147666. lajstromszámú szabadalom • Alacsonynyomású higanygőzkisüléses cső

Megjelent i960, október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.666. SZÁM 21 g. 1-16. OSZTÁLY — EE—596. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Alacsonynyomású higanygőzkisüléses cső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, Budapest Feltalálók: Szigeti György akadémikus (a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre laboratóriumának vezetője) és Lakatos György mérnök (a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre laboratóriumának munkatársa), mindketten budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. december 6. Ismeretes, hogy az olyan alacsonynyomású higanygőzkisüléses lámpák, amelyek a higany rezonanciasugárzását hasznosítják, különösen pedig a fénycsövek teljesítményének a fajlagos felületi Watt-terhelés 40 mW/cm 2 fölé való emelésénél a kisüléses lámpában az optimális fényhasznosítás elérése érdekében a cső végein olyan hűtőkam­rákat képeznek ki, amelyek, az optimális fény­hasznosítás eléréséhez szükséges 30—45 C° leg­alacsonyabb csőfalhőmérséklet elérését biztosítják. Ismeretes továbbá, hogy az ilyen hűtőkamrákat a kisüléses lámpa elektródáitól, pl. a cső végei­től kb. csőátmérőnyi távolságban egy-egy fém­tárcsával választják el úgy, hogy a kamrák tere és a kisülési lámpa elektródái közötti tér között a higanygőz nyomása megfelelő réseken keresztül kiegyenlítődhessen. Az ilyen tárcsákkal elhatá­rolt kamrák hátránya, hogy a kamrák fala felé elzárja a gőzkisülésben keletkező ultraibolya sugárzás útját a kamra falán elhelyezett fénypor felé és ezért a kisülési lámpának a kamra fala által kiképzett részén lényegesen lecsökken a felületi fényesség a lámpa többi szakaszához képest. Hátránya továbbá ezen tárcsák alkalmazásának, hogy a szabad gőzáramlást, és ezáltal a higany­gőz koncentrációk kiegyenlítődését gátolják. -A találmány szerint ezt a hátrányt azzal küszö­böljük ki, hogy a kisülési lámpát a fent említett tárcsák nélkül úgy képezzük ki, hogy az ábra szerinti lámpa elektródái a cső végeitől legalább t = 1.5 d távolságra legyenek, ahol d a cső külső átmérője. Ezáltal kevésbé csökken a csővégek felületi fényessége. A találmány szerinti elrendezéssel biztosítottuk továbbá az állandó gőznyomás-kiegyenlítődés le­hetőségét, meggyorsítottuk a lámpák beégési idejét. A higany-rezonanciasugárzása önabszorpció út­ján a gőzatmoszférában elég messzire eljutva, a végek fényessége kevéssé csökken a találmány szerinti lámpánál, mint az eddig használtaknál. Sőt, mivel a cső végein az összes eddigi konst­rukcióknál veszendőbe menő, ultraibolya sugár­zást itt hasznosítani tudjuk, a találmány szerinti cső hatásfoka a szokásos hűtőkamra nélküli ki­vitelhez képest kb. 1—3%-kal, míg a hűtckamrás csövekhez képest kb. 2—4%-kal nagyobb. Ennek az a magyarázata, hogy míg a hidegkamra nél­küli fénycsöveknél a katód, közelesvén a bura­véghez, a keletkező ultraibolya sugárzás egy cse­kély, habár el nem hanyagolható töredéke a fényporral be nem vont felületekre esvén, ott elnyelődve kárbaveszett, addig a katód találmá­nyunk szerinti elrendezése következtében a ka­tódról hátrafelé, a csővég felé történő sugárzás kúpjának szöge kisebb, tehát a bevonatlan felü­letekre, az eddigieknél lényegesen kevesebb sugárzás jut. Találmányunk egyik kiviteli alakját ábránkon szemléltetjük, A hivatkozási jelek magyarázata a következő: (1) üvegfal, (2) elektróda, (3) fény­por bevonat. A ,,t" az elektróda távolsága a cső végétől. Szabadalmi igénypont: Alacsonynyomású higanygőzkisüléses cső, főleg a higany rezonancia vonalait hasznosító cső, leg­alább 40 mW/cm 2 fajlagos felületi Watt-terhelés­sel, a cső legalább egyik végén kiképzett hűtő­kamrával, azzal jellemezve, hogy a cső elektró­dája a kamra szakaszán a cső végétől legalább a csőátmérő 1.5-szeresének megfelelő (t) távol­ságra van kialakítva, mimellett a hűtőkamra és a cső többi része közötti szabad keresztmetszet gyakorlatilag változatlan. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 602575. Ten/ Nyomda. Budapest V., Balassi Bálint utca 21-

Next

/
Oldalképek
Tartalom