147650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép rostnövények, főképpen kender hántolására
2 147.650 kórókat továbbító értelemben, míg a —11— vezetőgörgők mindegyike a hozzátartozó —13— karon lenghetően vannak lazán foroghatóan elrendezve, amelyek a —13— karok révén a —10— görgőkről a —14— rugók ellenében felbillenthetők. E megoldás lehetővé teszi a gép szélességében elrendezett vezetőgörgőpárok egyenkénti tisztítását és üzemben szükséges külön kezelését. A vezetőgörgőkön át a kórok a —15, 16— vágógörgő-párokba haladnak, melyeknek az 1. ábra V—V vonala menti együttműködő részletét nagyobb léptékben az 5. ábra szemlélteti. Ezek szerint a —15— görgő hornyában haladó kórót a forgó —16— késtárcsa kettéhasítja. E —16— késtárcsa éle a vágás hatásossága érdekében fűrészfogazással lehet ellátva. A —15— görgők a —10— görgőkkel együtt a kórókat továbbító értelmű egy irányú forgást végeznek, míg a —16— vágó-, ill. fűrésztárcsák ellenkező irányban és gyorsabban forognak. A farészeikkei együtt hosszukban kettévágott kórok szétválasztott félrészei a 6—8. ábrákon nagyobb léptékben szemléltetett —17 és 18— nyomóhengerek alá haladnak, melyek közül az első —17— henger palástja kifelé rézsútosabb, a második - 18-— henger palástja pedig laposabb, úgyhogy azok fokozatosan szalaggá lapítják az alattuk és a vezetőasztalszerűen elrendezett —19— nyomólap felett elhaladó kórószárfeleket. A —17 és 18— nyomóhengerek a —20— állványban kuliszaszerűen elmozgathatóan vezetett —21— himbában vannak elforgathatóan ágyazva és azokat a —22— rugó szorítja a kórószárakra. A —19— nyomólap —19a— eleje lapos V alakú és ebből fokozatosan síkfelületbe megy át, amely kialakítás elősegíti a felettük haladó kórószeletek terelését és lefektetését a nyomógörgők alá. A kórok hosszirányú szétvágását és szalagokká préselését elvégző fenti szerkezetek után a kórószalagok a —23, 24— továbbítóhengereken át a háncs lehajlását végrehajtó szerkezetekbe haladnak tovább. A —23 és 24— továbbítóhengerek húzóhatást fejtenek a kórószalagokra és eközben szükségszerűen tovább lapítják azokat, mivégett célszerűen a felső —24— henger a —25— állványban állítható. A hajalást, vagyis a háncs és fásrészek szétválasztását egy vízszintes és függőleges hengerpár végzi. A kettévágott kórószár szétválasztása és laposra préselése után képződött szalagokban a háncsrostok a szalagok alsó részét képezik és ezek fölött folyamatos réteget képeznek a fásrészek. A —23 és 24— hengerek között áthaladó szalagok elején a háncsrostokat a fásrétegtől elválasztjuk, ami könnyen végrehajtható akár a szalagok elejének az említett rétegek közötti behasítával, akár oly módon, hogy a szalagok elejének mégha jutásával a fásréteget egy kis darabon letörjük. A háncsrétegek és a fásrétegek szalagokra szétválasztása, vagyis a hajalás és vízszintes —26, 27— hengerpár révén történik. E hengerpár gumiréteggel van bevonva és annak második —27— hengere megfelelő ütemben működtetett emeltyűszerkezet révén a —27a— tartóállványában emelhető és süllyeszthető. Ezen emelő- és sülylyesztő mozgatás egyben a meghajtás ki- és bekapcsolását is végezheti. A kórószálak hajalásának menete a következő: a hajalás kezdete előtt a —27— henger kb. átmérőjének megfelelő magasságnyira felemelt helyzetben van, úgyhogy a préselten odaérkező kórószalagok végei a —27— henger alá kerülnek. Ekkor a —27— henger a —26— henger melletti alsó helyzetébe süllyed és eközben az alája érkezett kórószalagvégeket a —28— terelőléc sarka mentén lehajlítja, miáltal azok fásrétege eltörik, és a lehajlított szalagvégeket a —26— henger és azzal vízszintes helyzetbe süllyedt —27— henger egymással érintkezésbe kerülő hengerpalástjaik révén közrefogják. A —27— henger forgatását fogaskerék-kapcsolat révén a —26— henger végzi, amely kapcsolat a —27— henger felemelt helyzetében szünetel, de annak alsó — vízszintes — helyzetbe süllyedésekor újból létrejön, úgyhogy a —26 és 27— hengerek forgásuk révén a palástjaik által megfogott szalagvégeket folyamatosan húzzák tovább, miközben a háncsréteg a —28— terelő élén derékszögben irányt változtatva elválik a fásrétegtől. A —26 és 27— hengerek a közrefogott háncsréteget húzóértelmű forgásukkal folyamatosan lefejtik, ill. elválasztják a fásrétegtől, amely utóbbi a —28— terelőléc és a —27— henger fölött elrendezett —29— fedőlemez fölött elhaladva a —30, 31— hengerpárok közé jutva, azok húzó hatására zúzásmentesen, szalag alakban vízszintesen távozik a gépből, a rajzon nem ábrázolt asztalra vagy gyűjtőszalagra, amely révén elvezethető. A vízszintes —26, 27— hengerek által lefejtett rostszalagok a ferde —32— asztalon távoznak eí a gépből. A rostszalagok leírt útját szaggatott —8a— vonal, a fásrétegek útját pedig a pont-vonással ábrázolt —8b— vonal mutatja. A —27— henger süllyedésekor letört néhány cm-es fásrétee, amely eközben fel is lett lazítva, kefével, ventillátorral vagy más megfelelő módon könnyen eltávolítható. A kórószárak, szalagok, rostszálak és fásrészek húzását végző hengerek gumi vagy más megfelelő pl. műanyaggal vannak bevonva. A gépi berendezés szerkezeti részei a leírt műveletek folyamatos elvégzésére alkalmas módon vannak a megfelelően méretezett —33— gépállványon elrendezve. A forgatást, ill. hajtást igénylő szerkezetek működtetésére történhetik közlőműről, vagy egyedi hajtószervként alkalmazott villanymotorról és az —1— etetőszalag az —5, 6— továbbítőszalagok, kórótovábbító görgők, ill. hengerek —16— vágótárcsa, ill. fűrész forgatása megfelelő forgásközvetítő szervek pl. szíj-, fogaskerék-, lánchajtás révén, melyek megfelelő megválasztása és alkalmazása a találmány lényegét nem érintő egyszerű szerkesztői és kivitelezői feladatot képez. A leírt műveleteket végző szerkezetek egymás mellett elrendezett elemekként alakíthatók ki és oly számban alkalmazzuk azokat, ahány kóró párhuzamosan haladó hántolását kívánjuk elvégezni. Ezen megoldás előnye, hogy a párhuzamosan elrendezett szerkezeti elemek külön működhetnek, a kórok vastagsági és hosszúsági eltérései komplikációt nem okoznak, az egyes kórószálak hántolása önálló és egymást követő független munkafolyamatban végezhetők. Ily módon a gép