147680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus és félszintetikus polimér anyagból készült alakzatok színezésére
Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.680. SZÁM 8. m. OSZTÁLY — FI—141. ALAPSZÁM Eljárás szintetikus és félszintétikus polimer anyagból készült alakzatok színezésére VEB Filmfabrik AGFA Wolfen. Wolfen (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Dr. Lange Kurt vegyész, Wolfen, Du tea György vegyész, Dessau, Dutca László vegyészmérnök, Dessau A bejelentés napja: 1959. április 21. Német Demokratikus Köztársaságbelí elsőbbsége: 1958. augusztus 25. Amióta rostokat, szálakat, fóliákat, filmeket stb. óriásmolekulájú anyagokból állítanak elő, ezeknek az alakzatoknak a színezése többé-kevésbé nagy nehézségekkel járt. Ismeretes számos ilyen anyag, pl. cellulóz és származékai, poliamidok színezése különleges színezékekkel. Azonban rendkívüli nehézségekkel, jár az erősen hidro""ób, pl. poMakril-nitrilből és más polivinil-vegyületekből, valamint különösen a különböző poliészterekből készült alakzatok színezése. Ezeknél gyakran úgy ,iárnak el, hogy a fonóoldat vagy olvadék egészét színezik, illetve színező pigmenseket adnak hozzá és a fonóberendezésből már színezve fonnak. Ismeretes továbbá eljárás (1 029 452 sz. francia szabadalmi leírás), amely szerint szálon fejlesztett színezékek kapcsoló összetevőit adják a fonóoldathoz, azaz ezeket benne feloldják és azután, alkalmas utókezelő fürdőben in situ eszközlik az alakzatokba már bekebelezett színezékösszetevők kapcsolását. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy ezen az úton egy fonóoldatból csak egyetlen színű szálat lehet fonni. A találmány szerinti eljárás abban van, hogy a fonóoldatban vagy olvadékban, illetve azok kiindulási anyagában csupán az egyik színtelen színezék-összetevőt oldjuk fel, majd a szálat, fóliát vagy filmet színtelen állapotban megfonjuk ill. formáljuk. Ezután a másik, kapcsoló színezékösszetevőt, a soron következő utókezelő fürdőbe kebelezzük be és a színezéket a már kész szálon ill. szálban (vagy alakzatban), egy további lépésben hőhatásra és/vagy megfelelő vegyületeket tartalmazó előhívó-fürdőben fejlesztjük ki. Ezáltal az alakzatok színe és színárnyalata tág határok között változtatható és ugyanazon fonófürdőből nagyszámú különböző színű alakzat állítható elő. Az ily módon eszközölt színezések rendkívül tiszták, mélyek és fény- és mosásállók. A találmány szerint előnyösen alkalmazhatók a naftol-sorozat színezékei, amelyeknél a fonóoldatba bekebelezett naftol-származékok (H-savak, R-savak, S-savak, Chicago SS-savak) a rendelkezésié r'Uó előlmő ók cg<s '-/ skálájával a leg l I'IJJ ni/oob -, ni i.nvJvtokbi i hí1 hatol elő * s i r ii' i i K v r'l ib/na'hiíok V \ J Aí t> >- ,1 -nsitt nt (Vhui«-' U .1 M 1 L, < 1 \ u n li n J "> db-ir Uiu rá i' oiild *"jt " íj J/JO üf r t e'ii pul li i n ml ho'/i^di -H ( í-il/i i íJ^al i- 'i di, \i< fciiokiyi flekkem használjuk es a szalkepzest ismert módon foganatosítjuk, úgy gyakorlatilag színtelen terméket kapunk. Ha ezt 2-—10 közötti pH-értékű kapcsolófürdőn vezetjük át és csaflakozólag magasabb, de 150 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten (hőközlőként levegőt, vizet, gőzt, polialkoholokat, magas forrpontú szénhidrogéneket stb. alkalmazva) előhívjuk, kitűnő fényű színek széles skáláját kaphatjuk meg. A színek valódisága kiváló. A kapcsoló-összetevők. változtatásával tetszés szerinti színeket állíthatunk elő. Módunk van továbbá arra, hogy az előhívóban, illetve a szárítózónában különböző hőmérsékleteket alkalmazva, a színárnyalatokat változtassuk. Az előhívott színezékeket a roston vagy a rostban sugárzó hővel vagy kontakfűtéssel rögzíthetjük. Adott esetben, különösen, ha bizonyos színárnyalatok állítandók elő, a színezék képzése után még egy második színező-eljárást is csatlakoztathatunk, vagy úgy is eljárhatunk, hogy már a színezékalapozásnál, a színezék-összetevő mellett, egy további színezéket is adagolunk a kiindulási anyaghoz. 1. példa: Cellulóz alapú műrost előállításánál szokásos viszkózoldat 25 kg-jában 40 g Naphtol AS—D-t
