147540. lajstromszámú szabadalom • Zajkompenzátor
147.540 —31—32— áramköri elemeket tartalmazó szűrők után a —22—23—, illetve a —33—34— jelű, változtatható ellenállásokból kiképzett „L” kapcsolású amplitúdó szabályozó csillapítótagokra, majd a föld-szimmetrikus szekunder tekercselésű —35— kcverő-kimenő transzformátorra jutnak. A csillapítótagok —22— és —23— keresztágaiban levő közös tengelyről működtetett változtatható ellenállások úgy vannak méretezve, hogy a csillapítótagoknak a —35— transzformátor felé mutatkozó karakterisztikus impedanciája a csillapítástól függetlenül állandó legyen, azaz a transzformátor felé állandó terhelést jelentsenek. Erre azért van szükség, hogy egyik csatorna a másikra ne hasson vissza. A fentieknek megfelelően legnagyobb kimenő jelnek a keresztágak mozgó érintkezőjének felső, a hosszágak mozgó érintkezőjének bal-szélső állása felel meg. Ha a keresztág mozgó érintkezője alsó, a hosszág mozgó érintkezője jobbszélső helyzetében van, a szóban forgó csatornánál a kimenő feszültség amplitúdója zérus. A —35— keverő-kimenő transzformátor után már mindkét csatorna jele egyidejűleg jelen van. A —44— földszimmetrikus kivitelű feszültségosztó kapcsoló és a kimenő feszültség fokozatokban történő szabályozására szolgál. A kapcsoló két-két (az ábrán a—a, illetve b—b jelű) érintkezője egymással ellentétesen egyszerre mozog, úgy, hogy mozgó érintkezők a nakik megfelelő és az ábrán azonos számmal jelölt kontaktusokkal érintkezzenek. Maga a feszültségosztás —36—37—38—39— ■—40—41—42—43— ellenállásokból kiképzett potenciométeren történik. A fentiek értelmében a zajkompenzátor a legnagyobb kimenő feszültséget a —44— kapcsoló 1 állásában szolgáltatja, míg a 6 állásban a feszültség értéke zérus. Az előállított ..mesterséges zaj” a —44— kapcsoló a—a mozgó érintkezőiről a 45—4-3— soros ellenállásokon keresztül, melyek a készülék kimeneti impedanciáját megnövelik, hogy a kompenzálandó berendezést ne terhelje, a —47— kimenő csatlakozóra, majd innen a kompenzálandó berendezésbe jut. A zaj kompenzátor üzemszerű állapotában nullavezeték néllkül is működik. A hálózati feszültség jelenlétét a —11—12—13— parázsfény lámpákkal lehet ellenőrizni. A nullavezeték bekapcsolása esetén a —6—7— jelzőlámpák is kigyulladnak, melyek a készülék kiviteli alakjánál a —16— és —17— forgó-transzformátorok fázishelyzetét jelző skálákat világítják meg. A leírásban szereplő berendezést egy rádióodóállomáson kipróbáltuk és az alábbi eredményt kaptuk: Az adó előírt zajszintje 100% modulációhoz viszonyítva —52 dB volt. A zajkompenzátor segítségével a zajszintet —60 dB alá lehetett lecsökkenteni. és amennyiben a hálózati tápfeszültség ingadozása a névleges érték ±5%-át, a periódusingadozás pedig a névleges értékhez képest a +1 ner 's-t nem haladta meg, az adó zajszintje 24 órán keresztül kézi beavatkozás, illetve utánállítás -nélkül —60 dB alatt maradt. Szabadalmi igénypontok: 1. Készülék váltakozó áramú berendezés hálózati táplálás okozta búgófeszültségének kompenzálására, melyet forgatható szekunder tekercselésű egy, vagy több háromfázisú fázisszabályozó transzformátor és egy, vagy több „L” kapcsolású amplitudószabályozó csillapítótag jellemez. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, melyet a szekunder körében —21— egyenirányítót tartalmazó második —176— forgótranszformátor, továbbá a két forgótranszformátor azáltal szolgáltatott kompenzáló feszültséget felvevő egy-egy primer tekercset és a kompenzálandó készülékhez kapcsolás végett egy szekunder tekercset tartalmazó —35— keverő transzformátor jellemez. 1 rajz /. kiadásért felel: a KOzgazdasrigl és Jogi Könyvkiadó igar.Katója 802084, Terv Nyomda, Budapest V.,^Balassi Bálint utca 21-23.
