147693. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés televíziós vevőkészülék videóerősítő fokozatának vizsgálatára

147.693 ra azonos értékre állítható. A rezgőkör ugyanis, amelyben a kristályoszcillátor által előállított alaprezgés modulált alakban megjelenik, erősen csillapított, s ez azt eredményezi, hogy az eredő rezgés (oldalfrekvencia) minden mérési frekvencián azonos amplitúdójú. A vevőkészülék videóerősítő fokozatában levő elektroncső anódkörében fellépő kimenő feszültséget olyan csővoltmérővel kell mérni, amelynek bemenő kapacitása a vizsgált készülék képcsövének bemenő kapacitásával egyenlő. Megjegyzendő, hogy a képcsövek bemenő kapacitása ezidőszerint kb. 6 pF s így a csővoltmérő bemenő kapacitásának is ekkorának kell lennie. Ugyanez a csővoltmérő felhasználható arra, hogy vele az alapfrekvencia és a moduláló frekvenciák amplitúdóit és ez^cl a modulációs százalékot mérjük, ill. ellenőri -*\\z. Ezt az eljárást az 1. ábra mutatja. A 9,5 MHz frekvenciájú alaprezgést az 1 kristályoszcillátor állítja elő, s ebből a 2 frekveneianésyszerező a televíziós átvitelnél szokványos 38 MHz képhordozó középfrekvenciát kéoezi. A moduláló frekvenciákat a 3 moduláló frekvencia oszcillátor állítja elő, amelyik állandó anódfeszültségét — a moduláló frekvenciák stabilitása érdekében — a 4 feszültségstabilizátortól kapja. A 3 oszcillátor feszültsége kapacitív osztón keresztül az 5 katódkövetőn át a 6 modulátorra kerül; az ebből kilépő moduláló frekvenciákat a 7 modulált, középfrekvencia végerősítő a képhordozó középfrekvenciára szuperponálja és az eredő rezgést a vizsgák: 9 vevőkészülék keverőcsövének rácsára adja. A moduláló frekvenciák a 9 vevőkészülék videóerősítő fokozata anódkörének vizsgálatához a 8 moduláló frekvencia végerősítőn keresztül közvetlenül is levehetők. A méréseket a 10 nagyfrekvenciás csővoltmérő végzi, amelyik a mérendő pontokra a 11 átkapcsolón keresztül csatlakozik. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy példaképpen! kiviteli alakját a 2. és a 3. ábrával kapcsolatban ismertetjük. A 2. ábra az 1. ábra szerinti 1 kristályoszcillátort, a 2 frekvencianégyszerezőt, a 6 modulátort, a 7 modulált-középfrekvencia végerősítőt és a 8 modulálófrekvencia végerősítőt magába foglaló egység kapcsolási rajzát mutatja. A 3. ábra az 1. ábra szerinti 3 modulálófrekvencia oszcillátort és az 5 katódkövetőt magába foglaló egység kapcsolási rajzát ábrázolja. Az ábrák a tápegységet, az egyenáramú szűrőköröket, a csatoló és leválasztó kondenzátorokat, valamint a katódkomplexumokat, mint a találmány tárgyát nem érintő és egyébként ismert részleteket, nem tartalmazzák. A 3. ábrán a tizenegy csatolt rezgőkör és trimmerkondenzátor helyett csak egy-egy van feltüntetve. Az 1 kristályoszcillátor a 12 kristályt és a 13 kettőstriódaelektroncső egyik felét tartalmazó körben (2. ábra) 9,5 MHz frekvenciájú rezgést állít elő. A rezgés a 13 kettőstriódának a 2 frekvencianégyszerezőhöz tartozó másik oldali rácsára kerül, többszöröződik és így az anódkörében levő 14 rezgőkörben már négyszeres frekvencia, 38 MHz lép fel. A 14 rezgőkör szekunder tekercse a 6 videómodulátor 15 elektroncsövének 16 munkaellenállásával sorba van kapcsolva, ezáltal a 38 MHz hordozó frekvencia és az alábbiakban leírt módon előállított moduláló frekvencia a 7 középfrekvenciás végerősítő 17 elektroncsövének rácskörében összeadódik, így a 18 anódköri rezgőkörben a 38 MHz frekvenciájú hordozórezgés már modulált alakban jelenik meg. A 19 kapcson megjelenő kimenőfeszültség amplitúdójának szabályozása a 20 feszültségosztóval történik. A moduláló frekvenciák előállítását a 3 modulálófrekvenciaoszcillátorhoz tartozó 21/1 kettőstriódaelektroncsőfél végzi, (3. ábra) oly módon, hogy a 21/1 elektroncső-oszcillátorhoz a háromtárcsás és a példa szerint tizenkétállású 22 szelektor felváltva a tizenegy rezgőkör valamelyikét kapcsolja, míg a tizenkettedik helyzete a modulálatlan állapot. A tizenegy különböző rezgőkör közül a 3. ábra példaképpen egyet tüntet fel. Ezeknek a rezgőköröknek az adott példában olyan a méretezése, hogy a rezgések frekvenciája 0,1; 1; 2; 2,5: 3; 3,25; 3,5; 3,75; 4; 4,25; illetve 4,5 MHz .A 22 szelektor 22/1 csúszóérintkezője a 21/1 elektroncső anódjához, a 22/11 csúszóérintkező a 21/1 cső rácsához, a 22/IIT csúszóérintkező a 21/11 cső rácsához csatlakozik. A 3 oszcillátor feszültsége kapacitív osztón keresztül jut az 5 katódkövetőhöz (1. ábra) tartozó 21/17 elektroncsőfélre (3. ábra). Az 5 katódkövető a moduláló frekvenciát (videójelet) a 23 csatlakozó kapcson át (2. és 3. ábra) a 24 feszültségosztóra(2. ábra) adja. A kapacitív osztás a 25 állandó és a 28 állítható (trimmer) kondenzátorral történik oly módon, hogy minden moduláló frekvenciához külön trimmer-kondenzátor tartozik s ezzel valamennyi moduláló jel amplitúdója azonos értékűre állítható be. A modulációs százalék 0% és 60% között a 24 feszültségosztóval (2. ábra) folyamatosan állítható. A moduláló frekvenciák közvetlen felhasználása úgy történik, hogy a 24, feszültségosztóval 0 és 0,5 V között szabályozható amplitúdójú és feljebb felsorolt frekvenciájú jeleket a 26 kapcson lehet levenni. A 24 feszültségosztó mozgó érintkez5-jéről levett moduláló feszültség a 15 modulátor elektroncsövet és a 8 moduláló frekvencia végerősítő 27 elektroncsövét vezérli. A 28 és 29 kristálydiódákkal egyenirányítóit középfrekvenciás képhordozó feszültséget és a moduláló feszültséget, valamint a modulációs százalékot, továbbá a vizsgált vevőkészülék kettősdiódával egyenirányítóit videófokozati kimenőfeszültségét a beépített 10 csővoltmérővel (1. ábra) mérjük, amit a 11 átkapcsolóval egyrészt a 30 és 31 kapcsokhoz, másrészt a vevőkészülék videó végerősítő fokozatához lehet csatlakoztatni. A televíziós vevőkészülék képcsőfoglalatát a mérés alkalmával a 10 csővoltmérő bemenő hüvelypárjába dugaszolt képcsőfejbe kell dugaszolni. A csővoltmérő és a képcsőfej együttes bemenő kapacitásának a képcső bemenő kapacitásával kell azonosnak lennie, ami a jelenleg használatos képcsövek esetében 6 pF. A berendezés egy-egy készüléktípus előírt átviteli görbéjéhez könnyen beállítható úgy, hogy a vevőkészülék kimenőfeszültsége minden mérési frekvencián azonos legyen. Tömeggyártásban így nem kell a különböző frekvenciákon előírt feszültségértéket az ellenőrzést végző személynek megjegyeznie.