147514. lajstromszámú szabadalom • Mérőműszer, főleg távmérő, talpponton változtatható bázissal és állandó parallaktikus szöggel

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.514. SZÁM 42. c. 14—23. OSZTÁLY — ME—378. ALAPSZÁM Mérőműszer, főleg távmérő, talpponton változtatható bázissal és állandó parallaktikus szöggel Meopta, Praha, národni podnik, cég, Prága (Csehszlovákia) Feltaláló: Dr. Válka Oldrich mérnök, Jihlava (Csehszlovákia) A bejelentés napja: 1959. július 2. A találmány olyan műszerre, főleg távmérőre vonatkozik, amelynek bázisa változtatható és parallaktikus szöge állandó. Az ilyen műszereket meghatározott célokra használnak fel a felmérési gyakorlatban, mivel a mérőszalaggal végzett távolságméréssel, vagy a célban felállított bázissal működő távolságmérőkkel szemben kezelésükhöz mindössze egyetlen személy szükséges. Tipikus szerkezeti kivitelek esetében, mint például Deumlich és Seyfert „Instrumente der Vermessungstechnik" (Felméréstechnikai műszerek) című könyrvériek 317—319. • oldalán leírt megoldás esetében a változó bázist két prizma határolja, amelyek közül az egyiket olyan foglalatba helyezték, amelyet skálával ellátott mérőtsmen csúszó kivitelben szereltek el. E műszeren tovább a magassági szög megadása végett magassági kört is alkalmaznak. A leírt szerkezeti megoldásnak, mint az említett fajtájú valamennyi ismeretes távolságmérőnek az a hibája, hogy nem önredukáló: ez azt jelenti, •hogy csak a ferde távolság leolvasását teszi lehetővé, ezzel szemben vízszintes és függőleges alkotóit, amelyek meghatározása a mérés célja, a megállapított magassági szög figyelembevételével kell kiszámítani. A tanulmány célja, hogy változó bázisú és állandó parallaktikus szöggel működő önredukáló mérőműszert, főleg távmérőt hozzon létre, vagyis olyan .műszert, amely lehetővé teszi a víaszintes távolság közvetlen leolvasását, ami ez ideig csupán olyan távmérőknél volt lehetséges, amelyek bázisa a célban volt. Tekintettel arra, hogy egyidejűleg a magasságkülönbség is leolvasható, a találmány tárgyát képező műszer magasságmérőként is felhasználható. A találmány tárgyát képező műszert az jellemzi, hogy a ferde távolság vízszintes és függőleges alkotójának meghatározására görbehálózata van, amely a bázis változásával arányos kényszermozgást végez és amelyet a vízszintes, vagy a függőleges irány meghatározására szolgáló, ismert berendezés által vezéreit kényszermozgást végző leolvasójel (index) segítségével olvasnak le. A találmány tárgyát képező műszer egyik célszerű kivitele olyan körszelvényű külső csőből áll, amelynek felső végén leolvasójellel ellátott elfordítható gyűrű van elrendezve. E gyűrűt mechanikai hajtómű köti össze az index-libellával. A műszerhez tartozik még a körszelvényű belső cső is, amely teleszkópszerűen betolható a külső csőbe és felületén a ferde távolság vízszintes és függőleges alkotójának meghatározására görbahálózattal látták el, amelynek során a változó bázis egyik végpontját a külső csövön, másik végpontját pedig a belső csövön helyezték el. E szerkezeti kivifel esetében további előnyt jelent az egyszerű konstrukció, továbbá az a körülmény, hogy a műszerhez nincs szükség külön állványra. A találmányt a mellékelt 1—3 rajz alapján közelebbről ismertetjük. Az 1. ábra a nagyságok közötti geometriai összefüggéseket a 2. ábra a ferde távolság vízszintes és függőleges alkotóinak meghatározására szolgáló görbehálózatot, a 3. ábra pedig az egyik példaképpen bemutatott kiviteli megoldást szemlélteti. Az 1. ábrán két pont (az M és az N) y vízszintes távolságának és v magasságkülönbségének meghatározását mutatjuk be. Az M pontban állítják fel a mérőműszert, amely elvileg a rögzített a részből, 'két, sík tükröző A és B felület által határolt változó z bázisból és a p szabályozó berendezésből áll, amely a B felületen levő pontban a z bázisra merőleges. Az A és B tükröző síkfelületek olyan szögben állnak a z bázishoz viszonyítva; hegy az o megfigyelő-szembe, megfelelően beállított bázishossz esetén az. N pontból az Np közvetlen sugáron kívül még másik sugár is jut. E másik sugár az NABp utat teszi meg. az Np és NA sugarak S szöget zárnak be, amely az állandó parallaktikus szög. Ez a szög a két műszerállandó egyike, a másik állandó pedig az, a változatlan hossz. Ha a műszert függőleges helyzetből 7 szöggel kibillentjük, ezáltal a műszert az