147631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés habüveg előállítására

2 147.631 majd a felhabzás hőmérsékletére — 800—850 C°-ra — felhevítettünk, azután 400—500 C°-ra (melynél a habüvegtömb felülete megdermed) hir­telen lehűtjük s ezáltal a zsugorodás, veszélyét elkerüljük, majd az üvegtömböt, ugyancsak a for­mában 620—660 C°-on való temperálással stabi­lizáljuk és végül a stabilizált tömböt a formából kivesszük. A találmányunk szerinti eljárás foganatosításá­hoz olyan alagútkemeneét. alkalmazunk, amely három közvetlenül egymáshoz csatlakozó zónát, nevezetesen egy felhaboztatő, egy hűtő és egy stabilizáló zónát tartalmaz. A mellékelt rajzok egy ilyen aiag'útkem.once váz­latos és példák éppen i .kivi isii alakját ábrázolják. Az 1. ábra a kemence hosszmetszetét, a 2. ábra az. í. ábra szerinti kemence II—II szerinti keresztmetszetét, mig a 3. ábra az 1. ábra szerinti kemence III—III szerinti keresztmetszetét tünteti fel. A kemence, amint azt az 1. ábra mutatja, egy­máshoz, csatlakozó' három részből, vagy zónából áll: az, (1) felhaboztatő zónából, a (2) hűtőzónából és a (3) stabilizáiózónából. Míg az (1) és (3) zónák a szokásos (4) sa.mott téglákból állnak, melyek kívülről könnyű (5) samott testekkel vannak körül­véve (2. ábra), addig a (2) hűtőrész csupán a (6) lemezházból áll (3. ábra). Ezon (6) ház fölül, oldalt és alul a (7) szellőző szelepekkel van akként el­látva, hogy abban a hűtés fokát könnyen lehessen szabályozni. A (2) 'hűtőrész az, (1) felhaboztatő résztől és a (3) stabilizáló résztől a (8) samott­zárak (1. ábra) révén van .elválasztva, amelyek megfelelő berendezéssel oly módon engedhetők le és. erősíthetők meg, hogy egész szorosan az át­haladó (9) forrna zárófedeléig, leérjenek. Az (1) előmelegítő rész elején és a (3) stabilizáló rész végén a (10, 11) samottzárak vannak elren­dezve. E (10, 11) zárakat, is egészen a (9) formák magasságáig lehet leereszteni 'és ezenkívül a (12) fémből készült záró-ellenzőkkel vannak ellátva, melyek az áthaladó (9) formák által mindig auto­matikusan lesznek kibillentve. A (9) formáknak a kemencében való továbbhala­dásának biztosítása céljából az, egész, kemencén végighúzódik egy (13) gördülőpálya, amely hőálló acélból készült, meghajtott egyes hengerekből áll. Ez természetesen csupán az egyik lehetséges ki­vitel. Éppen ilyen jól lőhet használni olyan ke­mencét is, mely egy toló berendezéssel, vagy egy lépcsőnként működő előtoló berendezéssel van el­látva, tehát olyan, ill. hasonló alagútkemencéket, mint amilyeneket pl. a metallurgiában fémtömbök izzítására használnak. Az (1) és (3) zónákat a (14) gázégők fűtik, ezek főleg a (13) gördülőpálya alatti fűtőtérben helyezkednek el. Csak az (1) felhaboztatő zóna végén helyezkedik el néhány (15) segédégő a (13) gördülőpálya fölötti térben. A (2) zónát nem fűt­jük. Természetesen a (14) gázégők helyett olaj­égők vagy elektromos hevítés is alkalmazható. Függetlenül azonban attól, hogy a melegítés gáz­zal, olajjal, vagy elektromos úton történik, a fel­habozta tó kemence helyes üzemeltetése szempont­jából fontos az, hogy a meleg nagyobbik részét, a (9) formákhoz és abban levő habképző keverékhez alulról vezessük, úgyhogy e (9) formák fedele min­dig mintegy 10—30 C°-kal hidegebb legyen, mint a forma alja. A kenienceboltozatban az égéstermékek eltávo­zására a (16) szellőzőcsatornák helyezkednek el, ezek a (17) zárószeleppel szabályozhatók és egy közös (18) kéménybe torkoltának. A (9) formáknak a kemencékbe való betolása, ill. abból való kivétele a meghajtott (19) segér'­gördüiőpályák segítségével történik, amelyek sok­kal nagyobb sebességgel forgó hengerekkel ren­delkeznek, mint a kemence belsejében levő gör­dül őpálya. Nehogy a (9) formák a (10) belépőzár, vagy (11) kilépő'zár alatti térben állva maradjanak, az, első két (20) henger szabadoiníutó kivitelű, míg az utolsó két (21) henger a kemence stabilizáló ré­szében ugyanolyan sebességgel rendelkezik, mint a kemence1 mögötti (.19) segéd-gördülőpálya hen­gerei. A találmányunk szerinti eljárás foganatosítása során a következőképpen járunk el: A formában levő habképző keveréket előmele­gítjük, majd színtereljük éspedig vagy azáltal, hogy 500 C°-os hőmérsékletre hozzuk és 30 perc alatt fokozatosan felmelegítjük a 830 C°-os fel­habzási hőmérsékletre, vagy 730 C°-os hőmérsék­letre hozzuk és ezen a hőmérsékleten ugyancsak 30 percig tartjuk. Ezt követően melegítjük mint­egy 20 percig a felhabzási hőmérsékletre a formát, miközben a tulajdonképpeni felhabzás' lejátszódik. A lejátszódott felhabzási művelet, után mindjárt belép a forma a kemence hűtőzónájába, ahol felü­lete mintegy 10—15 percen belül gyorsan lehűl 400—500 C°-ra. Eközben a habüveg' felülete meg­dermed és ezáltal nagymértékben kiküszöbölődik a kész termék zsugorodása a hűtés során. Miután a tömb belseje a habüveg igen csekély hővezető­képessége' következtében még tartja az eredeti felhabzási hőmérsékletnek megfelelő hőmérsék­letet és a hűtőzőnában. uralkodó hőmérséklet mel­lett hosszabb' tartózkodás esetén a tömb felületén repedések keletkeznének, a formát azonnal továb­bítjuk a stabilizáló' zónába, amelyben a tömböt teljes keresztmetszetében 30—40 perc alatt, kb. 620—860 C°-os hőmérsékleten stabilizáljuk. Ez a hőmérséklet elég alacsony a tömbök utólagos zsugorodásának kiküszöbölésére, de mégis elég magas ahhoz, hogy elkerüljük a tömbök maguk­tól való inegrepedését a hűtőkemencébe' való át­vitel előtt. A kemence stabilizáló zónáját elhagyó formát meglehetősen gyorsan, megfelelő módon kinyitjuk, vagy szétszedjük, kivesszük belőle a habüveg­tömböt és azt áthelyezzük, egy hűtőkemencébe, ahol lassú, mintegy 24 óráig tartó hűtési műve­letnek vetjük alá. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljánás habüveg előállítására üvegpor és hab­képzőanyag: keverékének hőálló formában a fel­habzás hőmérsékletére (800—850 C°-ra) való fel­hevítése útján, azzial jellemezve, hogy a formát, ezt követőleg 400—500 C°-ra —, melynél a hab­üvegtömb felülete megdermed — hirtelen lehűt­jük, majd a habüvegtömböt 620—660 C°-on stabi­lizáljuk és végül a stabilizált üvegtömböt a for­mából kivesszük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom