147699. lajstromszámú szabadalom • Forgácsterítő-berendezés

Megjelent i960, október ID. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.699. SZÁM 38. i. OSZTÁiY — KO—549. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Forgácsterítő berendezés Erdőgazdasági Tervező Iroda, Budapest Feltalálók: Krémer Endre, műsz. főelőadó és Borza Ernő műsz. főelőadó A bejelentés napja: 1957. május 13. A forgácslapgyártás egyik fő munkaművelete a ragasztóanyaggal kevert faforgács préseléséhez való előkészítése, vagyis a forgácslapméretnek megfelelő felületen történő egyenletes szétterítés. E munkaművelet elvégzésére — az alkalmazott különböző forgácslapgyártó technológiáknak megfelelően — többféle berendezés is ismert. Ily folyamatos a Bartrev és az extruder eljárás, míg a Fahmi-rendszer szakaszos működésű térítő-berendezést igényel. Az ismert szakaszos működésű terítőberendezéseknél a terítés általában olyan görgőkön mozgó, védőlemezekből képzett fenekű keretekben, azaz formázókocsíkban történik, amely kocsik szögvasakból alkotott pályán a terítés céljából előre, egy másik hasonló pályán pedig kiinduló pontjuk felé visszamozognak. A találmány tárgyát képező térítő-berendezés az utóbbi, szakaszos működésű berendezések csoportjához tartozik, de ezektől elrendezésében eltérve, a kitűzött műszaki feladatot egyszerűbben és gazdaságosabban oldja meg. A forgácslap gyártásra használt térítő-berendezésekkel és így a szakaszos működésű berendezésekkel szemben is megkívánt követelmény, hogy a kellő teljesítmény mellett a forgácsot egy, vagy egymás feletti három rétegben egyenletesen terítse el, üzembiztos, könnyen ellenőrizhető és a gazdasági követelményeknek is megfelelő legyen. A találmány tárgyát képező berendezés lényegében az ismeretektől eltérően egymás felett elhelyezett két pályából áll, amely pályákon a kívánt lapméretnek megfelelő nagyságú formázókocsik kényszermozgással előre, illetve az alsó pályán visszafelé közlekednek. A berendezés elülső részén a kocsikat egy szerkezet a felső pályára emeli, amíg a berendezés végén egy másik szerkezet a kocsikat alsó pályára juttatja le. A felső pályarész felett a forgácslap milyenségétől függően (egyrétegű, vagy háromrétegű forgácslap) egy, vagy három helyen olyan adagoló-berendezés van alkalmazva, amely az alatt elvonuló formázókocsikba a forgácsot — ennek teljes szélességében — egyenletesen behullatja. A kitűzött terítési feladatot tehát a berendezés oly módon oldja meg, hogy a felső pályán egymás után elhaladó formázókocsikba egy, illetve három helyen behulló forgács a kocsik mozgásának, továbbá a forgács adagolásának egyenletessége következtében egyenletes rétegvastagságban térítődik. A találmány lényege az, hogy a kocsik mozgatásának ez ideig alkalmazott egymás melletti elrendezése helyett egymás feletti elrendezését, továbbá ennek megfelelően a kocsik kereszttovábbításai helyett kocsiemelőket (lift szerű szerkezet) alkalmaz. Végeredményképpen a térítő-berendezés kocsisora e találmánynál egy keretekből alkotott lánchoz hasonlóan működik, azzal a különbséggel, hogy a láncszemek, kocsik közvetlenül nincsenek összekapcsolva és a megfordulás nem lánckerekek, hanem liftek segítségével történik. A berendezés fő előnye egyrészt a kis helyfoglalás, ami "a forgácslemez üzemek építési költségeinél jelentékeny mértékben jelentkezik, másrészt előnye a kisebb előállítási és üzemeltetési költség. A találmány kivitelezhető oly módon, hogy az alsó visszatérő kocsik mozgatása is a felső kocsisorhoz hasonlóan gépi úton történjen. Ebben az esetben a térítő-berendezés két végén helyet foglaló szerkezetek, amelyek a kocsik másik pályára történő átváltását hivatottak elvégezni, automatikusan egyszerre működnek és a berendezés végén egy kocsit az alsó pályára, a berendezés elején pedig egy kocsit a felső pályára egy időben emelnek át. A találmány további kiviteli alakja az, amiidőn az alsó visszatérő pálya 2° alatti lejtőt képez és a kocsik a kiinduló pontjukra a lejtőn külön meghajtás nélkül gördülnek vissza. Ez esetben a kocsiemelő- és süllyesztő-berendezés egymásól függetlenül is működtethető. A találmány példaképpeni kiviteli alakját a rajzok 1. elrendezési ábrája mutatja be, amely rajzon