147646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumszulfit vagy nátriumbiszulfit előállítására cellulózgyártási szennylúgokból

o Megjelent i960: október In. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.646- SZÁM 12. i. 17-25. OSZTÁLY — ZE—145. ALAPSZÁM Eljárás nátriiimszuíl'it vagy nátriumbíszul fit előállítására cellulózgyártási szennylúgokbóí Institut für Zellstoff und Papier, Heidenau/SA. (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Schmidt Horst vegyészmérnök, Dresden, Weigt Günter vegyésztechnikus, Heidenau A bejelentés napja: 1958. december 13. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1958. március 18. A találmány tárgyát oly eljárás képezi, amely nátriumszulfitnak vagy nátriumbiezulfitnak a szul­í'itlúgok eiégetési maradékaiból nyert nátriumszul­fidtartalmú oldatokból, kéndioxid közvetlen beve­zetése útján történő előállítására szolgál. Féíeellul óznak az ún. semleges szulfit-eljáras­sal, ill. cellulóznak a biszulfit-eljáráisisal történő elő­állítása során minőségileg megegyező összetételű ún. zöldlúgok 'keletkeznek, amelyekben csupán a jelenlevő főalkotórészeknek, a nátriumkarbonát­nak és a nátriumszulfidnak a mennyiségi aránya különböző. A szulfitlúg-ragenerálási eljárások főfeladatát nátriumszulfitbó] vagy nátriumhidrogénszulfitból álló oldatnak az .olvadékból való kinyerése képezi. Ezt a feladatot az eddigi eljárasokkal nem tudták kielégítő módon megoldani; ezért világszerte vi­szonylag kisszámú nagyipari regeneráló berende­zést helyeztek üzembe. Az olvadék átalakításának fő nehézsége abban nyilvánul meg, hogy a nátrium­karbonát mellett az olvadékban jelenlevő' nátri­umszuiíid a kéndioxiddal történő szokásos reagál­ta tás során nagy mennyiségű nátriumtioszulfátot képez, ami pedig nem. kívánatos a cellulózgyártás során, minthogy ez az: anyag a feltárás kémiája szempontjából inaktív, sőt nagyobb mennyiségek­ben káros hatású is lehet. A regenerálás e problémájának megoldására eddig közölt javaslatok legtöbbje ezért a nátrium­szulfidot előbb széndioxid bevezetése útján nát­riumkarbonáttá igyekszik átalakítani és csak ez­után tér rá a kéndioxid bevezetésére'. Ez; a megol­dás ugyan viszonylag biztonságos, a problémát azonban csupán kerülő úton igyekszik megoldani. Sokkal ritkábban találkozhatunk olyan javaslatok­kal, amelyek a kéndioxidnak az olvadék oldatába való közvetlen bevezetését tekintik előnyösebbnek. A szulfittá való' közvetlen átalakításra irányuló első javaslatok az 1 892 100. sz. amerikai szabadal­mi leíráson alapulnak. E leírás szerzője azt java­solja, hogy a zöldlúgba vákuum alatt, élénk keve­rés közben, a forrpont megközelítő hőmérsékleten történjék a kéndioxid bevezetésié', mimellett a nem kívánatos tioszulfátképzőtdés visszaszorítására a bevezetésre kerülő kéndioxidgáznak nitrogénnel vagy vízgőzzel, való hígítását ajánlja. Eltekintve attól, hogy ily módon a legtöbb esetben nem sike­rül +iois-;'[üípthoin fiypcriny foViít a z összes PŐ'" a rta­'ii m i c mU\ 'S , o+ u ' n n j 1 te1 > \ ag\ c- a 1 HVT 1 i >h i n> ío 7i lla t itd i > ii ítUtgot 1 (Ilii c J ->z Ilii""1 V^ i1 ol i ' k ' f £-1 1 \\ >' P ^L 1 <- T7 ICl ^/uio^glt" 1 z írnon'hdbn fi1 'i t igoi^v { t "nászt a kan­din j. 1 1] * i pedig L e' ia-,i bom ("i'dtobba i T\ ( < ii /ni t\tp"e i n i i! t oi an cmei LD. i.j.,„gx.diJ. t..i.x.- a tt,,nnjk,0 i„, e.jaiasnioJna^, kb. 90%-os átalakulási fok mellett csupán kb. 86%-os minőségi hozamot érhetünk el, ami azt jelenti, hogy a szulfittá alakított nátriumvegyület 14%-ban nátriumtioszulfátból áll. Javasolták továbbá azt. is, hogy a szulfittá való átalakítás lefolytatása torony-reaktorban, az ellen­áram elve szerint, a forrpont hőmérsékletén, csök­kentett nyomás alatt történjék. Ilyen munkamód mellett a gáz hígításán kívül nem alkalmaznak egyéb lényeges rendszabályt a tioszulfátképződés hatásos' meggéllására. Az ebből eredő hátrányok kiküszöbölése céljából ezt a torony-eljárást később olyan értelemben módosították, hogy a zöldlúgot párhuzamos áraimban az — adott esetben hígított — SOií-gázzal vezették a tornyon keresztül. Olyan esetekben, amikor kb. 95%-os minőségi hozam elérése kívánatos, ezt. a párhuzamos áramú eljárást egy ún. keresztáram ú szuiíitképző eljárássá ala­kítják át, amelynek során hígított; kéndioxidgáz­zal és három részre osztott, szulfitiképző-toronnyal dolgoznak. A gyakorlatban azonban ez. az eljárás sem tudott elterjedni. A találmány célját olyan eljárás megalkotása ké­pezi, amelynek segítségével a cellulóz-szennylú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom