147466. lajstromszámú szabadalom • Röntgenkészülék a szembe jutott idegen testek helyének térbeli meghatározására
Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.466. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY — CA—141. ALAPSZÁM Röntgen készülék a szembe jutott idegen testek helyének térbeli meghatározására Dr. Csapody István szemorvos, Budapest A bejelentés napja: 1958. február 12, A szemorvosi gyakorlatban igen nagy jelentősége van a röntgenlokalizációnak. Gyakran fordul elő, hogy a munka (kalapálás, esztergályozás, vésés stb.) közben vagy baleset (robbanás) folytán a szem belsejébe idegen anyag (szilánk) ' kerül. Az idegen test helyének meghatározása nagyon fontos, mert ennek hiányában az eltávolítás céljából végzett, látásmentő .műtét nem végezhető el. A meghatározást igen nagy pontossággal, oly módon kell végezni, hogy a hibahatár 1 mm3 -en belül legyen. Az eddig ismert eljárások egy része (Comberg, Wessely stb.) szerint úgy határozzuk meg az idegen test térbeli helyzetét, hogy a szemgolyóra fémjelet helyezünk. A felvételen ennek a jelnek és az idegen testnek röntgen-árnyéka képződik. E kettő egymástól való távolságából következtetünk annak térbeli helyzetére. Egy másik módszer szerint (Arganaraz) fémgyűrűt helyezünk a szemgolyóra és a felvételen ennek árnyékához viszonyítjuk az idegen test árnyékát. Ezeknek az eljárásoknak igen nagy hátránya, hogy egyrészt a lokalizációs jelnek a szemgolyóra helyezése a beteg számára igen kellemetlen, de friss sérülés esetén kivitelezhetetlen is, másrészt a lokalizációs számítás bonyolult, és pontatlan, hosszadalmas eljárás, nagy hibahatárral rendelkezik és gyakorlott szakembert igényel. Az eljárások másrésze az úri. geoimetriai elven alapul (Sweet, Dixon). Két vagy több (Holzknecht: öt, Altschul: hat) felvételt készítenek és a készülékhez tartozó, ún. kiértékelő lapon, vonalas szerkesztéssel három képben ábrázolják az idegen test térbeli helyzetét. Ezeknek az eljárásoknak legnagyobb a pontosságuk, szakember kezében a legmegbízhatóbibaik (Scbmőger). Hátrányuk, hogy költségesek, néha két röntgencsővel felszerelt (Dixon, Stumpf) vagy. bonyolult beállító szerkezet (Ahlbom, Lindlom) is szükséges. A nagy szemészeti intézetek általában geometriai módszert alkalmaznak, bár a készülékek elavultak, meghaladottak és a gyors elhasználódás miatt pontatlanná válnak. Jelenleg ilyen készüléket sehol sem gyártanak, a legtöbb típus még az 1900^as évekből származik (Sweet), egy típus pedig 1930-ból (Lindlom). A jelen találmány szerinti készülék a geometriai elven alapul. Űn. egytank készülékkel együtt, melynek röntgencsöve egy mozdulattal a készülékre helyezhető és levehető, tehát más célra, főleg fogászati felvételekre és mint kisegítő és hordozható készülék is felhasználható. Tehát felesleges, a költséges, külön röntgen készülék beszerzése és fenntartása. Kezelése is lényegesen egyszerűbb az eddig isimerteknél, nem szükséges külön szakember, a vele való bánást bárki gyorsan elsajátíthatja. Kezelését megkönnyíti és a hibás beállítást kiküszöböli önműködő szerkezete. Röntgenfilm felhasználása is takarékos, a kettős felvételt, egy szabványos, 9X12 cm-es filmre készíti. A beteg a felvétel közben háton fekvő! helyzetben van, ez a testhelyzet minden esetben alkalmas, szemben a többi módszereikkel, amelynél a beteg ül, hason vagy oldalt fekszik (Comberg, Holzknecht, Ahlbom, Buckler« stb.), amely módszerek tehát eszméletlen, súlyosan sérült vagy begipszelt beteg, esetleg altatott gyermek vizsgálatára nem alkalmasak. Azáltal, hogy a beteg más testhelyzetben van a-, röntgenfelvétel és a műtét alatt az idegen test elmozdulásának veszélye is sok esetben fennáll, valamint az eltávolítása megnehezül. Emiatt is a háton fekvés a legmegfelelőbb röntgenfelvétel alatt, .miután az operáció its ilyen helyzetben történik. Készülékemmel való vizsgálatkor nem kell a beteget, speciális asztalra áthelyezni, maradhat a hordágykocsin, vagy a műtőasztalon, melyhez a készüléket hozzá toljuk. Készülékeim az idegen test képét csak nagyítja, de nem torzítja, mint az. eddig isimert eljárások. Ez nagy segítség az, operáló, orvos számára, aki az, eltávolítás, előtt már ismeri az: idegen test alakját. A találmány egy kiviteli példával illusztrálva,, az alábbi ábrákkal ismertetjük: 1. ábra: a készülék felülnézetben, a 2. ábra: a készülék oldalnézetben, az 1. ábrán jelölt C—D tengely irányában nézve, a 3. ábra: a. készülék oldalnézetben, az 1. ábrán jelölt A—B tengely irányában nézve, a 4. ábra: a készülék tartozékai: az 1. igénypontban említett —12— takarólemez, az előhívás után kapott —13— röntgenfilm vázlatosan ábrázolva és
