147521. lajstromszámú szabadalom • Rádiófrekvenciás elektromos távolságmérő eljárás és készülék geodéziai célra
2 147.521 készülék közötti távolság változtatásával — illetve az ezzel azonos hatású művelettel: elektromos fázistolással eszközöljük. A mérőfrekvencia hullámhosszának a meghatározása, a készülék kalibrálása és a készülék összeadó állandójának a meghatározása egy elfogadott többkilométer hosszú távolságon történik, a készülék elvének a felhasználásával, a kiegyenlítő számítás módszerével. A D távolság meghatározásához ismerni kell ennek a 'mérőhullám hosszának felénél nam nagyobb hibával terhelt közelítő értékét. Tekintettel arra, hogy rövidebb hullámhosszúságú mérőfrekvencia értékét pontosabban lehet meghatározni, mint a hosszabbakat, a távolság meghatározása — a pontosság növelése, illetve durva közelítő (becsült) érték alkalmazhatóságának az érdekében — fokozatos közelítéssel történik. A mérést az alapmérő-frekvencia hullámhosszának sokszorosával egyenlő hullámhosszon kezdjük, amely több tíz km hosszúságú is lehet és ezután fokozatosan térünk át az. egyre rövidebb hullámhosszúságú mérőfrekvenciával történő mérésre. A gyakorlatban két, esetleg három lépcsős közelítés elegendő. Az alapmérőfrekvencián kívül szükséges, egyéb mérőfrekvenciákat az alapmárőfrekvencia sokszorozásával vagy aláosztásával állítjuk elő. A távolságm érésben az elérhető pontosság a mór ©frekvenciát előállító generátor frekvenciastabilitásának függvénye. Nagyobb pontosságú mérések esetén az oszcillátornak hordozható és terepen működtetendő kivitele fokozott gondot okoz. Ebben az esetben célszerű egy, (vagy kevésszámú) mérőfrekvenciás generátor alkalmazása. Ez a generátor azonban helyhez kötött, laboratóriumi körülmények között működik és nagy térerősséggel (néhány 100 watt) sugározza az etalonmérőfrekvenciát a terepen működő készülékek számára. A mérőkészülékek .mérőfrekvenciás generátorának frekvenciája vagy pontosan egyenlővé tehető mérés alkalmával az etalon-frekvenciával, vagy a mérőkészüléknek nincs is külön .mérőfrekvenciás generátora, hanem imérőfrekveneiának közvetlenül a vett etalon-frekvenciát használjuk fel, amely kellő' értékű erősítés után a vivőfrekvenciát modulálja. Az etalon-mérőfrekvenciáinak mint hordozónak a felhasználásával az etalon-frekvenciaállosmás (hivatali központ) és a terepen dolgozó mérőkészülékek között rádiótelefon kapcsolatot is létesíthetünk a szükséges közvetlen szóbeli utasítások közlésének, céljából. Etaloin^mérőfrekvencia gyanánt felhasználható más, egyéb célra szolgáló etalon-frekvencia is, pl. Rughby MSF 2.5 Mc, stb. Ha ugyanazon, távolságot sorozatosan határozzuk meg a választott etalon-mérőfreikvencia segítségével, hosszabb időn keresztül — esetleg állandó szolgálat formájában —, akkor a távolságmérésben, elkövetett hibák leválasztása után. mutatkozó eltérésekből következtetést tudunk levonni az etalon-frekvencia stabilitására vonatkozóan is. Amennyiben ezt valamilyen időiméréssel, pl. kvarcórával: is kapcsolatba hozzuk, akkor csillagászati időmegihatározások közbeiktatásával a Föld tengelyforgásának az egyenletességére vonatkozóan is megfigyeléseket tudunk eszközölni. A konstans mérőfrekvenciával működő rádiófrekvenciás távolságmérő kapcsolásának egy példaképpeni kiviteli alakját a 2. ábra vázolja. Az —-1— jelű oszcillátor előállítja a mérőfrekvenciás jelet, amely egyrészt a —2— erősítőfokozaton keresztül modulálja a —3— vivőfrekvenciáis generátort, másrészt a —12— erősítő fokozaton keresztül a —13— fázistoló egységbe jut, ahol a B értéke leolvasható a kívánt fáziskülönbség beállítása után. A —3— vivőfrekvenciás1 generátor antennája által sugárzott, a mérőfrekvenciás jellel .modulált vivőfrekvenciát az R ismétlckészülék felfogja. A —A— jelű fokozatban a niérőfrekveneiási jelet leválasztjuk a vivőfrekvenciáról. A jel az —5— erősítő fokozat után a —6— jelű fázistoló egységbe jut, ahol az összeadó-állandó (C) értéke beállítható. A további —7— jelű erősítő fokozat közvetítésével a jel a —8— jelű vivőfrekvenciás generátor által előállított vivőfrekvenciát modulálja, amelyet az ismétlőkészülék antennája a mérőkészülék felé sugároz. Ezt felfogja a mérőkészülék antennája. A —9— fokozatban bekövetkezett demoduláció után a jel a —10— erősítő fokozat közvetítésével a —11— keverőegységbe jut. Ugyanide jut a —13— fázistoló egységből érkező* jel is. A —11— fokozatban tulajdoniképpen a két úton. érkezett jelek eredőjének az előállítása történik. A fázishelyzet indikálása a —14— indikáló műszerrel történik. A —15— jelű indikáló műszer a két csatornán érkező mérőfrekvenciajel amplitúdóinak az összehasonlítására szolgál. Ezeket ugyanis kívánatos egyenlővé, vagy legalább összemérhetővé tenni a —14—gyei történő biztos indikálási céljából. A —16— jelű fokozat az esetleges etalon-frekvencia vételére, a —17— jelű fokozat az etalonfrekvenciának a {mérőfrekvenciával való keverésére, a —18— jelű fokozat pedig a köztük levő frekvenciakülönbség indikálására szolgál, A —19—, —20—, —21— és —22— fokozatok a mérőkészülék és ismétlő készülékek közötti rádió-távbeszélő kapcsolat fenntartása céljából szükségesek. Egy mérőkészülékhez több ismétlő készülék is tartozhat, ami a mérési .művelet gazdaságosságát az idő jobb kihasználása révén jelentősen fokozza. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás távolságok elektromos mérésére, azzal jellemezve, hogy a távolságmérést az egyik mérési ponton elhelyezett mérőkészülék által kibocsátott vivőfrekvenciát moduláló — rádió-hangfrekvenciás — mérőfrekvenciás1 jel és ennek a másik mérési ponton elhelyezett ifímétlő készülék által történő visszaverődése után, a mérőkészülékhez visszaérkezett mérőfrekvenciás jel fáziskülönbségének a 'mérésiével eszközöljük. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás, foganatösítási módja, azzal jellemezve, hogy a mérést vagy a mérőfrekvencia hullámhosszának a folyamatos változtatásával eszközöljük, vagy konstans mérőfrekvencia (mérőfrekvenciák) esetében a kibocsátott és visszaérkezett mérőfrekvenciás jelek között a megkívánt fáziskülönbség előállítása fázistolással történik.
