumíniumhidroxid 15—20 rész magnéziumkarbonát 20—25 rész lithopone. Példa jelző- és bélyegzőfesték összetételére: 25 rész törökvörösolaj 90% 5—10 rész szudánszínezék 20—25 rész magnéziumkarbonát 20 rész spiritusz 25—30 rész toluol.