147700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsék előállítására

147.700 adhéziós erővel szemben mindinkább a mozgás közben fellépő elszakító erő hatása kezd érvényesülni. Ezenkívül viszonylag nagy golyók egyesítésekor végbemenő deformáció már oly nagy, hogy az ehhez elegendő képlékenység hiányában a golyó széthull. Emellett a deformációra fordított munka megnövekszik, a folyamat pedig lelassul. A 2. ábra szemlélteti a fenti viszonyokat, ahol két különböző nagyságrendű szemcseesoport van feltüntetve. Ha viszont a jelen tökéletesítés szerint az anyag egy részét a szemcsézőgép hátrább levő adagolónyílásain keresztül folyamatosan vagy kis részletekben adagoljuk be, ezt a másodlagosan vagy pótlólagosan beadagolt anyagot a már kialakult szemcsék egyenletesen veszik fel, az ily módon kialakult szemcsék közel egyforma nagyságúak és a gömbalakot is jól megközelítik. Ennek az eljárásnak tehát előnye az, hogy a berendezés jobb kihasználása és a kapacitás növekedése mellett szilárdabb, egyenletesebb nagyságú és szabályos gömb alakú szemcséket nyerünk, kisebb energiafelhasználás mellett. A fenti eljárás foganatosításának egy példaképpen! kiviteli alakját tüntei fel a 3. ábra, ahol a —4— szemcséző egységen —5—, —6—, —7—, —8— és —9— adagoló nyílások vannak. Az —5— nyíláson adagoljuk be az alapszemcse kialakulásához szükséges anyagmennyiséget, a 6—8 nyílásokon folyamatosan további előkészített anyagot adagolunk be, amelyet a már kialakult szemcsék egyenletesen felvesznek. A —9— nyíláson — szükség esetén — száraz port adagolunk az összetapadás meggátlása végett. A találmány szerinti eljárás hatásfokának nagyfokú emelését érhetjük el azáltal is, ha az 1. és 3. ábrák kapcsán ismertetett berendezéseket egymással kombináljuk. Ennek további előnye még abban is megnyilvánul, hogy az egész rendszer mozgásának lelassítása nélkül magas kitermelési hatásfok mellett nagyméretű szemcséket tudunk előállítani. Ezen kombinatív megoldásnak egy kiviteli formája lehet például, hogy a másodlagos, illetve pótlólagos anyagadagolásra szolgáló —8—, —7— és —8— nyílásokat — a szükséghez mérten — a második vagy hátrább álló egy vagy több vibrációs egységen alkalmazzuk. Ily módon az 1. egységben kialakul az alapméretű szemcse, a 2., 3. vagy további fokozatokban pedig — folyamatos anyaghozzáadás és a legkedvezőbb mozgásmechanizmus mellett — alakulnak ki a nagyobbméretű szemcsék. Természetesen a szemcsézendő anyag minőségétől, a készítendő szemcsék nagyságától és mennyiségétől függ, hogy hány egységet kell, a gazdaságosságot is figyelembevéve sorbakapcsolni és hol kell a másodlagos, illetve pótlólagos anyaghozzáadást megkezdeni. Az előzőekben ismertért fokozatos (másodlagos, illetve pótlólagos) anyaghozzáadás elve az ismert szemcséző berendezéseknél is kedvezően alkalmazható és egyes esetekben gazdaságos lehet ezeknek az ismert berendezéseknek a jelen 12 pótbejelentésben lefektetett fenti elvnek megfelelő átalakítása. Ismeretes például, hogy a dobszemcsézők és általában minden görgetéses rendszerű szemcséző csak akkor szolgálhat kielégítő terméket, ha viszonylag igen kis töltéssel dolgozik. Ugyanis, ha a dobban aránylag sok anyag van, akkor az anyag. egy része saját súlya alatt nagyobb rögökké egyesül, amik a lassú mozgás miatt már nem esnek újból szét és így egyenlőtlen nagyságú, kis szilárdságú és rossz minőségű terméket kapunk. A találmány szerinti eljárás alkalmazását hoszszú, nagyméretű szemcséző doboknál a 4. ábra hosszmetszetben szemlélteti. A szokásos módon lejtősen elhelyezett —10— forgódob, az elején —11— adagoló nyílással van ellátva. A dob másik végén —12— szállítószalag nyúlik a dob belsejébe, mely a —13— tartószerkezeten nyugszik. A szállítóberendezéshez a —14— adagoló a —15—, —16— ledobó szerkezet tartozik. A —11— adagolónyíláson beadagolt anyag a dob forgás közben ismert módon szemcsékké alakul. A —14— adagolón át folyamatosan a —-12—- szállítószalagra került anyag a —15— —16— ledobó szerkezeteknél a dobba hull, a már kialakult szemcsék ezt a pótlólag hozzáadott anyagot felveszik és így a szemcsék fokozatosan, egyenletesen növekednek. Ennek az eljárásnak előnye abban jelentkezik, hogy aránylag kis töltéssel működő szemcsézőberendezések kapacitását nagymértékben megnöveli, továbbá egyenletes nagyságú szemcsék előállítását teszi lehetővé. A találmány szerinti szemcsézési eljárásnak fentebb ismertetett javításai és berendezési változatai révén lehetőség nyílik arra, hogy a szemcséket különböző rétegekből építsük fel. Ennek műszaki és gazdasági szempontból oly esetekben van jelentősége, amikor például a szemcse anyagához kötő-^ anyagot is kell adni és előfordul, hogy ez a kötőanyag esetleg drága vagy káros hatású és emiatt szükségesnek látszik a kötőanyag mennyiségének csökkentése, anélkül azonban, hogy ez a szemcse szilárdságát veszélyeztetné. Ilyenkor a fenti javított és tökéletesített eljárások segítségével a szemcse magját kötőanyag nélkül vagy csak kevés kötőanyaggal, vagy kisebb hatású kötőanyaggal készítjük el és az így kialakított szemcsemagra a már ismertetett pótlólagos anyaghozzáadással több vagy jobb kötőanyagot tartalmazó keveréket viszünk fel. A szemcsék több, különböző rétegből való felépítése más egyéb célokat is szolgálhat, például szénnél az égési tulajdonságok javítását könnyen gyúló réteg felvitele által. A szemcséknek ez a réteges kombinatív felépítése, illetve a külső réteg felvitele történhet pl. a 3. ábra szerinti berendezésben, vagy az 1. ábra szerinti sorbakapcsolt egységekben vagy a 4. ábra szerinti módosított dobszemcsézőben. További tökéletesítése a törzsszabadalom szerinti szemcséző berendezésnek az a megoldás, mikor a szemosézés folyamatának láthatóvá tétele által a munkamenetet szabályozni és ellenőrizni tudjuk. Ennek egy kiviteli alakjaként az 5. ábra szerint a csöves szemcsézöberendezést keresztmetszetben ábrázolva tüntetjük fel, amelynél a —17— csövek hosszanti irányban felül nyitottak és vályúszerűen magasított oldalfalakkal vannak ellátva, a szemcsék kirázóclásának megakadályozása végett. Több —18— párhuzamos vályú alkalmazása esetén célszerű ezeket egy síkban egymás mellett elhelyezni. - A találmánv szerinti berendezések további javítását azáltal ériük el, hogy az edények belső falát, rugalmas anyaggal, pl. gumival béleljük. A rugal-