147493. lajstromszámú szabadalom • Két stabil állapotú billenőrökörből álló számlálólánc a keetőstől eltérő alapú számrendszerben történő számlálás megvalósítására

147.493 tagjainak a mukodes* ciklus folyamán többször K l ai it íme i rv ^7"i hasonló kivitelű cn c t uia ic ttigiainik ikonos számú be­m i > ] L ^ ' sckoi Dillen ne kellene. Ez a körül­m "i ( •> tu1 mc fe!ba okciesegét, illetve az (j i i ^ ;\oi o b aniiansi hesseget a gya­k i1 \ , ibr-,/oi hah un o ti -befolyásolja. 2. Majik módiéi szennt a lánc alkalmasan meg­választott, sorrendben később következő tagjára (tagjaira) valamelyik előző fokozatból a közbenső tagok megkerülésével is juttatunk jelet (jeleket). En í 1 ii i i i i 'ino "í\i(nk elvan ahapotba JVJ1 i i ^r enet^i a hml ;nsntl i i"\orb 'ii in 1 a ' m\ voin í 1» iluz íi'o PJI ci­ci / li>[f l irt- ol -n ik l1 * In azasanal t\.V i' i! . "* Tin iid h ITS k«.iUlo u(on i1 - i 1 ii i í ír1 lóid' 'o t\> ii i ->ch e1 c 7 ic 1 ípnrl ' i~ iu n i ^ i * •> itvorjle"1 !! \n 5 nn b i < 1 i ' i i ii i ni Í -M i f 1 \"< ->i 11] nil ITDDI i ni íj c ke n^n bi i ith it uk .. ^ %IT+V i ^( 7 > m ' 5 í rii 1 i n \ T1 j­it^ ' 'i 11 •> r^lu-d^O fliendf i 1!K \C7 i í>lk 11 II1 1 ]ll >k * o i-i a rryt a hí i tt ( ^N n "I ji1 j ! ' J tu o1 i Íj ik " b \ <-01 i 1i ) n iH l1 uVi iln tier ^ f t V^PJIPIO-hirrA HU ni .i -tol 1 o\ptV ik h _,\ t cl jbo levő "* T ( _ ruk>iJ í ciklus fol ,ir i 1ol i z ,i biih n T k h 'i' LUD ein 11 > mo lo sito ic1 1 1 í r>]rnlta o fol ozil ocv cikhu fohaman ,11 ,ia - , ,, ,i , ,,i i y ii. to i< •> le1 azt s 1 og'v i lOiicrdbtu ruhac/i hl * r j( ' 7 ltot r > V n 7 ^It-ilullk 1\ \ ll I I l ' ,e1 k ni -ci v \ f ,li Ut f r^iclt v ai-bill^nlr ~i i m ivivaiit LOI ) d( ^n k 11 ll »v v ilh ni^skt nei í it t< •"esttel ma> /i U bcmli «. v il (blo^1 1 ) ! ol r+ tebesitcm \ bt - 1 s n, " z~] "vin i in "> i1 ^ i 1 ke"* rOjOltot )i o 1 " i' c 01 \ ni '1 > un "Vk h1 ! P 4r i 7 atWiVut ni f ] ->/ r t V 1 iM ' ' t ltn <• ' i az ^ al '» h ílkahn-i-. íokoz i >1 <iii k iii 'iiipif i il ÍJ»^ (hdi u/^1 adun/- H mfiy i kao i7 o M f ko^it l"u\ meggátolja. Ezt a 'módszert sztatikus benításnak nevezhetjük •és- jellemzője, hogy a bénítást okozó jel nem va­lamely fokozat átbillenése alkalmával keletkezik, hanem jelenléte attól függ, hogy a bénítás! vezérlő fokozat (-ok) melyik nyugalmi állapotában talál­ható (-k). A sztatikus bénítás legegyszerűbb for­mája az, hogy a billanteni kívánt fokozatot a mű­ködtető jel csupán •féloldalasan, képes vezérelni, azaz csak egyik stabil állapotába képes, juttatni. Az érkező további jelek mindaddig hatástalanok, míg egy más úton érkező jel a kérdéses fokozatot má­sik stabil állapotába át ímem billentette. Kizárólag ezzel a megoldással azonban az alapszámrendszer­től eltérő számrendszerű módosított láncok nem valósíthatók 'meg, a sztatikus bénítás egyéb meg­oldásainak pedig közös hátránya általában az, hogy a különböző billenői okozatok sztatikus jel­lemzőinek a helyes működés érdekében meghatá­rozott tűrésen belül kell, lenni, ami az alkalmazott áramköri elemek pontossága és változatlansága iránt fokozott követelményeket támaszt. 2b. Az átbillenteni nem kívánt, soron következő fokozat (-ok) bénítását dinamikusan, a lánc alkal­mas tagjáról (általában a közbeeső fokozatokat megkerülő jellel átbillentett fokozatból) vett bénító jelnek a bénítandó fokozat megfelelő áramköri elemére történő juttatáséval érhetjük el. A mód­szer dinamikus benításnak nevezJhető és jellem­zője, hogy a bénító jel csak valamely fokozatnak egyik stabil állapotból a másikba történő átme­nete alkalmával keletkezik. Az utóbbi két 'megoldás- a lánc számlálási sebes­ségét általában nem befolyásolja: az alkalmazott billenők-örök által megszabott számlálási sebesség teljes mértékben kihasználható. A 2b. csoportba tartozó eddig ismeretes megol­dások hátrányainak tárgyalásához szükséges egy — kapcsolása viszonynak nevezhető -— tényező definiá1 á CQ A továbbiakban egv billenőkor kap­c o1 isi "in 1 '! ^litt egr jl c ii 1 út számot ér­in in J l ne v vunhlon az a -z in amelyik meg­li ho°\ i clinch J ire L1 mi t képező kiválasz­>lt b V iti'i i h -> i y muki ht-i ciílusa folya­í h -p /ni i 1 ^ o Q oyl Ld állapotában. ) ' i v^z ,c p hg )"• a <7 vi ímelyik meg­ii il ^ „\ m on ki alíi/tctt billenőkor a n1 i 1 t^it n \\\\\, h i T ii ilanató másik ii1 ülijjo+a->%n (A tóit \r mldloianak és neve­it ()<s <- i. /vis jvipnui az egy működési i i o f^i/t1 th z 7U \ S cr s bejövő jelek > «i ) I1 i l 1 ^NO'U Jler Luuk között van n "i»HiMif'\ \ v «ol í \i-~" c\i az egytől n L eVY i fi i" i ' al oi1 atL .n a követ­s h HTtl r 1 n it r y 11c i nit iki u k 'ip i LT i elemekre i / íz is/ ni n Inivus iiUKiJi í n od aszimmet-i x is u kv i V-LC1! iticit •=> ni \ cg o soron a bil-1 i í ni 'r v^ije s _>cU"k IJT el itii csökkené-i '\f ' 11« K V'iu " ken>" ok íh ei sze-mpont-L 1 i i ni1 !' l=i esőksokoai g-ikrán alkal-i i/( tf ti vti ink IT r chii^n / ikseges a zamlilol ncok által tá­>ÍL i 1 k s iititiiv lerhv isasa Noha oz a feladat i LIPS =7 iij end •* ibei n- er.ycrtp]niuem megold­ható a láncot alkotó kei stabil ahapotú b-illenő-i ii ok alia« in jk ieizc3evel a A.en\ el Ties és gyors leolvi hato'-dg bi/to>ita=ai a nagvobb számláló­'pncpl a1" lend z int tízes sztasu (működési cik­lusú) módosított láncokból, úgynevezett dekádok­ból állítanak össze és az egyes dekádokat tizes számrendszieirű leolvasással látják, el. A ti:::e:3 le-C1V::'CJ:Í;Ü clskádokmak bizonyos fajtáinál, elsősorban a több jelző elemet alkalmazó kapcsolásoknál, a helyes jelzés biztosítására általában szükséges, hogy a dekádoit alkotó összes billen ökör állapota minden jelző elemre hatással legyen. Ha a deká­dot alkotó billenő'körök között 4/6-nál rosszabb kapcsolási viszonyú nincs, minimális számú billenő­kor i(4) felihasználása -esetén lehetőség van arra, hogy egy-egy jelző eleimet a helyes jelzés biztosí­tásához csupán báróim billenőkor állapotának kell­jen befolyásolnia. Ez a körülmény a kapcsolás kivitelezésénél lényeges előnnyel jár: a fellépő üzemi feszültségek, ill. áramok tűrésével szemben enyhébb feltételeket jelent. A 2b. pontiban említett .alapelvek alkalmazásá­val készült számlálóláncok, kapcsolási viszonya az I. és II. pontban felsorolt hátrányokat általában nem küszöböli k-i. Az eddig ismeretes kapcsolá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom