147676. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögtetők és gőztranszformátorok fokozatos elgőzölögtetéssel

147.676 az ,,X" térbe történik, rendszerint a —4— fal alatti részbe. E csonk a ,,B" ábrán nincs feltüntetve. Az „Y" rész kisebb a másiknál. A —2— fűtőtérben ez az elválasztás nincs meg. Az ,,X" és ,,Y" tér a —10— csövön át összeköttetésben van. A —2— fűtőtérbe beáramló gőz hasonlóan a szokásos elvhez, az —5— cirkulációs csövek hűtőhatása következtében lecsapódik, majd a —6— csonkon elfolyik. A —3— és —4— falak éppen úgy megvannak, mint az ismert rendszerben. Az „X" térben fejlődő gőz a —7— cseppleválasztón keresztül hagyja el a teret, az „Y" térben fejlődő gőz pedig a —9— és a —7— cseppleválasztón keresztül egyesül az „X" térben fejlődő páragőzzel. Az „X" tér leiszapolása az ,,Y" tér felé az említett —10— csövön át történik, az „Y" tér leiszapolása pedig a —8— csonkon. A találmány az elgőzölögtetőt a pótvíztér elválasztásával kettő, vagy több teljesen önálló elpárologtató térre osztja szét. Az „X" térbe az ún. tiszta szakaszba táplálja a pótvizet. Ez az első fokozat a besűrűsödés miatt —10— csövön át folyamatosan lefolyik a második, jóval kisebb teljesítményű „Y" térbe, mely az elgőzölögtetés második fokozata, az ún. sós szakasz. Így az ,,Y" tér pótvize az „Xi" tér besűrűsödött pótvize. A sós szakasz folyamatos leeresztését pedig ugyancsak a besűrűsödés miatt a —8— csonkon keresztül végezzük el. A tiszta szakaszban a pótvíz sótartalma jóval kisebb a szokásos elgőzölögtetők pótvízterében uralkodó sókoncentrációnál, míg a sós szakaszban a szokásos rendszer koncentrációjának többszöröse. Mivel azonban a fejlődő gőzök nagyrésze a tiszta szakaszból fejlődik, a sós szakaszból pedig viszonylag egy kis menynyiség, a „B" ábra —11— csonkján elmenő és az „X"—,,Y" terek gőzeiből összetevődő páragőznek kisebb lesz az eredő sótartalma is a szokásos elgőzölögtetőkből fejlődő páragőz sótartalmához képest. A tiszta és a sós szakasz szerkezetileg megoldható nemcsak egy edénynek két megfelelő részre való felosztásával, amint azt a ,,B" ábra feltünteti, hanem úgy is, hogy a tiszta szakaszt is és a sós szakaszt is, egy-egy különálló edényben létesítjük. Ez esetben ugyanis a nagy sótartalmú sós szakasz vize a tiszta szakasz vizével, a válaszfalon való átszivárgással nem keveredhet és így a sós szakaszban a gőzterhelés és a sókoncentráció a „B" ábrában leírt megoldáshoz képest növelhető, ami a fokozatos elgőzölögtetés jóságának további javulását eredményezheti. Csak természetesen ez a fajta szerkezeti kialakítás drágább és sokkal több műszaki részlet problémát jelent. E megoldás ismertetésénél a ,,B" ábra jelöléseit használva, tehát van egy ,,X" és egy ,,Y" edény. Mindkettőben ki kell alakítani a —2— fűtőteret, a —3— és —4— falakkal és az —5— cirkulációs csövekkel az áramlást. A fűtőgőz az „X" és „Y" edényekben a —2— fűtőterekbe áramolva, a pótvíz hűtőhatására lecsapódik és az edények —6— csonkjain elfolyik. A pótvízből fejlődő gőz valamilyen rendszerű cseppleválasztón keresztül, mely az „X?" edényben van elhelyezve, az „Y" edényben elhelyezett cseppleválasztóba kerül, ott egyesül az „Y" edényben hasonló módon fejlődött gőzzel, majd a rendszert elhagyja. Azáltal, hogy a „tiszta" és „sós" edényekből fejlődő gőzök, a „sós" edényben levő cseppleválasztóban egyesülnek, nem állhat fenn a tiszta edény sókoncentrációjának az „Y" edényből fejlődött gőz által okozott növekedése. Póív.;e táplálás csak az „X" edénybe történik és ezen edény besűrűsödött vizét csövön át az „Y" edénybe engedjük át. Az egész rendszer leiszapolása pedig csak az „Y" edényből történik. Egyes esetekben, mikor egészen különleges jő minőségű gőzre van szükség, a sós szakaszban a gőztér felső részén elhelyezett permetezőfej vagy megfelelően átlyukgatott lemez segítségével tiszta csapadékvíz permetet áramoltatunk lefelé. Az ,,Y" térben felfelé áramló gőz, mely nagy sótartalmú vízcseppeket is magával ragad, a lefelé áramló tiszta vízfüggöny hatására, e vízcseppeket elveszti, és így az e térből fejlődő gőz sótartalmát is, de az egyesített gőzök sótartalmát is természetesen csökkenti. Szabadalmi igénypontok: 1. Álló vagy fekvő rendszerű elgőzölögtetek és gőztranszformátorok, azzal jellemezve, hogy az elpárologtató tér belső válaszfallal vagy válaszfalakkal van kettő, vagy több térre osztva. 2. Az 1. igénypont szerinti elgőzölögtető vagy gőztranszformátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tiszta szakaszban fejlődő gőzök iránytöréses, ciklonos vagy szűrős megoldású cseppleválasztón át vannak kivezetve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elgőzölögtető vagy gőztranszformátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sós szakaszból fejlődő gőzök úgy vannak kivezetve, hogy iránytöréses, ciklonos, vagy szűrős megoldású cseppleválasztón keresztül egyesüljenek a tiszta szakasz gőzével. 4. Az 1—3. igénypont szerinti elgőzölögtető vagy gőztranszformátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sós szakaszban permetezőfej van beépítve cseppleválasztó helyett, melynek révén pótvíz bepermetezéssel a sós szakaszból fejlődő gőzökből só mosható ki. 5. Az 1—4. igénypont szerinti álló vagy fekvő rendszerű elgőzölögtető vagy gőztranszformátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sós szakasz, vagy szakaszok a főedényen kívül, tehát különállón vannak elhelyezve. 6. Az 1—6. igénypont szerinti elgőzölögtető vagy gőztranszformátor kiviteli alakja, mely jellemezve van fenti igénypontok bármelyike szerinti berendezések kombinációjával. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könj V'.-I'MIC, 602575. Terv Nyomda. Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.